Központ
2017. október 21. szombat, Orsolya
Helyenként felhős
Ma
Helyenként felhős
Eső valószínű
Holnap
Eső valószínű
Eső
Hétfő
Eső

A jelöltek nem megfelelőek a polgármesterségre?

Pál Piroska október 2, 2015 Társadalom

– Interjú Székely István Gergő politológussal a marosvásárhelyi előválasztásról –

elov

– Kincses Előd ügyvéd – az RMDSZ Maros megyei szervezetének akkori elnöke – 2000-ben szervezett előválasztást a városban, amikor 7800 személy fejezte ki preferenciáját, azaz a magyar szavazóbázis egynegyede, mégis utólag felülírták a voks eredményét. Egyelőre ennek a számnak hozzávetőlegesen fele regisztrált az előválasztásra. Mit gondol, 2015-ben hány személynek kellene kifejeznie opcióját, hogy legitimnek nevezhessük az előválasztást?

A jelenlegi előválasztás érvényessége, a 2000-essel ellentétben, nincs semmilyen küszöbhöz kötve, sem a regisztrálók, sem a résztvevők számát illetően. Természetesen minden választás legitimitása annál nagyobb, minél többen élnek szavazati jogukkal. Így akár azt is mondhatnám, hogy az alacsony regisztrációs és részvételi arány megkérdőjelezhetné a megmérettetés értelmét. Viszont a regisztrált választók jelenlegi viszonylag alacsony számáról azt mondanám: várjuk ki a végét. Egyrészt, vannak, akik hajlamosak az ilyesmit halogatni, vagy bizonytalanok. Másrészt, a regisztrációt elsősorban nem egyéni aktusként kell felfogni, hanem a pártok mozgósítási képességének egyfajta fokmérőjeként. Ezt támasztották alá a magyarországi választásokra való regisztráció tapasztalatai is, ha ott nem „segítenek be” a pártok és a külképviseletek, a regisztrálók száma minden valószínűség szerint jóval alacsonyabb marad.

Természetesen mindenképp pozitívumnak tartanám, ha a 2000-es számnál többen vennének részt, viszont már néhány ezer választó megmozgatása is nagy teljesítménynek számítana. Ugyanakkor a létfontosságú kérdésnek nem a részvételt látom, hanem azt, hogy egyik szereplő se gondolja meg magát és ne rúgja fel az egyezséget, ha esetleg nem az ínyére való eredmény születik. Az előválasztás korrektsége azért is nagyon fontos, hogy a magyarok ne maradjanak kellemetlen szájízzel, ne ismétlődjön meg a 2000-es tapasztalat, hiszen ez könnyen abban csapódhat le, hogy jövő júniusban majd éppenséggel emiatt mennek el alacsonyabb számban a magyarok szavazni.

– Mit hozhat ennek a választásnak az eredménye a politikai pártok életébe a továbbiakban? Versenyhelyzetet, talán együttműködést?

szekelyistvanAmennyiben mindenki betartja az előválasztás szabályait és senki sem táncol vissza utólag, akkor egy ilyen egyszeri összefogás megkönnyítheti az együttműködést a későbbi választásokon, főleg, ha sikerül megnyerni a polgármesteri tisztséget. Viszont a törvényhozási választásokra való kiegyezéshez ez nem elég. Szerintem a parlamenti választások esetében mindaddig nem kerül sor magyar összefogásra, amíg a magukat az RMDSZ ellenzékeként meghatározó pártok nem érnek el olyan eredményt a helyhatósági választáson, amely megkerülhetetlenné teszi őket. Ebből azonban az is következik, hogy a helyi és megyei listák esetében a versengés az alapértelmezett opció, viszont egy közös polgármesterjelölt mindenképp csökkentené az esélyét annak, hogy a pártok elmerüljenek a negatív kampányban, a sárdobálásban a helyhatóságin. A pártok súlyát a soron következő választások előtti alkufolyamatokban az is befolyásolja majd, hogy ki lesz az előválasztás győztese, vagyis hogy az RMDSZ jelöltje győz-e, vagy valaki más. Utóbbi forgatókönyv esetén a megegyezési kényszer fokozódna.

