Központ
2017. december 14. csütörtök, Szilárda
Eső
Csütörtök
Eső
Helyenként felhős
Holnap
Helyenként felhős
Borús
Szombat
Borús

A Lábas-ház

Központ november 27, 2013 Társadalom

Nincsenek információk a műemlék tervezőiről és építőiről

A Lábas-ház

d
 

A tizenötödik századból származó épületet 1772 körül alakították át. Barokk homlokzatát  is ezekben az években kapta. A ház földszinti része – amint azt a régi képeken is látni – árkádos volt. Pillérekre, avagy más szóval élve „lábakra” épült. Hát innen a neve.  A műemléket évekkel később a Dudutz testvérek vegyeskereskedéséről „Dudutz-saroknak” is nevezték. E heti lapszámunkban erről a páratlan épületről szólunk olvasóinknak.

 

Megépítéséhez Mária Terézia császárnő is hozzájárult

A műemlékről mindenekelőtt azt kell tudni, hogy nincs még egy ilyen épület Marosvásárhelyen. Mi több, Erdély-szerte is ritkaságszámba megy. Túlélt egy tűzvészt, amelynek nem kevesebb mint nyolcvan épület vált a martalékává. Működött benne iskola és kaszárnya, de tudni vélik, hogy lakóházként és kereskedelmi helyként is szolgált.

A ránk maradt dokumentumokból az is kiderül, hogy a Lábas-ház megépítéséhez maga, az alcímünkben említett császárnő is hozzájárult.

dd

Egykoron az erdélyi fiatalság épülete volt

Kezdetben szóljunk néhány szót a ház történetéről. A volt Kossuth (mai Călărașilor) utca 1. szám alatti Lábas-házat, vagy más néven az árkádos házat a jezsuita szerzetesek építették. Eredetileg leányiskolának szánták. A reformáció tizenhatodik századi térhódítását követően a római katolikusok 1702-ben tértek vissza Vásárhelyre. A városba érkezett első jezsuita szerzeteseket Boér Simon Fogaras vidéki kapitány fogadja be és biztosít nekik házat ott, ahol most a római katolikus templom és a plébánia áll. Ebben az épületben alapították meg az első római katolikus iskolát. Mivel II. Rákóczi Ferenc Habsburg-ellenes mozgalma idején az erdélyi fiatalság egy részét Marosvásárhelyre irányították, tágasabb épületre volt szükség.

Fodor Sándor és Balás Árpád tudni véli, hogy az épületet 1787 és 1792 között II. József parancsára kaszárnyaként, majd raktárként is használták. 1873 márciusában tetőzete leégett, de újjáépítették és még egy emelettel megtoldották, így növelve a termek számát.

A Marosvásárhelyi útikalauz című adatgyűjtésből az is kiderül, hogy az újjáépítés során falazták be a földszinti árkádokat is, üzlethelyiséget hozva létre. 1905-ben az épület emeleti részét bérlakásokká alakították. 1983 és 1985 között sor került az épület felújítására, amikor visszaállították a földszinti falpilléreket, bolthajtásokat és az épület eredeti barokk homlokzatát.

tutun


Gróf Lázár Ferenc hat tutaj faanyaggal segítette a házépítést

A részletesség kedvéért azonban lépjünk újra vissza egy kicsit az időben. Egy iskola építéséhez pénzre, illetve megfelelő mozgósításra van szükség.  1712-ben az osztrák jezsuita rendtartomány provinciálisa, Hevenesi Gábor megvásárolta a telket, amelyen később felépítették az intézményt, és

négyezer forintot adományozott a szeminárium létrehozására. Látva a nagylelkűséget, a helybéliek is hasonlóan jártak el, gróf Lázár Ferenc például több tutaj faanyaggal járult hozzá a megvalósításhoz. Alig két évtized elmúltával azonban újra bővíteni kellett az iskolát. Ennek érdekében ismét adománygyűjtésbe kezdtek. Molindes Ferenc jezsuita házfőnök ezer forintot ajánlott fel, amelyből aztán újabb telkeket vettek, hogy tudjanak terjeszkedni a volt Kossuth utca irányába. Így vetették meg egy ötszáz férőhelyes iskola alapjait, amelyet aztán többször kibővítettek.


Az árkádsor születése

1772-ben a jezsuiták még megvásároltak néhány szomszédos helyiséget; egészen pontosan egy kocsmát és egy szállodát.

Amint azt már jeleztük, ekkor bővült a ház az emeleti résszel, és ugyanekkor a házat oszlopokra állítva építik át. Hát így született meg az árkádsor, s lett Lábas-ház az épület. Azonban tudni vélik azt is, hogy Mária Terézia császárné nem kevesebb mint tíz ezer forinttal járult hozzá a munkálatokhoz.

Erről a homlokzaton elhelyezett tábla is tanúskodik.

A Római Katolikus leányiskola 1787-ig működött a Lábas-házban, ezután kaszárnyává alakult, de nem sokáig, öt évre rá ugyanis ismét tanoda működött benne. 1873-ban azonban ezt az épületet sem kímélte meg a már említett nagy tűzvész.


A tűz a várig terjedt…

A nagy tűzvészről Keresztes Géza műépítész, műemlékvédelmi szakmérnök által a rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkból megtudtuk, hogy a Lábas-ház közelében álltak a Ferenc-rendiek épületei – a fészerekkel és a csűrökkel együtt. Sajnos nem tudni azt, hogy mi okból, de ezek meggyulladtak, s a lángok átterjedtek a szomszédos (volt Kossuth és Szentgyörgy) utcákra is. Sőt, a tűz egészen a várig terjedt, és leégett többek között a városparancsnok háza is.

A Lábas-ház megmenekült, de repedések jelentek meg rajta, többek között az árkádokon is. Hogy megerősítsék az épületet, zárt helyiségekké alakították az árkádsort. 1905 után a Lábas-házat lakóházakká alakították át, a földszintre pedig kereskedelmi egységek költöztek.


A tervezőkről, építőkről nincsenek információk

Keresztes rávilágít arra is, hogy 1985-ben a városközpont épületeinek megerősítését és restaurálását célzó program keretében a Lábas-házat is felújították. Ekkor vetődött fel az is, hogy ismét nyissák meg az árkádsort, mivel azonban ez túl sokba került volna, letettek az ötletről. De megerősítették az oszlopokat és visszaállították őket az eredeti formájukba. A Lábas-ház földszinttel és két emelettel ellátott, téglalap alakú barokk épület, amelyet az árkádok teszik egyedivé.

És amint azt már említettük: sajnos nincsenek információk sem a ház építőiről, sőt, még a tervezőiről sem.

(a régi képekért köszönet Madaras Józsefnek)

Share Button
Ennyien olvasták: 438

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.