Központ
2017. augusztus 17. csütörtök, Jácint
Eső
Csütörtök
Eső
Derült
Holnap
Derült
Derült
Szombat
Derült

A kormányváltás várható gazdasági hatásai

Központ május 4, 2012 Társadalom

politikaA kormányváltás várható gazdasági hatásai

 A gazdaság kormányzati kötődései

 A kormány legfontosabb feladatai közé tartozik az ország társadalmi-gazdasági előmenetelének a biztosítása, a törvények és a szabályok betartásának a garantálása, az alkotmányba foglalt elvek érvényesítése. Ezeken az általános jogosítványokon túlmenően, a kormány konkrét döntéshozói hatalommal is rendelkezik. Ennek a „beleszólásnak” a mértéke arányos az ország állami költségvetésével, amely Romániában 20 milliárd euró körüli összeg, vagyis a bruttó hazai termék megközelítőleg 20 százaléka.

Ezekre az összegekre többnyire az adókból és a díjakból tesznek szert, de korábban az állami vagyon értékesítéséből is jelentős bevételek származtak. A milliárdok elköltése a minisztériumokon keresztül történik, és különböző kiadások vagy beruházások fedezését szolgálják. Természetesen egy kormány nem csak az állam pénze fölött rendelkezik, különböző módszerekkel befolyásolni tudja a magánszféra pénzügyi folyamatainak változásait is. Ilyen módszer például a gazdaságpolitikai szempontokat követő adóterhek vagy adókedvezmények bevezetése, az államközi egyezmények meghozatala vagy az állami támogatások kiutalása. Minden országban az egyik legfontosabb gazdasági szempont a pénzügyi egyensúly fenntartása, vagyis a költségvetési hiány megszüntetése, de egy fejlődő ország mindig nagyobb kiadásokkal fog szembe nézni, mint egy fejlett ország, tehát nem lehet ugyanazzal a mércével mérni minden nemzetgazdaságot. Románia gazdasági-stratégiai döntéseit nagymértékben befolyásolják az Európai Unióval kötött egyezségek is, tehát ilyen szempontból – egyesek örömére, illetve mások bánatára – nem tekinthető teljesen szuverénnek az ország.

 

Kormányválság vagy -váltás?

Az utóbbi hetek politikai eseményei bebizonyították, hogy a történelem, más szereplőkkel és más díszlettel ugyan, de ismétli önmagát. Egy adott parlamenti képviseleti közösség néhány hét leforgása alatt narancssárga-zöld színűből átváltozott piros-kékre, és átállt a választási győzelemre esélyes pártok oldalára. Természetesen nincs arról itt szó, hogy minden egyes honatyát árulással kellene vádolni, de mivel tömeges menekülésnek lehettünk a tanúi, újból bebizonyosodott, hogy a román politikusok szeretnek a megfelelő időben a megfelelő oldalra átpártolni. Így volt ez a világháborúk idején, később, a kommunista megtorlás alatt, illetve így van most, egy „banális” 21. századi választási kampányt megelőzően is. Mivel egy új parlamenti többség jött létre, amely képes (ha akar) egy új kormányt állítani, nem válságról, hanem váltásról van szó. Ugyanilyen helyzetben, a magyarországi választások idején, nem került sor ilyen mértékű, pártok közötti „átigazolásokra”. Valószínűleg ott másfajta etikai normák uralkodnak, és sem a politikusok, sem a politikai pártok nem vetemednének az ittenihez hasonló gerinctelen hatalomszerzési módszerekhez.

A kormányváltás és a pénztárcánk

A kormányban bekövetkező gyakori változások még akkor is negatív hatással vannak a gazdaságra, ha eközben ugyanazok a pártok gyakorolják a hatalmat, de a jelenlegi helyzetben egy rendkívüli esettel van dolgunk, hiszen mindössze 6 hónap maradt hátra a parlamenti választásokig, és az eddigi ellenzék veszi át a kormányzást. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy nem az eddigi stratégiák megerősítését fogják követni (amint az a Boc-Ungureanu váltás után várható volt), hanem sok esetben az eddigiekkel ellenkező döntéseket fognak hozni, és ehhez számos „romboló” jellegű határozatra lesz szükségük. A már megkezdett beruházások leállítására és az újabbak elkezdésére, az adózási politikák módosítására, egyszóval gazdasági bizonytalanságra számíthatunk, amelyek rossz hatással lesznek valamennyiünkre, annál is inkább, mivel Románia még mindig csak egy fejlődő ország (vegyük példának a siralmas állapotban lévő infrastrukturális hálózatát), és érzékenyen hatnak rá az ilyen változások. A lej gyengülése áremelkedést és lakossági elszegényedést okozhat. Eddig sem volt túl rózsás a helyzetünk, de most tovább fog csökkeni a befektetői kedv, és tovább várat majd magára a gazdasági fellendülés.

Új kormány, új seprű

Az ellenzékben eltöltött évek „keserűsége” nagy elszántságot eredményezett a most hatalomra kerülő pártokban (egyébként ez így volt minden kormányváltás idején), és lesz gondjuk az új miniszterek embereinek, hogy mindenkit kiseperjenek a húsosfazék közvetlen közeléből. A közintézményekben a politikai szempontok szerint kinevezett személyeket újakkal fogják helyettesíteni, de a személyzeti cserék az alacsonyabb beosztotti szinteken is bekövetkezhetnek. A közpénzeket felemésztő cégeket is újakkal cserélik ki, amennyiben azok „nem lépnek egyszerre” az új hatalom embereivel. Ugyanakkor van egy olyan kimutatás, amely szerint az újonnan megválasztott vagy hatalomra kerülő pártok egy ideig növelik a népszerűségüket, majd a kormányzási idő előrehaladásával erodálódnak, és veszítenek a szavazói bázisukból. Talán ebben bíznak a kormányzástól megfosztott pártok és ettől kell óvakodniuk az új hatalom várományosainak. Mindegy, ki kerül hatalomra, a lakosság nem menekül meg az adóterhektől, nem fognak több pénzt adni nekünk kevesebb munkáért, minden juttatásért többszörösen meg kell majd dolgoznunk, és ezalatt tanúi leszünk a hatalom környezetében élősködő vállalkozások és magánszemélyek gyarapodásának. Lesz egy új seprűnk, amelyik ugyanúgy, vagy még rosszabbul fog seperni, mint a korábbi.

 

Share Button
Ennyien olvasták: 203

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.