– Nem lett-e volna egyszerűbb és kevésbé költséges közvélemény-kutatásra felkérni egy független, erre szakosodott céget ebben a témában, és így kiválasztani a legesélyesebb jelöltet 2016-ra?

Közvélemény-kutatások minden bizonnyal készültek, csak éppen nagyon kevés jut el az eredményekből a nyilvánosság elé. Egyébként már egy nyolcszáz- vagy ezerfős mintán is megbízhatóan le lehet mérni a szavazóbázis preferenciáit. A szociológiai felmérés és az előválasztás között azonban igen lényeges különbség, hogy egy legitim előválasztás, amelybe minden résztvevő a legjobb tudása és a rendelkezésére álló erőforrások szerint ruház be, az egész magyar közösséget felrázhatja, mozgósíthatja. Ezzel szemben a szociológiai felméréssel a megrendelő politikusok tisztázzák a saját támogatottságukat és az ellenfeleikét, az eredményekből viszont legfeljebb morzsákat szórnak a közvélemény számára. Ettől a hétköznapi választópolgár nem válik mozgósítottá. A választók javarészéhez az információ el sem jut, más részük elolvassa a hírt az újságban, és talán másnap ebédszünetben beszélget egy keveset róla a kollégáival. Ráadásul egyre többen kérdőjelezik meg az ilyen felmérések korrektségét – olykor valóban nem alaptalanul. Az előválasztásnak tehát az a nagy előnye, hogy bevonja, megmozgatja a választókat, „felrázza” a magyarokat. De, ismétlem, ehhez nem szabad csorba essen a folyamat legitimitásán, és az eredményt is tiszteletben kell tartania minden félnek, ellenkező esetben a dolog könnyen visszaüthet.

– Hogyan vélekedik, a szavazás regisztrációhoz való kötése milyen ok miatt történhetett?

Regisztrációra egyrészt azért van szükség, mert valahogyan minden választáson szükség van a választásra jogosultak körülhatárolására, ez pedig nem egy szokványos választás, amit az állami illetékes hatóságok szerveznének egy hivatalos névjegyzék alapján. A regisztráció hivatott például azt is biztosítani, hogy valóban egy magyar jelölt lesz megválasztva a magyarok előválasztásán. A kisebbségek számára kialakított speciális választójogi megoldások többsége élni szokott a regisztráció intézményével, elég, ha a szerbiai nemzeti tanácsokat vagy a magyarországi kisebbségi önkormányzatokat említjük e tekintetben. Nem mellékesen egyébként Magyarországon is éppen azért vezették be a regisztrációt 2005-ben, mivel korábban az etnobiznisz kezdett aggasztó méreteket ölteni, számos önkormányzatban olyan személyek szerezték meg a hatalmat, akiknek semmi kötődésük nem volt az illető kisebbséghez.

Emellett azonban a regisztrációnak van egy másik, a pártok érdekeire és pragmatizmusára visszavezethető oka is. Mivel amint említettem, a feliratkozás nem feltétlenül egyéni aktus, hanem gyakrabban valamely párt győzi meg szimpatizánsait a politikai részvétel célszerű voltáról, ezáltal a pártok erőt mutathatnak fel, illetve naprakészen tarthatják a szavazóbázisra vonatkozó információikat is. A regisztráció továbbá kiváló alkalom a választóval való kommunikációra, üzenetek célba juttatására.

– Ez milyen következményekkel járhat?

A regisztrációs folyamat körül könnyen botrány alakulhat ki, gondoljunk csak a magyarországi Kubatov-listákra. De ez nem törvényszerű, mindenhol a világon bevett gyakorlat, hogy a pártok minél több információt igyekeznek begyűjteni a választókról, a sajátjaikról nyilván többet. A lényeg az, hogy a politikai alakulatok ne éljenek vissza rövidlátó módon az emberek jóindulatával, a személyes adataikkal. Továbbá az sem ártana, ha nem csak akkor keresnék meg őket személyesen, amikor választás közeleg.

