Központ
2017. szeptember 23. szombat, Tekla, Líviusz
Helyenként felhős
Holnap
Helyenként felhős
Helyenként felhős
Hétfő
Helyenként felhős
Helyenként felhős
Kedd
Helyenként felhős

A mi áfánk – nem Dániánk

Központ szeptember 12, 2012 Társadalom

afaA mi áfánk – nem Dániánk

Romániában jelenleg 24%-os ÁFA van érvényben. A szomszédos országokban mind alacsonyabb, közülük Szerbiában a legalacsonyabb: 18%, tehát a vállalkozások, legalábbis a határ menti régiókban, kivándorolnak. Egyedüli kivétel, ahol ez a folyamat fordítottan működik, az Magyarország, ahol jelenleg a miénknél nagyobb az ÁFA, a világon a legmagasabb, 27%. Nem igazán helyeslendő, ha 17%-osra csökkentenénk.

Ez a fajta szomszédoskodó versengés veszélyes is lehet, hogy ki bírja kisebbre csökkenteni, mert rövidtávon ugyan egyik-másik szomszédos ország győzedelmesen kerülhet ki az efféle csatározásokból, de hosszú távon ez a fajta versengés nem igazán tartható fenn, s csak egy ide-oda dülöngélő hajóhoz hasonlítanánk, mintsem egy előrehaladóra. Magasabb nálunk az ÁFA, de tessék megnézni szabad szemmel: hogyan néz ki Románia, és hogyan néznek ki a szomszédos országok? Egyedül Magyarország látszik szabad szemmel is fejlettebbnek… Ennél sokkal fontosabb lenne az állandóság, mondjuk egy államelnök 4 éves mandátuma alatt ne is változtassanak rajta semmit! 27%-os viszont soha sehol nem volt, legfennebb most Magyarországon. 26%-os sem volt a történelemben (a XX. század közepétől, amióta ezt bevezették) soha sehol. 25%-os viszont Észak-Európában, a világ legfejlettebb jóléti államaiban: Izland, Norvégia, Svédország, Dánia – utóbbi a Rekordok Könyvében is szerepel, igaz, Románia is: Európában az utolsó helyen. Ha tőlem függne, Romániában is 25%-osra emelném az ÁFÁ-t, és tartanám az államelnök 4 éves mandátumának végéig. Semmi sem fontosabb, mint az állandóság, a stabilitás.

Dánia?

Dánia? – Alkotmányos monarchia. Romániában még ma is sokan visszasírják a királyt! De mindenképp támogatandó Basescu népakaratra hivatkozó óhaja, miszerint a Szenátust fel kell számolni, a képviselők számát 300-ra csökkenteni, az államelnöki mandátumot 4 évre csökkenteni.

Dánia? – Romániánál ötször kisebb ország, melyben 5,5 millió ember él, 90%-uk lutheránus, szinte mindenki folyamatosan beszéli az angolt és 3,5 millióan használják az internetet, EU- és NATO-tagok. Koppenhágából Svédországba az Északi-, ill. Balti-tengert elválasztó szoroson közúti-vasúti híd van. 443 szigetéből csak 76 lakott, Grönland, ill. Feröer szigetei azonban széles körű autonómiával rendelkeznek, nálunk viszont még a székelyföldi (Maros megye egyharmada, ill. Hargita, Kovászna megyék együttese) eurórégió sem jött létre.

