Központ
2017. december 16. szombat, Etelka, Aletta
Borús
Szombat
Borús
Borús
Holnap
Borús
Borús
Hétfő
Borús

A kistermelők kiesnek a kárpótlási programból

Központ augusztus 15, 2012 Társadalom

aszalyMaros megye: Gyenge gabona- és takarmánynövény-termés

A kistermelők kiesnek a kárpótlási programból

A mezőgazdasági miniszter szerint hatalmas katasztrófákat okozott az ország mezőgazdaságában a szinte teljes mértékben csapadékmentes nyár. A kalászosok szenvedték meg leginkább az aszályt, de a kukoricatermésnek is közel felét érinti a szárazság országos viszonylatban. Arról, hogy Maros megyében milyen befolyással volt az időjárás a termésekre Csomós Attilát, a Maros megyei Magyar Mezőgazdászok Egyesületének elnökét kérdeztük.

„Az idei időjárás negatív irányba befolyásolta a mezőgazdaság eredményeit, és ez leginkább a kalászosoknál észlelhető. Azt is hozzá kell tennem, hogy az eredmények nem mondhatóak katasztrofálisnak, hisz a kedvezőtlen időjárási viszonyokhoz képest is átlagosan 3000-3500 kilogramm/hektár termést érünk el a megyében, amely a tavalyi mennyiségnek hozzávetőlegesen 70-80 százaléka” – mondta el Csomós. Kifejtette, hogy a problémát inkább az képezi, hogy nem lesz meg az a szükséges gabonamennyiség, amely ellátná Maros megye teljes lakosságát egy egész évre, ami szerinte nem az időjárási viszonyoknak tulajdonítható, hanem a sok kihasználatlan, parlagon hagyott területeknek.  Ugyanakkor ennek tudható be a kenyér és pékáru e hetekben bekövetkezett drágulása is.


Takarmánynövényeknél a leggyengébb a termés

„Kiszállásaink alkalmával azt tapasztaltuk, hogy a szárazság legerőteljesebb befolyással a zootechnikára volt, hisz az állatoknak szánt takarmánynövények  – fű, széna, lucerna, de még siló is – nagyon gyenge lesz” – ecsetelte Csomós. De felvázolta azt is, hogy az ország többi részéhez hasonlóan, Maros megyében is nagyon megsínylette a kukorica az aszályt, a tavalyi termésnek csupán 50 százalékát érik el az idén. „Valószínűsítető, hogy egyes területeken egyetlen kukoricacső sem lesz. Emellett a krumplitermés is igen gyenge minőségű – tojásméretű vagy még kisebb krumplik teremtek –, és ha ezentúl sem lesz csapadék, akkor a répa, amire égető szükség lenne, sem fogja elérni a remélt minimum 20 tonna/hektár mennyiséget” – foglalta össze.


Nem kapnak kárpótlást a kisgazdák

Arra a kérdésre, hogy az aszály hogyan fogja befolyásolni a termények piaci árát, Csomós azt nyilatkozta, hogy árbeli növekedés valószínűleg lesz, de ennek mértékét egyelőre nem lehet konkrétan meghatározni. Ugyanakkor ez nem csak a belföldi termelőktől függ, mert a nem elégséges termések miatt nagyobb mennyiségű importra lesz szüksége az országnak takarmánynövényekből és kenyérgabonákból egyaránt, az ár pedig az importált áru értékétől függ.

Kíváncsiak voltunk, hogy kapnak-e a földjüket bebiztosító gazdák az államtól valamiféle kárpótlást a kedvezőtlen időjárás okozta kiábrándító termés miatt. „Múlt héten jelent meg a támogatás értékét és feltételeit megszabó határozattervezet, amelyről még nem szavaztak kormányülésen. De jelenlegi formájának értelmében nem esnek bele az egyéni gazdák és vállalkozók, csak a vállalatok, és azoknak is nagyon szigorú feltételeknek kell megfelelniük. Sajnálatos, hogy a kistermelők kimaradnak a támogatási rendszerből, de előfordulhat, hogy módosítják majd a tervezetet” – állítja Csomós.

Az utóbbi évek nyarainak szárazsága rányomta a bélyegét a termés mennyiségére és minőségére egyaránt. Így adódik a kérdés, hogy miként lehetne kivédeni a szeszélyes időjárás hatásait, illetve nem lenne-e javallott másféle – a megváltozott klímához igazítandó – növények termesztése. „Reménykedünk abban, hogy a természet nem hazudtolja meg önmagát, és azokat a terményeket, amelyeket most elégtelennek érzünk, és a tél folyamán olyan csapadékmennyiséggel fog kárpótolni, amely révén jövő évre biztosítani lehet a terméshozamokat” – jelentette ki Csomós.


Share Button
Ennyien olvasták: 203

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.