Központ
2017. november 24. péntek, Emma
Helyenként felhős
Péntek
Helyenként felhős
Helyenként felhős
Holnap
Helyenként felhős
Borús
Vasárnap
Borús

A magyarság legnagyobb szabású kastélyépülete

Nagy-Bodó Tibor január 14, 2016 Társadalom

görgényi királyi vár (3)

A görgényi királyi vár a középkori Erdély egyik fontos és jelentős erőssége volt. A vár épületéről az első adatunk a XVI. századból való, amikor Izabella királyné kőműveseket kért Besztercéről az épület helyreállításához. Amint azt a legutóbbi lapszámunkban részben már említettük, ekkor készült el a Harcsafark-bástya bejárata fölé egy lófejpajzsba faragott Izabella címer is.

A tulajdonosváltások

Ahogyan azt a történelem igazolja a későbbiekben, vagyis a XVI. század után tulajdonosváltások követték egymást, Báthori Zsigmond után Bocskai István, a századforduló után Rákóczi Zsigmond és Báthori Gábor erdélyi fejedelem birtokolta a várat és a hozzá tartozó területeket.
1638-ban került a terület I. Rákóczi György tulajdonába 29 ezer forint zálogösszegért.

görgényi királyi vár (2)
Szalárdi János krónikája szerint: „…Görgény várának, hogy csak éjszakrul való szőlőhegyéről állíttathatnák lövéssel való ártalma, az ellen egy igen-igen erős kőrakású, kétszárnyú öreg kazamatás bástyát indíttatott vala… Az város Görgényszentimre felől a vár hegye alatt fejedelmi friss házakat fundamentumából építtetett, azon vár hegyének napkelet felől való részén egy igen nagy  cseres-gazos erdőt kiírtatván, a várnak nagy alkalmatosságával szép kaszálókká tette vala…”.
A fenti leírással egyben képet kapunk a várat övező tájról is.

A szenvedélyes fejedelemkertész

Ahogyan azt dr. Fekete Albert  Az erdélyi kertművészet című könyvében leírja, a várbeli építkezésekkel párhuzamosan az udvarbírói tisztséget viselő Nagy Szabó Ferenc az uradalom egyéb részeinek felújítását kezdte meg.

görgényi királyi vár (5)
A két legjelentősebb munka az elhanyagolt állapotú Király rétje nevű kaszáló kiirtása, valamint a szászrégeni Maros-híd javítása volt.
1642-re ideiglenesen abbahagyták a bástyák kiépítését, és a Várhegy alatt hozzáláttak a fejedelem itt tartózkodását kényelmesebbé tevő udvarház építéséhez. Görgény I. Rákóczi György egyik kedvenc tartózkodási helyévé vált, gyakran rendezett itt vadászatokat.
A hagyomány szerint I. Rákóczi György szenvedélyes kertész volt, ugyanakkor jó érzékű gazdaember is. Ahogyan ezt az okiratok említik: „…Rákócziék valának a legnagyobb gazdák Erdély fejedelmi közt. A kertészkedés szeretete bennök családi hagyomány vala. Uradalmaik telis-tele veteményes-, gyümölcsös- és virágoskerttel, miket javarészt magok is gondozának. Zsuzsánna nagyasszonynak valamennyire vala gondja. Mindegyébe foglalatoskoda, rendibe tartá. Különöst virágait mód nélkül szereté…”.

Az erdélyi reneszánsz kert halastava
görgényi királyi vár (1)

A fent említett fejedelemnek és ennek utódainak, illetve feleségének köszönhető az udvarház körül kialakított első olyan kert, melyről korabeli leírások alapján pontos képet kapunk.
Ugyancsak a fent már említett szerző tudomása szerint valószínűsíthető, hogy ennek előzményeként létezett itt már kert a XVI. század végén is, ugyanis Báthori Zsigmond fejedelemsége idejéből származik egy utalás egy halastóra, ami pedig fontos és jellemző eleme volt az erdélyi reneszánsz kertnek.

A fejedelem külhonból hozatott virágai

Rákóczi kedvenc fája a hársfa volt, és neki köszönhető az akkoriban még ritka különlegességnek számító tulipán és nárcisz behozatala külföldről. Ehhez hozzájárulhatott Konstantinápoly közelsége, ahonnan új virágmagvakat, gumókat és hagymákat is hozatott.
Fontos tudni, hogy a fejedelem, Görgényen kívül még számos helyen létesített kerteket, például. Fogarason, Szamosújváron, Gyaluban és Porumbákon.
Rákóczi felesége, Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy virágzó kertek díszítsék az udvarházak környékét.
A leírtak szerint: „… a fejedelemasszony megosztott minden gondot elfoglalt férjeurával. Kiterjedt figyelme a gazdaságokra, a vallási kérdésekre, az iskolaügyre éppúgy, mint férjének…”.

