Az elemi osztályokban már több éve nem anyanyelvként tanulják a románt a magyar gyerekek, ám az 5-8. osztályosok számára csak jövő tanévtől változik a tanterv, illetve a -könyv. Hétfőn zárult le az erre vonatkozó közvita, amely során a beérkezett javaslatokat a szaktárca átküldi a munkacsoportoknak. Az ütemterv szerint március elején már ki is hirdetik a tanterveket jóváhagyó minisztériumi rendeletet a Hivatalos Közlönyben.
Az alternatív tervet üdvözlik a román szakos tanárok, a diák- és a pedagógusszövetség is, ám leginkább a oktatóknak vannak fenntartásaik a tankönyvvel, és főleg a hiányzó módszertannal kapcsolatosan.
Bunda Erzsébet marosvásárhelyi pedagógus közel fél évszázada tanítja román nyelvre a magyar anyanyelvű gyerekeket. Az Európa Gimnáziumból ment nyugdíjba, ahonnan aztán a tanítóképzőbe hívták vissza pedagógusnak. A tanárnő örül az általános iskolások számára előírt tantervmódosításnak, de mivel a pedagógusok nem tanulják meg a tanítóképzőkben, sem az egyetemen annak módszertanát, hogyan kell nem anyanyelvként oktatni a diákok számára a román nyelvet, attól tart: az elfogadásra kerülő tantervvel nem tud majd minden tanár megbirkózni.
A pedagógusok képzésével kellene indítani
Bunda Erzsébet jelenleg a marosvásárhelyi tanítóképző főiskolán tanít, tehát közelről látja, hogy módszertan, de hozzáférhető könyvészet sincs a pedagógusok felkészítésére. „A tanítónők és óvonők versenyvizsgájában szerepel a nemzeti kisebbségekhez tartozó román nyelvtan program, amelynek a bibliográfiája egyrészt hatalmas, másrészt nem hozzáférhető könyvekből áll. Ugyanakkor egyetlen módszertani tankönyv sincs, amely a magyar anyanyelvű diákok számára tanítandó román nyelv metodológiáját írná le. Így nem tudom, miként birkóznak meg a román szakos tanárok az új tananyaggal” – fejtette ki aggodalmát lapunknak a pedagógus.
Magyar anyanyelvű tanároknak kellene megírni a tankönyvet
A szaktárca szerint március elején fogadják el a tantervet, és szeptemberre már készen kell legyenek a tankönyvek. Ez rövid idő, de Bunda tanárnő szerint megoldható, a lényeg viszont az, hogy egy helyes tankönyv összeállításához nagyon jó román szakos, ám magyar anyanyelvű, tapasztalt tanárok szükségesek.
Már óvodától…
A megszólaltatott tanárnő úgy véli, elengedhetetlen, hogy már óvodától kiemelt figyelmet szenteljen az óvónő és a szülő egyaránt, hogy ténylegesen megtartsák a román nyelvű tevékenységeket. Azt követően előkészítő, valamint első osztályban is beszélni kell tanítani a diákokat. „A jelenleg használatos, magyar anyanyelvű elemisek számára íródott román tankönyv megfelelő, ám ott is találtam archaikus szavakat, nyelvjárásokat. Ezeket teljes mértékben ki kellene gyomlálni az 1-4. osztályos diákok könyvéből, mert nehezíti a szövegértést, másrészt teljesen fölösleges ezzel terhelni őket” – véli a 46 év régiséggel rendelkező tanárnő.
Vizsgacentrikus diákok
Közismert, hogy az általános iskolás diákok leginkább a román nyelv tanulásával küszködnek. Bunda Erzsébet szerint nemcsak a tantervvel és a tanárokkal van a gond, hanem azzal is, hogy a gyerekek nem járnak nyitott füllel-szemmel az utcán, emiatt számos olyan magyar gyerek van, aki nem ismeri még az élelmiszerek román nevét sem. „Vásárhelyen egyre több magyar gyerek nem tud románul, ami érthetetlen, mert azt szoktam mondani, hogy a legjobb romántanár az utca, és kár, hogy a diákok a vegyes lakosság adta lehetőséget nem fordítják a maguk javára” – vélekedik. Hozzátette, hogy az érdeklődéshiány is jellemző rájuk, hiszen vizsgacentrikusak: nem nyelvtanulásra vannak beállítva, hanem, hogy sikerüljön a bejutásuk a kiszemelt líceumba.
Mi a pedagógus felelőssége?
A tanárnő szerint a lehető legtöbbet kell beszéltetni a diákokat, nem elég megoldatni a feladatokat a munkafüzetben. A másik probléma, hogy leggyakrabban írásban értékelik a tanultakat, kevés a szóbeli értékelés, de az anyag háromnegyedét ki kellene seperni, mert fölösleges. Bunda tanárnő szerint nem ördögtől való a televízióból nyelvet tanulni sem, szorgalmazza a román nyelvű csatornák követését. „Úgy gondolom, hogy meg lehet szerettetni a diákokkal a román nyelvet, hiszen nem csak a tanterv milyensége számít, hanem a tanár személyisége is sokat segít, főleg, ha okosan válogat a tanterv és a -könyv kínálta lehetőségek közül. Ugyanakkor emberközelivé kell tenni az irodalmi szövegeket, hogy megjöjjön a kedvük azok elolvasásához” – vélelmezi Bunda Erzsébet.