Központ
2019. május 26. vasárnap, Evelin, Fülöp

„A következetesen végzett munkának mindig megmutatkozik az eredménye”

Nemes Gyula március 6, 2019 Társadalom

– Interjú Nagy Zsolt néprajzkutató, kertészmérnökkel – 

Nagy Zsolt neve ma már nem ismeretlen az erdélyi tudományos élet berkeiben. A fiatal kutató szakfórumokon tart előadásokat, kutatási eredményeit szaklapok közlik, tudománynépszerűsítő cikkei jelennek meg különböző kiadványokban. Nagy Zsoltot pályája kibontakozásáról, munkásságáról kérdeztük.

– Hogyan indult az életed, a pályafutásod?

– 1991 tavaszán születtem Gyergyószentmiklóson, és egész gyerekkoromat meghatározta az általam ismert világnak az a furcsa, lassú, de folyamatos átalakulása és kitágulása, ami a kilencvenes évek legelejének egész Romániáját jellemezte. Már egész kisgyerekként hozzászokott ugyanis az ember, hogy új dolgok jelennek meg, újabb és újabb ismereteket kell elsajátítani, naprakésznek, nyitottnak és alkalmazkodásra képesnek kell lenni, hogy tanulni érdemes, és ha a teljes világ nem is, de annak egy szelete megismerhető, kutatható, illetve megérthető, mert megnyílt az emberek előtt. Ezen az úton azóta is haladva az elemi és általános iskoláimat szülővárosomban végeztem, majd Székelyudvarhelyen jártam a középiskolát. A felsőfokú tanulmányaim Kolozsváron, a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen és Marosvásárhelyen, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen végeztem. Végzettségemet tekintve bölcsész diplomával rendelkező kultúrakutató és mérnöki oklevéllel rendelkező kertész vagyok. Jelenleg a feleségemmel Marosvásárhely mellett, Udvarfalván élünk, a Studium–Prospero Alapítványnál és annak orvosi szakkönyvkiadójánál dolgozom, s emellett több erdélyi könyvkiadóval is tartom a kapcsolatot külsős munkatársként. Mindeközben a Sapientia egyetemen utolsó éves mesteris hallgató vagyok, s az ottani szakmai, kutatási tevékenységekből is igyekszem minél jobban kivenni a részem.

– Miért választottad a néprajzot? Hát a kertészmérnökséget?

– Gyerekkoromban a nyaraim nagy részét a nagyszüleimnél töltöttem a Maros megyei Gegesen. Itt két dolog volt erőteljes hatással rám: az egyik az akkor még viszonylag zárt, kis faluközösség és annak hagyományai, a másik meg a táj és ember sokrétű, akkor még harmonikusnak mondható kapcsolata, a kertészkedő, gazdálkodó létforma. Talán emiatt döntöttem a néprajz és a kertészet mellett, de nyilván sokkal összetettebb, tudatosabb döntés volt ez részemről. Az életemnek mindkét szakterület fontos része, s ezeket a hivatásokat nem külön-külön, hanem egyben művelem, egy olyan ágazatot képviselve, amit etnobotanikának neveznek.

„Szemlélet- és tudatformálásra törekszem”

