Központ
2017. november 21. kedd, Olivér
Havazás
Holnap
Havazás
Eső valószínű
Szerda
Eső valószínű
Derült
Csütörtök
Derült

A magyar-magyar verseny jó időre lekerül napirendről

Pál Piroska november 4, 2016 Társadalom

–  Interjú Barna Gergő szociológus-politológussal a parlamenti választásokról –

  parlamenti

Hogyan alakulhat a szavazási kedv országos viszonylatban a négy évvel ezelőttihez képest?

– Ez a legfontosabb kérdés, számunka, kutatók számára is. Többféle feltételezés létezik, de senki sem látnok. A 2012-es, illetve 2014-es országos választásokon minden esetben nőtt a lakosság szavazási kedve a korábbi periódusokhoz képest, ennek alapján azt feltételeztük, hogy ez egy egységes tendencia, ami 2016-ban is folytatódni fog. Ehhez képest az idei önkormányzati választásokon alacsonyabb volt a szavazási kedv, az itthon tartózkodó felnőtt korúak mintegy 56 százaléka tartotta fontosnak a részvételt, ami jelentős csökkenés a 2012-es, majdnem kétharmados mobilizáltsághoz képest. Így nem zárható ki, hogy a decemberi parlamenti választásokon is a négy évvel ezelőttihez viszonyítva kisebb lesz az érdeklődés, amikor az állandó lakosság 47 százaléka szavazott. A jelenlegi közvélemény-kutatások is alacsony, egyesek akár 40 százalék alatti részvételt is prognosztizálnak. Meglátásom szerint a hátralevő másfél hónapban még jelentős politikai fordulatok következhetnek be, felpöröghetnek az események, és amennyiben a jobboldali politikai erőknek sikerül egy reális alternatívát felmutatni a PSD-vel szemben, akkor a részvétel nem fog jelentősen elmaradni a négy évvel ezelőttihez képest. Ha mindenképpen tippelni kell, akkor megkockáztatok egy 50 százalékos részvételi arányt, ez hozzávetőlegesen 8 millió állampolgárt jelent.

– Hát az erdélyi magyarok körében, hiszen az elmúlt hónapokban több, aggodalomra okot adó információ jutott el a szavazópolgárokhoz az RMDSZ-jelöltek rangsorolását illetően, például az RMDSZ vásárhelyi rangsorológyűlése, a SZÁT-befolyás stb.?

– Az időbeli trendeket nézve azt tudjuk, hogy a magyarok részvétele – kis mértékben ugyan, de – az utóbbi választásokon alatta maradt az országosénak, holott még a 2000-es években is nagyon hasonló volt a románok és a magyarok szavazási kedve, helyenként akár magasabb is volt az erdélyi magyaroké, például az európai parlamenti választásokon. Viszont az elmúlt években nyílik az olló: a magyar választók kisebb jelentőséget tulajdonítanak a választásoknak, ami nagymértékben befolyásolhatja a közösség képviseletének, elsősorban az RMDSZ-nek a politikai súlyát. A parlamenti választások alapvetően meghatározzák az RMDSZ bukaresti súlyát, egy-két képviselő vagy szenátor sokat nyomhat a latba, ha parlamenti munkáról, vagy akár kormányalakításról van szó. Amennyiben a magyarok ugyanolyan arányban járulnak majd decemberben az urnák elé, mint a románok, akkor elképzelhető, hogy az RMDSZ eléri akár a 6 százalékot is, de egyelőre az a forgatókönyv sem zárható ki, hogy egy erős román mobilizáltság mellett az RMDSZ az 5 százalékos küszöb alá csúszik. Ez utóbbinak azonban jelen pillanatban kicsi az esélye.

– A Maros megyei szenátor- és képviselőjelölti listák összetétele teljesen megújult. Milyen eredményt hozhat a „tiszta lappal”, de viszonylag ismeretlenül induló személyek jelenléte?

– Maros megye az egyetlen, ahol teljesen új jelöltek indulnak befutó helyeken az RMDSZ listáján. Feltételezésem szerint ennek inkább felhajtóereje lesz. Az alacsony ismertség jelentette probléma ledolgozható a kampány során.

– Sajtóvisszhangok, elemzések szerint Biró Zsolt nem tartozik a népszerű, közkedvelt politikusok közé. Elképzelhetőnek tartja, hogy a személye visszahúzná a Maros megyei RMDSZ-listát?

– Biró Zsolt talán Maros megyében a legismertebb Erdélyen belül, és ebből kiindulva is azt gondolom, hogy személye nem fogja rontani a Maros megyei RMDSZ eredményeit. Bizonyára van egy szűk réteg, aki az MPP vagy Biró Zsolt miatt végül nem megy el szavazni vagy más opciót választ, viszont nem ezen fog múlni az eredmény, a kampány hajrájában sokkal fontosabb problémák, tétek kerülnek majd terítékre.

