Központ
2017. szeptember 21. csütörtök, Máté, Mirella
Eső valószínű
Ma
Eső valószínű
Eső valószínű
Holnap
Eső valószínű
Eső valószínű
Szombat
Eső valószínű

„A mi adónkból kapják a fizetésüket, mégis bűnözőkként kezelnek”

Pál Piroska december 13, 2014 Társadalom

A héten zajló IMF-tárgyalások nem voltak zökkenőmentesek, ám végül sikerült megegyezniük a feleknek a jövő évi államháztartási hiánycélról. A 2015-ös költségvetés néhány sarokszáma: a deficitcél a GDP 1,83 százaléka, a kiadások elérik a 238 milliárd lejt, a bevételek a 225 milliárd lejt, a hiány pedig 13 milliárd lejes lesz. A büdzsé tervezete 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol. Az európai uniós projektek önrésze 19 milliárd lejt emészt majd fel, az önkormányzatoknak pedig 9 milliárd lej jut. Az IMF látogatásáról, a 2015-ös év ökonómiai változásairól, illetve az új államfőnek a gazdaságra gyakorolt közvetett befolyásáról kérdeztük Szabó Árpád marosvásárhelyi gazdasági szakértőt.

gazd

– A hét elején megrekedni látszottak a tárgyalások a román kormány és a Nemzetközi Valutaalap között a jövő évi államháztartási hiánycéllal kapcsolatosan. A korábbi egyezség szerint a román államháztartási hiánycél a bruttó hazai össztermék (GDP) 1,4 százaléka 2015-ben, ehhez képest az IMF azt kérte, hogy a deficit ne legyen nagyobb 0,9 százaléknál, ám ezt nem fogadta el a kormány. Hogyan vélekedik ön erről?

– Az euró bevezetését megelőző konvergenciakritériumok maximum 3%-os éves költségvetési hiányt írnak elő. Ennél még az 1,4% is jóval erősebb korlát. Valószínűleg az IMF félt, hogy a kormány az elnökválasztások után nem érzi magát biztonságban, és esetleg néhány nagy, állami beruházással a klientúrájának megpróbálja megvásárolni a hűségét. Ez természetesen nem igazolt, csak feltevés. Románia mindig jó tanuló volt az IMF követelések betartásában, és lehet, hogy az IMF egy plusz biztonságot akar a pénzügyi stabilitásban. Esélye sem volt annak, hogy a kabinet emiatt felbontsa a valutaalappal kötött hitelmegállapodást, csupán a felek „keménykedését”, egymás próbálgatását kísérhettük figyelemmel. Amint az elején is gondoltam, mindkét fél engedett, és kialakult a kompromisszumos megoldás. Ez azt eredményezheti, hogy nem lesznek adócsökkentések és nem fognak újabb állami alkalmazottakat foglalkoztatni.

– A Business Monitor International piackutató cég elemzése szerint az elkövetkező két esztendőben éves szinten több mint 3 százalékkal fog bővülni a román gazdaság. A prognózisokkal foglalkozó állami hatóság eközben jövőre alig 2,5 százalékos növekedést vár, miközben az EB és az IMF 2,4-2,5 százalékos növekedést jeleznek elő. Hogyan vélekedik erről? Egyáltalán melyik lehet a reális előrejelzés? Ön szerint milyen gazdasági fejlemények várhatók 2015-re?

– A közgazdaságtan olyan diszciplína, amely utólag mindent pontosan megmagyaráz, de előrejelzései nem mindig válnak be. Pillanatnyilag a környező országokban is enyhén növekszik a GDP, és ez magával húzza országunkat is. Ha megnézzük a kamatlábak alakulását, az ingatlanpiac megmozdulását és az áru-fuvarozás bővülését, akkor ez fogyasztás- és beruházásnövekedésre utal, ami növeli a GDP-t. Viszont akár 2,4% akár 3% a növekedés, ez nagyon kevéssé lesz érzékelhető.

– A környező országokhoz képest Romániában mire lehet számítani a jövő évben?

– Minden mindennel összefügg. Az EU országainak gazdaságai nagyon sok szállal kapcsolódnak egymáshoz. Ha az unió növekszik, mi is növekszünk, és ez érvényes a visszaesésre is. Ennek mértéke viszont függ a kormányzat gazdaságpolitikájától. Nálunk nagyon megkeserítik a kis- és középvállalkozások életét. Az adóhatóságok alkalmazottai a mi adónkból kapják a fizetésüket, és mégis bűnözőkként kezelnek minket. Ahelyett, hogy tanácsot adnának és oktatnának, csak azt nézik, hogy miként és hol büntethetnek. Ha a multinacionális cégek anyaországaiban fejlődni fog a gazdaság, akkor nálunk is fejlődni fog.

– Milyen lépéseket tehet a kormány a gazdaság élénkítésének érdekében? És ezekből melyeknek lehetnek érezhető hatásai az életszínvonal növekedésében?

– Ha csökkentenék a vállalatokat terhelő TB járulékot és az alapvető élelmiszerek ÁFÁ-ját – ahogyan azt ígérik –, ez több pénzt hagyna a vállalatoknál is és a lakosságnál is. Így a beruházások és a fogyasztás is bővülhetne, amit természetesen a lakosság is érezne – főleg az utóbbit. Ennek persze bizonyos korlátokat szabhatnának az IMF hiányfeltételei.

– November elején Basescu azt nyilatkozta, hogy jövőre Románia csatlakozik az euróövezethez. Van-e ennek valamiféle aktualitása?

– Ez egyértelmű butaság. Az euróövezethez csak akkor lehet csatlakozni, ha az adott ország betartja a konvergenciakritériumokat. Miután a kritériumokat képes betartani, kérheti a felvételt. Ezután két évig megfigyelés alatt tartják és utána léphet csak be. Ha kizárólag csak a kétéves megfigyelést tekintjük, már akkor nem férünk bele a leköszönő elnök jóslataiba.

– Konszolidálódik-e a gazdasági helyzet az államfőcsere nyomán?

– Az ország gazdaságpolitikáját a kormányzat irányítja, nem az államfő. Az államfő kelthet politikai feszültséget, és lassíthatja, illetve akadályozhatja a kormányzat munkáját, de semmilyen közvetlen eszköz nincs a kezében, amivel a gazdaság működésébe beleszólhatna. A csodavárás csak az emberek tájékozatlanságát mutatja.

– A külföldi befektetőknek vonzóbb lehet Románia Klaus Johannis személye miatt?

– A befektetők nem a szimpátia, hanem a tőkéjük megtérülési rátája alapján döntenek arról, hogy hova fektessenek be. Egyszerűbben: pénzt akarnak keresni. Az elvárt megtérülési rátát a kockázati tényezők növelhetik vagy csökkenthetik. Az államfő személye csak ennek a kockázati faktornak az érzékelt nagyságát befolyásolja. Ez rövid időre javulhat, de – ahogy mondani szokás – a puding próbája az evés.

Share Button
Ennyien olvasták: 319

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.