A megfigyelések az erdélyi kertkultúrát fejlesztik

görgényi királyi vár (1)

Az I. Rákóczi Györgyöt körülvevő hadvezérek, krónikások – mint például Kemény János, Szalárdi János – leírásai arról tanúskodnak, hogy hadjárataik, politikai utazásaik során nyitott szemmel jártak-keltek Európában, és megfigyeléseik az erdélyi kertkultúrát is közvetlenül befolyásolhatták.
A morvaországi Eisgrubban – a mai Lednice na Morave, Csehország – ahol I. Rákóczi György svéd szövetségeseivel tárgyalt egy a „… Dia vize mellett levő igen szép kertben, kinél magyarok soha szebbet nem láttunk…” a kert szépsége olyan erős hatással volt a fejedelemre, hogy amint feleségének írja, elhatározta a kertész és fia Erdélybe szerződtetését.

Az 1662-es országgyűlés

görgényi királyi vár (3)

A Rákócziak után Apafi Mihály került a fejedelmi székbe (1662-1690). Dr. Fekete Albert arról is tud, hogy ez idő alatt Görgény mindvégig kincstári tulajdon volt.
Jelentőségéről tanúskodik az a tény is, hogy az 1662-es márciusi országgyűlést falai között tartották. Amint azt a dokumentumok igazolják: „… mikoron Bornemisza Anna ura, Apafi Mihály leve a fejedelem, sokat költének ők kerteikre, lévén nekik 50-nél is több. Urbáriumikban mindahányának leírását megolvashatjuk…”.
Bornemissza Anna gyakran tartózkodott Görgényben, ahol valószínűleg férjeura udvari kertésze, Háji Péter is működött.

A kastély is elveszti a jelentőségét…

görgényi királyi vár (4)

Egy 1699-ből származó ábrázoláson látható a vár, és alatta, a hegy tövében az udvarház épülete körül jól kivehetők a négyszög alakú táblás kertek. A hegyoldalra gyümölcsösök, szőlők futnak fel, és a Görgény patakot mocsaras területek kísérik.
A reneszánsz ekkoriban már a vége felé közeledett. A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkból kiderül, hogy 1683-tól a vár egy része Teleki Mihály kancellár kezébe került, később elkobozták, majd ahogyan azt már részben említettük, 1708-ban a kurucok a túlerőben lévő és jobban felszerelt labancokkal vívott harcban alulmaradtak, és a győztesek Görgény várát Rabutin császári generális parancsára a földig rombolták.
Bornemissza Anna és fia, II. Apafi Mihály fejedelem halála után a kastély is elveszítette jelentőségét.
A Rákóczi-szabadságharc tovább rontotta az állapotát, majd több évig állt üresen.
1717-ben a bécsi udvarnak tett szolgálataiért kászoni br. Bornemisza János kapta meg a kastélyt kilencvenkilenc évre zálogba. Fokozatosan elkezdte helyreállítani, 1726-ban már az összes földszinti helyiség lakható volt.

A kastély 1770 körül nyeri el a mai alakját

1754-ben újjáépítették az elpusztult papírmalmot is, és hozzákezdtek a szűkösnek bizonyuló kastély főúri családi rezidencia funkcióit kielégítő bővítéséhez.
A nyugati szárnyhoz ellipszis alakú kápolnát csatoltak, kétkarú tornácos lépcsőt építettek, és a reneszánsz kastély déli szárnyát tovább bővítették. A kastély a mai alakját 1770 körül nyerte el.
Az 1780-as években készült leltár a kúriához kapcsolódó veteményes-, virágos-, gyümölcsös- és szarvaskertet említ. A leírtak szerint: „… Nap kelet felől való részin ezen curiának vagyon csere deszkákból sasok közi foglalt kerületű, s spallérval ékesített egyvirágos kert, melyben a szép gyümöltsek is nyárban tekintetesek, vagyan ebben kettős üveg ház a virágoknak téli tartásakra, sendély fedél alatt, ennek a fedele nem sokára jobbat vár. Vagyon még hátrább egy gyümölcsös kert is, ahol a Békás tó láttatik a két kert között pedig kőből ház szegre rakatott új sendély fedél alatt egy filegória, melynek záros ajtaján a szarvas kertben által járhatni, a filegórián lakattal zárható ajtó épségben lévő ónba rakott öt üveg abalakakkal tizen két személyre való asztallal és tizenkét egyes székkel épségben tanáltatik. Indulhattunk innen a szarvas kert felé pallér módjára rakatott magas hársfák árnyékában, a szarvas kertben egy meg íratott két felé nyíló, s bé zárható csere lábak között forduló sendelyes festett kapun által, az hol vadnak a szarvasok, dán vadak, őzek, a pásztornak szalmás háza, jég verem teli jéggel, halas tó, és két szakaszbéli haltartó. Szárnyas majorságat is tartanak, s szaporítanak itten. Ezen szarvas kert keríttetett támasza, feles, magos sövény kerttel…”.
XVIII. századi kertről ábrázolás nem maradt ránk, így nem lehet megállapítani, hogy követte-e a kor divatjának megfelelő, Erdély-szerte sokfelé létesülő franciakertek példáját. Az I. katonai felmérés térképlapjáról sem olvasható le ilyen jellegű alkotás.

(befejező rész a következő lapszámunkban)

Share Button
Ennyien olvasták: 1228

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.