– Ha az RMDSZ alternatív küszöbbel jutna be a parlamentbe, az miként befolyásolná a szövetség által megszerzett parlamenti helyek számát?

– Az alternatív választási küszöb egyenértékű az 5 százalékos küszöbbel, tehát a voksok ugyanabban a formában hasznosulnak, a mandátumok elosztásánál ugyanúgy figyelembe veszik a töredékszavazatokat. Mondhatjuk úgy, hogy a 4,9 százalék és az 5,1 százalék között gyakorlatilag nincs különbség, legtöbb egy mandátum kerülhet veszélyben országos szinten. Ettől eltekintve viszont érvényes marad az az egyszerű matematikai elv, hogy a kevesebb szavazat kevesebb mandátumot, kisebb politikai súlyt jelent.

– Az MPP feladva a politikai arculatát, RMDSZ-listán méretkezik meg, a Néppárt pedig visszalépett a versenyből. Milyen hatása van, lehet ennek, nem játszhatják-e el a „politikai alternatíva” esélyét az elkövetkezendő időszakra?

– Az MPP-vel való összefogás, illetve az EMNP meghátrálása egyértelműen azt jelenti, hogy az RMDSZ maradt az egyedüli alternatíva az erdélyi magyarok politikai képviseletében. A magyar-magyar rivalizálás, a belső verseny nagy valószínűséggel jó ideig lekerül a napirendről. Erre lehet azt mondani, hogy az MPP és EMNP eljátszották egy RMDSZ-el szembeni, reális politikai alternatíva esélyét, vagy úgy is lehet fogalmazni, hogy ennek az alternatívának nincs, vagy nem is volt meg a megfelelő, elegendő súlyú társadalmi bázisa. Az RMDSZ kihívói alapvetően a helyi szintű társadalmi törésvonalakra épültek rá, viszont az erdélyi magyar közösség szintjén nincsenek olyan mély törésvonalak, amelyeket a román nacionalizmus és a bukaresti decentralizációs törekvések el ne tudnának simítani, azaz a kisebbségi jogok védelmének és a magyarlakta régiók gazdasági fejlesztésének igénye a meghatározó. Ezekben a kérdésekben sem az MPP-nek, sem pedig az EMNP-nek nem sikerült túllicitálni az RMDSZ-t, illetve közpolitikai szinteken sem tudtak, sőt meg sem próbáltak reális programot felépíteni és végrehajtani. Az alapvető kérdéshez visszatérve azt gondolom, hogy valójában a magyar-magyar versenynek az intézményrendszere nincs kitalálva, ami viszont egy jelentős hiányosság, és hosszú távon nem szolgálja társadalmunk fejlődését.

– A Szabad Emberek Pártja (POL) lokális alakulat az USR listáján indít jelöltet. Mivel magyarázható ez a lépésük? Nem dolgoznak ezzel a döntéssel maguk ellen?

– Az önkormányzati választások után nyilvánvaló volt, hogy az USR a nagyvárosok szintjén helyi szövetségeseket fog keresni, így kézenfekvő Maros megyében a POL-lal való együttműködése. A mai mérések azt mutatják, hogy az USR-nek van esélye bejutni a parlamentbe így a Szabad Emberek Pártjának részéről is hasznos lehet a szövetkezés. Amúgy az USR esélyeit valójában az adja, hogy alternatívát jelentenek azoknak a jobboldali szavazóknak, akik a jelenlegi liberális pártban elveszítették a bizalmukat, tehát a tavaszi bukaresti forgatókönyv ismétlődhet meg, csak most országos szinten. Az még kérdés, hogy az a középosztálybeli, inkább fiatal és nagyvárosi réteg – akiknek a szavazata döntő volt a 2014-es elnökválasztás második fordulójában – milyen mértékben fog mobilizálódni a választásokon. Az ő opciójuk nagy valószínűséggel az USR lesz.

– Miként látja a román nacionalista pártok esélyét? Körvonalazódhat összefogás? Hiszen a felmérések szerint lenne igény rá, 15-20%-os támogatottsága lenne, ám egyelőre a PRU és a PRM külön utakon járnak.

– Őszintén nem látom. A PSD-ALDE, illetve PNL-USR pólusok egymásnak feszülése fog olyan zajt csapni, amitől a nacionalista pártok hangja már nem fogja elérni az ingerküszöböt. Ehhez persze az is hozzátartozik, hogy minden román pártban vannak szószólói a nacionalizmusnak, így valójában nincs meg az a rés a román politikai diskurzusban, ahova ők is beférnének.

Share Button
Ennyien olvasták: 293

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.