Központ
2017. augusztus 18. péntek, Ilona
Derült
Péntek
Derült
Derült
Holnap
Derült
Derült
Vasárnap
Derült

A marossárpataki Teleki kripta értékeit mentik

Nemes Gyula június 7, 2016 Társadalom

A gernyeszegi, sáromberki, marossárpataki Teleki kastélyok mellett a főúri család kriptái is a látványosságok sorát bővítik. Igaz, ezeket már több alkalommal feldúlták a „kincskeresők”, úgyhogy aranyat, ezüstöt már nemigen rejtenek, de művészettörténeti értékeket annál inkább. A közelmúltban a marossárpataki Teleki-kripta körül történtek takarítási, feltárási, konzerválási munkálatok.  

T2 

A sáromberki kripta a XIX. század legelején épült és a széki gróf Teleki család következő felnőtt korban elhunyt tagjainak a síremlékét őrzi: Teleki Sámuel kancellár, könyvtáralapító (1739–1822); Teleki Samu, Afrika-kutató (1845–1916); Teleki Domokos (1773–1798); Teleki Sámuelné, iktári Bethlen Zsuzsanna, a kancellár felesége (1754–1797); Teleki Artúr (1847–1865); Teleki Sámuelné, Bethlen Zsuzsa (1818–1860); Teleki Ferenc, a kancellár unokája (1817–1882); Zeyk József (1864–1901); Teleki Erzsébet, Bánffy Zoltánné; Teleki Emma (mh. 1881); Teleki Ferencné, báró Bánffy Erzsébet (1794–1853); Teleki Ferenc (1787–1861).

„Sírban nincs fájdalom, nincs élet”

A gernyeszegi Teleki-kripta a falu egy keleti domboldalán épült, és a széki gróf Teleki Domokos (1810–1876) családjának a földi maradványait zárja magába. A sírboltot a földbe alakították ki, a két oszlop közt található bejárati vasajtó fölé a következő szöveget vésték: „Sírban nincs fájdalom, nincs élet, 1886”. Gernyeszeggel kapcsolatban itt meg kell említenünk azt is, hogy a falu műemlékértékű (ma) református temploma több sírboltnak ad otthont. A templomhoz tartozó kriptába temették a hajdani nagyhatalmú erdélyi főurat, Teleki Mihályt (1634–1690) és feleségét, Vér Juditot.

T3

A sárpataki kriptának a bemutatását bővebben részletezzük. A régi – sajnos mára már lebontott – Teleki-kastély dombjának a keleti oldalába kialakított üregben épített sírbolt valószínűleg már a 18. század derekán elkészült. A kripta bejáratát aztán a 19. század elején építették. A műemlék értékű síremléket Orbán János művészettörténész a következőképpen jellemezte:

„Az építmény szép erdélyi példája a klasszicizmusba hajló építészeti formanyelvnek”

„A kripta bejárata elé faragott mészkőből készített, piramist idéző falat raktak, ez előtt két zömök dór fejezetes oszlop által tartott, mészkőből faragott gerendák alkotnak portikust. A belső tér két oldalfalában alakították ki a sírfülkéket, az ezek fölött található téglalap alakú falfülkéket vélhetően a feliratos sírkövek számára képezték ki. Az épületbelső állapota napjainkban igen rongált, a sírkövek egy része elkallódott, másik része megrongálódott. Napjainkban többek között Teleki Mihály, Teleki Eszter, Teleki Lajos, Teleki Károly rossz állapotban lévő sírkövei találhatóak még meg az épületben. Építése a 19. század első éveire tehető, és Teleki Domokoshoz, Torda vármegye főispánjához, a marosvásárhelyi Bernády-téri Teleki-palota építtetőjéhez köthető: róla tudjuk, hogy szülei, a Teleki család sárpataki ágát megalapító Teleki Lajos és Telekiné Bethlen Kata sírja fölé, az ide készített piramis aljába 1808-ban helyezett latin feliratos sírkövet. Maga az építmény szép erdélyi példája a XVIII–XIX. század fordulóján dívó, klasszicizmusba hajló építészeti formanyelvnek, az egyiptomizáló motívumok a napóleoni idők empire ízlésvilágát tükrözik. A piramis alakú síremlékek népszerűek ebben az időszakban: legismertebb a századfordulón Mária Krisztina Habsburg főhercegnő számára a bécsi Augustinerkirché-ben Antonio Canova által készített emlék, de a kolozsvári Házsongárdi temetőben található Mauksch-Hintz-kripta is hasonló formát idéz.”

T1

Ezen sorok írója 2005. július 20-án járt először a sárpataki kriptánál, amely akkor nagyon elhagyatott, megrongált, megbecstelenített állapotban volt. A sírbolt belsejében barbár módon darabokra tört sírkövek feliratai közül – a bent uralkodó félhomály miatt – egyetlen egyet sikerült elolvasni. Ez a felirat a következőket adja az utókor tudtára: „Itt nyugszik széki g. Teleki Eszter szül. 16. mai. 1838. meg holt 22. jul. 1851.” A későbbiek folyamán aztán némi pozitív hozzáállás, odafigyelés volt észlelhető, a kripta bejárata körül aránylag tisztaság volt és a bejáratra áttört szerkezetű vasajtót szereltek, amit lakattal zártak. A sírbolt belsejében azonban továbbra is nagy volt a rendetlenség.

A közelmúltban két szakember – Orbán János művészettörténész és Ferenczi Márton régész – vezetésével lelkes helyiek dolgoztak a sárpataki kriptánál. „A sírköveket, sírkőtöredékeket több ember segítségével kivittük a kriptából, ahol letakarítottuk, lefényképeztük, majd visszavittük a helyére. Az én feladatom az, hogy ezeket lerajzoljam, mert a fotókon, nem nagyon látszik a felirat és a díszítő motívumok. A rajzokat tervezzük hozzácsatolni egy szaktanulmányhoz, amely majd a kriptát, tartalmát, történetét mutatná be” – mondta el lapunknak Ferenczi Márton.

A helyi önkormányzat és a Teleki örökösök tervezik a kripta szakszerű renoválását a közeljövőben.

Share Button
Ennyien olvasták: 957

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.