– Kire szavazna, ha holnap lennének a helyhatósági választások Marosvásárhelyen? – teszi fel a kérdést az a néhány hete kiértékelt közvélemény-kutatás, amelyben 3000 marosvásárhelyit kérdeztek meg. Az IRES által végzett felmérés egyik kérdésében csak vásárhelyi magyar politikusok nevei szerepelnek. A listát vezető személy 30%-on áll, ám a határozatlanok és a válaszadást elutasítók számának összege megelőzi ezt. (Egyikre sem – 18,2%, Nem tudom – 25%, Nem válaszol – 3,6%). Miről árulkodnak ezek a számadatok? Reális eredmény az ilyen nagymértékű elutasítás, kiábrándultság a politikai közvélemény-kutatásokban? Vagy vásárhelyi jellegzetességről beszélhetünk?

A bizonytalanság és a válaszmegtagadás növekvő tendenciái egyre elterjedtebb jelenségnek számítanak, és ez szorosan összefügg a politikától való elfordulással, a politikusokból való kiábrándulással. Vásárhelyen viszont úgy tűnik, az átlagosnál is nagyobb problémák vannak a magyarok közéleti részvételével, politikai mobilizálhatóságával. Erről az elmúlt évtized választási eredményei árulkodnak elsősorban. De az is szimptomatikus, hogy bár egy 45%-ban magyarlakta városban mindig egy magyar jelöltnek kellene lennie az elsőszámú esélyesnek, hiszen arra még nem volt példa, hogy csak egyetlen román jelölt induljon a polgármesteri székért, mégis négy ciklus óta román polgármestere van a városnak. Ez a levertség vagy kivonulás a közügyekből, mondanám akár apátia, egyrészt a véres márciusi események öröksége, amely sajnos mai napig érezteti hatását. Másrészt évek óta húzódnak a helyi magyar politikai belviszályok, az embereknek ebből is elegük van. A magyar politikai elit és a hétköznapi ember közötti távolság hatalmas, és ebből a szempontból nem mellékes, hogy az RMDSZ korábbi csúcsvezetőinek egy markáns csoportja éppen Marosvásárhelyről került ki. Éppen emiatt lenne nagyon fontos az előválasztás korrekt lebonyolítása és a korábban lefektetett játékszabályok betartása.

– A jelöltek személyével lehet probléma?

Nem lepődnék meg, ha az emberek jelentős része úgy vélekedne: a jelöltek nem megfelelőek a polgármesterségre. Elsősorban az RMDSZ szavazótáborában tartok attól, hogy nem mindenki tud majd azonosulni a szövetség jelöltjével. Nem azt mondom, hogy az emberekkel lenne baj, és azt sem, hogy a jelöltekkel. Viszont a választási kampányokban a jelölteknek az olyan jellemzői is igen fontosakká szoktak válni – legalábbis a mi vidékünkön –, amiknek amúgy nem kellene sok közük legyen a politikai teljesítményhez, mint például a nem, vagy a vallási hovatartozás. Udvarhelyen például jelenleg egyenesen meglepetésszámba megy, hogy egy hölgy is megpályázná a polgármesterséget. Amerika már megválasztott egy színes bőrű elnököt, Romániai is egy szászt, az erdélyi magyaroknak azonban még van bizonyítanivalójuk ezen a téren.

 

Share Button
Ennyien olvasták: 1079

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

1 Hozzászólás

  1. DSz október 6, 2015 at 6:30 du.

    A Vásárhelyi RMDSz soha nem lesz képes a sarkára álljon. Túl gőgös ahhoz és túl hülyének nézi a választókat. Elveszít a város magyarsága még 2 választást és ezt követően 2 lehetőséget látok valószínűnek:
    1.) A magyarság jelentős része román pártok szavazótáborába fog olvadni. Én változást szeretnék, lehet már az elkövetkező választáson ezt teszem!
    2.) A magyarság el kezd bízni az ellenzékben és RMDSZ ellenzéki párt menti meg a várost a teljes elrománosodástól.

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.