Központ
2017. december 16. szombat, Etelka, Aletta
Borús
Szombat
Borús
Borús
Holnap
Borús
Hózápor
Hétfő
Hózápor

„A lakosság fizet, a multik pedig hordják haza a pénzt”

Központ július 11, 2013 Társadalom

A lakosság fizet, a multik pedig hordják haza a pénzt

kupane

Július 1-jétől növelték a minimálbért, ezzel egyidőben viszont drágult a gáz, a tej- és hústermékek ára. Hogy ez mit is jelent a lakosság, illetve a munkaadók számára, arról Kupán Edith közgazdászt, a Sapientia EMTE vendégtanárát kérdeztük. Interjúnkban szó esik a kormányon lévő Szociálliberális Unió felületes gazdasági programjáról, de az energetikai piac liberalizációjáról, és az ország európai fórumok és az IMF általi szorongatásáról is.

– Egy friss felmérés szerint az EU egyik legszegényebb országa vagyunk. Ön hogyan látja, igaz ez, lehet-e hinni a statisztikáknak?

– Amikor efféle statisztikai eredményeket vizsgálunk, elkerülhetetlen a fogalmak tisztázása. Ha szegénységről beszélünk, akkor létezik relatív és abszolút szegénység. Az utóbbinál azt vizsgálják, hogy egy adott személy a létminimum alatt él-e, azaz a fogyasztói kosarát mérik, amely tartalmazza azokat az alapvető javakat és szolgáltatásokat, amelyek szükségesek a létfenntartáshoz. Ha az adott személy ez alatt a jövedelemszint alatt él, akkor abszolút szegénynek minősül. Viszont az Eurostat, az EU statisztikai szervezete a relatív szegénységet méri, amely definíció akkor került be a gazdasági fogalomtárba, amikor a jólét növekedett. Az Eurostat egy egységes mutatószámrendszert használ a relatív küszöb meghatározására. Ezt úgy számolják ki, hogy az ország jövedelmét megnövelik a különböző szociális segélyekkel, ezt súlyozzák háztartásokként különböző együtthatókkal, és eszerint a szegénységi küszöb az átlag jövedelem 60 százaléka. Ha egy adott háztartáson belül a jövedelem ezen a 60 százalék alatti értéket mutat, akkor az a család létminimum alatt él, következésképp relatív szegénynek minősül.


– Akkor a reális helyzetet tükrözi az eredmény?

– Az Eurostat eredményei alapján Románia és Bulgária a legszegényebb EU-s állam, és igen, bizonyos szinten reális a felmérés eredménye. De ahhoz, hogy meg lehessen állapítani a szegénység tényleges mértékét az országban, számos kritériummal kellene kiegészíteni a jelenlegi jövedelem-eloszlási kategóriákat. Nem elhanyagolható, hogy a lakosság milyen arányban oszlik el a szegénység fokozatai között. Releváns lenne az is, hogy hányan élnek ama 60 százalék alatt, de az is, hogy a társadalom mekkora része mélyszegény. Viszont végső következtetésként kijelenthető: statisztikai kimutatások nélkül is érezhető, hogy romló gazdasági helyzetben élünk, és problémákkal küzd az ország; ennek látható velejárója, hogy nő a kéregetők és a bűncselekmények száma is.


– E hónap elejétől 50 lejjel nőtt a minimálbér. Mit is jelent ez a munkaadónak, illetve a munkavállalónak?

– Romániának muszáj volt növelnie a minimálbért, mert országunkban a legalacsonyabb az értéke ennek, és ez kötelezettségvállalás az EU-val szemben. De ez semmiképp sem vezet a lakosság többségének jövedelemnövekedéséhez, hisz szociológusok szerint ez csupán 1 millió embert érint. Viszont ennek következménye a munkaerőpiac befolyásolása. Gazdasági szakértők szerint a munkaerőpiacnak is hagyni kell, hogy magától alakuljon ki a kereslete és a kínálata. Azaz: ha egy munkavállalónak olyan fajtájú, minőségű a szolgáltatása, hogy megéri minimálbér fölötti illetménnyel alkalmazni, a vállalkozó úgyis megteszi azt. Másrészt, ha a munkaadó úgy véli, be tudja építeni a költségvetésébe a béremelést, akkor nyilván megemelkednek a költségei, amely lehetőségeihez mérten a termelékenységét fogja növelni. Ha nem áll módjában a béremelés, akkor csökken a beruházása, ami termelés-visszafogást jelent.


– A kis- és közepes vállalatok megérzik a béremelés terhét, és épp emiatt kényszerülhetnek munkaerő-elbocsátásra.