– Könyveid, tanulmányaid jelennek meg…

– Alapvetően a főbb kutatási területeim az etnobotanika tárgykörébe tartoznak, tehát mind a néprajzos, mind pedig a kertészmérnöki ismereteimet hasznosítani tudom a munkám során. Népi gyümölcsfajta ismeretet és -használatot, illetve gyógynövényismeret és -használatot kutatok elsősorban. Ugyanakkor tudomány- és kutatástörténeti publikációim, recenzióim is folyamatosan jelennek meg. A kisebb tanulmányaim a sepsiszentgyörgyi és csíkszeredai múzeumi évkönyvekben, a Kriza János Néprajzi Társaság tanulmányköteteiben, a Művelődés, a Korunk, az Erdélyi Múzeum, a Belvedere Meridionale periodikákban, a marosvásárhelyi orvosi egyetem szaklapjaiban és egyéb helyeken, például konferenciakötetekben, forráskiadványokban jelentek meg. Az általam szerkesztett, tördelt vagy korrektúrázott kötetek nagy része a vásárhelyi Kreatív Könyvkiadó gondozásában láttak napvilágot. Itt jelent meg magyar és román nyelven egy általam írt, a Földünk növényzetét, élőhelyeit, az ezekhez kapcsolódó ismereteket bemutató növényatlaszom is. A tudományos jellegű írások mellett fontosnak tartom a tudománynépszerűsítést, ismeretterjesztést is, ezért folyamatosan publikálok, főként gyermekeknek. Élővilágról, növényekről szóló cikkeket írok a magyar nyelvű Kukucska, illetve a román nyelvű Șteffy és Șteffy Grădi lapoknak. Állandó rovataim vannak továbbá több gyerekfolyóiratban. A Sziporkában Fókuszban az élőhely címmel, a kolozsvári Napsugárban Mesterek a természetben, az óvodásoknak szóló Szivárvány lapban pedig Kiskertész kalandok címmel indítottam sorozatokat. Valamennyi ezek közül kertpedagógiai, környezetnevelési céllal íródik, a szemlélet- és tudatformálásra törekszem általuk.

A tudomány művelése nem lehet öncélú

– Több helyen tartottál már előadást. Mik a fő témáid?

– Elsősorban szakmai rendezvényeken, konferenciákon és ülésszakokon, fórumokon szoktam részt venni, ahol megoszthatom a kutatási eredményeimet, tapasztalataimat a szakmát művelőkkel. Ezek olyan fórumok, ahol lehetőség adódik új információk szerzésére, vitákra, más nézőpontok megismerésére. Decemberben például a Teleki Tékában tartottam előadást történészek előtt a marosszéki gyümölcstermesztés történetéről. Emellett tudománynépszerűsítő előadások megtartására is gyakran elhívnak, táborokban, templomokban, fesztiválokon és egyéb helyeken, alkalmakon adtam elő. Itt általában gyümölcsészetről, gyógynövényekről, a kutatási eredményeim „fogyaszthatóbb” részéről, könnyedebb nyelvezeten, közérthető módon adódik lehetőség beszélni. Tartottam már előadást az erdélyi gyümölcsfesztiválokról, a 19. századi pálinkafogyasztás társadalmi és gazdasági hátteréről és egyebekről is. A már említett ismeretterjesztő írásokhoz hasonlóan a tudománynépszerűsítő előadások tartását is fontosnak tartom, hiszen a tudomány művelése  –legyen az bármely tudományé – nem lehet öncélú.

– Tavaly Kopp Elemér-díjjal tüntetett ki az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztálya. Miért?

A díszoklevélen az áll, hogy a díjat „a gyógynövénykutatás területén végzett tudományos munka elismeréséül” kaptam. Valójában egy közel három éves Nyárád és Kis-Küküllő menti terepkutatással, valamint a Kárpát-medencében fellelhető gyógynövények által szolgáltatott drogok és drogpreparátumok adatbázisának a megszerkesztésével érdemeltem ki ezt a díjat.

„Szerencsésnek tartanak, hogy a munkám egyben a hobbim is”

– Hogy érzed, megtaláltad a helyed az életben, a szakmában?

– Ismerőseim szerencsésnek tartanak, hogy a munkám egyben a hobbim is. Meggyőződésem, hogy a következetesen végzett, tudatos munkának az eredménye, haszna mindig megmutatkozik, még akkor is, ha sokszor nehéz itthon megélni, vagy sok keserűség gyűl fel időnként az emberben. Az életemben eddig elért szakmai eredmények nem az én érdemeim, s nem a szerencsének, hanem a jó Isten kegyelmének köszönhetőek. Ugyanakkor sokan segítenek a munkámban. Az alapítvány, ahol jelenleg főállásban dolgozom, fontos háttérintézménye a marosvásárhelyi magyar orvosképzésnek. Szakkönyvtárat működtet, kiadót tart fenn, ösztöndíj és lakhatási lehetőségeket biztosít. Olyan szerteágazó, hasznos tevékenységet folytat, amelyben megtalálhatom a helyem kutató szakemberként és magánszemélyként egyaránt.

Share Button
Ennyien olvasták: 653

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.