– Így van. Ez csődöt éppenséggel nem fog jelenteni a kisvállalkozóknak, de  ezt mindenképp ők sínylik meg. A másik fennálló eset, hogy sok munkaadónak nem áll módjában a béremelés, így munkaerő-leépítést hajt végre. Ha pedig személy(eke)t bocsát el, akkor nő a munkanélküliség. Hisz a leépített személyek vagy más munkát keresnek – ami a jelenlegi munkaerőpiacon nehéz –, vagy munkanélküli segélyre szorulnak, illetőleg nyugdíjba mennek. Tehát az állam azáltal, hogy megemeli a minimálbért, pluszkiadást idéz elő saját magának. Közismert, hogy makroökonómiai szintű közbelépésekkor, azoknak potenciális hatásait, következményeit ki kell egészíteni és ellensúlyozni más eszközökkel. A problémás dolog viszont, hogy nem készült semmiféle hatástanulmány a minimálbér növekedésének következményeiről.


– Pedig az USL kormányra kerülése előtt gazdasági fellendülést ígért. Most úgy tűnik, nem tudnak mit kezdeni az ország gazdaságával…

– Jól látható a laikusok számára is, hogy a kormány eddigi megvalósításai, és a 2014-es évre szóló gazdasági tervek felületesek, csupán általános célkitűzések szerepelnek a programban, hiányzik az eszközök megjelölése, a konkrét tervek kidolgozása és a módszertan is. Nincs átfogó, koherens, pontos stratégia, amit részterületekre lehetne bontani. Bár megyénként létezik néhány konkrét célokra leosztott terv, de országosan sajnos semmiféle gazdasági stratégia nem körvonalazódik. A kormánykoalíció teljes gazdasági programja tessék-lássék módon összedobott, irányvonal nélküli káosznak tűnik. Próbálkozások léteznek például az EU-s pénzek felhasználásának optimalizálásában, erre viszont a lakosság nincs felkészítve. Mindenekelőtt Románia legelső jelentős befektetése az oktatási rendszerben kellene történjen, hisz közérthető problémánál maradva: hiába nyerünk el EU-s alapokat, a mezőgazdaságot, de semmiféle iparágat nem lehet fejleszteni, ha nincs felkészült, szakképzett munkaerő ehhez.


– Az IMF jelenleg privatizáltatja a román energetikai cégeket, és a romániai gázfogyasztás kétharmadát kitevő hazai kitermelésű gáz ezer köbméterének árát 160 dollárról 400 dollárra emelteti fel. Emiatt a román lakosság fizet, a multik pedig hordják haza a pénzt. Legalábbis a lakosság úgy érzékeli, hogy a kormánykoalíció feltétel nélkül kiszolgálja az európai érdekeket. Miért van ez így?

– Ahhoz, hogy egy ország el tudja érni, hogy saját maga döntsön arról, hogy mennyire liberalizálhatja az árakat, tudnia kell lobbyzni. Ezt Románia nem tudja megtenni, hisz ehhez szükséges a függetlenedés, ugyanakkor a kitartás, és nem a feltétel nélküli  fejet hajtás a célravezető út. Természetesen a piacon szükség van arra, hogy a verseny fokozása érdekében az árak aránylag szabadon mozogjanak, bármilyen területről is legyen szó, sőt, Románia is a Világkereskedelmi Szervezet tagja és felvállalta, hogy fokozatosan liberalizálja az árakat. De amikor ez súlyosan érinti a lakosságot, akkor ezekre megoldást kell találni. Ismétlem: az árak fokozatos liberalizációja jogos, hasznos is lehet, de a lobbyzásnál alá kell tudni támasztani álláspontunkat, és ki kell tartani amellett, hogy egyelőre a jelenlegi helyzet a legmegfelelőbb számunkra, hisz a piac teljes liberalizációjára a romániai gazdaság és társadalom nincs még felkészülve.


– Milyenek a jövőbeni kilátások? Mire lehet, kell számítani?

– Nem vagyok derűlátó, nem számítok fellendülésre a továbbiakban sem. De fontosnak vélem kiemelni: nem csak a rendszer a hibás, az emberek hozzáállása is problémás. Kis közösségek bebizonyították, hogy ahol lehet, tudnak javítani a helyzetükön. A korábbi tapasztalataink rádöbbentettek arra, hogy fölösleges „felülről”, a rendszertől remélni a változást – amely bár visszafog –, de az emberek, ha dolgoznak, próbálkoznak, változik a hozzáállásuk, nő a munkamorál, ez is előreviheti a gazdasági életünket. Folyamatosan hárítjuk a felelősséget, de Romániában a munkatermelékenység borzasztóan alacsony minden szektorban, ezt pedig nem lehet a rendszerre fogni. A makrogazdaság szintjén javulásra nem számíthatunk a közeljövőben, de egyéni, háztartási, munkavállalói, kisvállalkozói szinteken javulhatna a helyzet, a rendszer hibáitól függetlenül is.


Share Button
Ennyien olvasták: 165

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.