Dánia modern piacgazdaság, a miénk az utolsó Európában, inkább piacgarázdálkodás; Dánia a Világgazdasági Fórum 2009-2010-es listája szerint a világ 5. legversenyképesebb országa, a miénk pedig az utolsó Európában. Dánia korszerű mezőgazdasággal (jelentős a tejelő és vágómarhatartás, valamint a gabonatermesztés), versenyképes kis- és nagyvállalati körrel, kiterjedt állami jóléti rendszerrel, magas életszínvonallal és stabil nemzeti fizetőeszközzel büszkélkedhet. Nálunk mindez álom! Igaz, a politikusok az elmúlt 22 évben nem építő, hanem romboló és rabló munkájának köszönhetően! Dánia nettó energia- és élelmiszerexportőr, Románia importőr, teleink az orosz gáztól függnek. Dánia nettó külső adóssága nulla, igaz, e téren Románia sem áll túl rosszul, hisz kiszámolták: ha mindenki kifizetné Románia felé felhalmozott adósságát, Románia is ki tudná fizetni összes tartozását. Dániában a munkanélküliségi ráta az európai átlag alatt van, 3,6%-os, igaz, Romániában szintén az európai átlag alatt van, viszont a dánokénak duplája, 7%-os. A dán kormány sikeresen teljesítette, sőt túlteljesítette az euró bevezetéséhez szükséges konvergencia-kritériumokat, de a 2000-es szeptemberi népszavazáson a dánok elutasították a közös fizetőeszköz bevezetését, mivel a dán korona erősebb az euróhoz képest, így a dánok számára veszteséges „üzlet” lenne az euróra való áttérés. Románia még mindig nem teljesíti e követelményeket, céldátumunk jelen pillanatban hivatalosan 2015.

A jövedelmi egyenlőség tekintetében első a világon. 2006-2008 között egészségügyi, jóléti és oktatási mutatói alapján, illetve lakóinak elégedettségét tekintve több felmérés szerint „a világ legboldogabb helyének” számított. Nálunk meg az egészségügytől, oktatástól újabb és újabb hullámokban pénzeket vonnak el (könnyű a beteg és buta embereket FÉLREvezetni), és ilyen-olyan nemzetközi pénzintézetek nyomására amerikai mintára igyekeznek magánkézbe tuszkolni minden kórházat, iskolát, hogy ezeket csak a gazdagok élvezhessék! Ami pedig a jövedelmeket illeti, nálunk az ország havi több mint 1000 euró nettót megkereső egyharmadának kezében van az ország kétharmadának vagyona! Óriásiak a jövedelem-különbségek!


Skandináv jóléti modell

Dánia a skandináv jóléti modell alapján szervezi a szociális, egészségügyi és oktatási szolgáltatásokat. A jóléti modell mögött álló elv szerint a juttatásokhoz minden, a követelményeknek megfelelő állampolgárnak joga van hozzáférni. A rendszer univerzális, mindenkit lefed, személyválogatás nélkül. Nem úgy Romániában, ahol tiszta oligarchia működik, mindenütt a „pénz beszél, kutya ugat” alapon: a szegény emberek (de) egyre inkább (a magyarok, cigányok is) ki vannak zárva e területekről, melyekhez mindinkább csak a gazdagok férhetnek hozzá. Dánia a többi európai országnál lényegesen nagyobb részt vállal a jóléti juttatások finanszírozásában is, igaz, 25%-os ÁFA csak itt van. Bár, ha jól meggondoljuk, a 24%-os román ÁFA is majdnem ugyanannyi, és mégsem kapunk érte szinte semmit! A problémák reális, hosszú távú, európai elvű megoldása helyett kis segélyeket, porhintést a szemünkbe!

Az amerikai Forbes magazin szerint Dánia rendelkezik az egész világon a legjobb üzleti klímával, innen meg menekülnek a befektetők, lásd legutóbb a nemeszsuki Nokia-üzemet. A 2008-as és 2009-es Béke Világindex szerint a világ második legbékésebb állama. Semlegessége ellenére Németország 1940 április 9-én megszállta Dániát. Habár eleinte a németek engedélyezték az önkormányzást (ennek 1943-ban vetettek véget az erősödő ellenállási mozgalomnak köszönhetően), Dánia katonai megszállás alatt volt a II. világháború alatt. A dánok erősen rokonszenveztek a szövetségesekkel; 1900 dán rendőrt tartóztatott le és internált a Gestapo. 2008-ban – Svédországgal és Új-Zélanddal együtt – a Transparency International listája alapján a világ legkevésbé korrupt állama volt. Románia pedig Európa legkorruptabb állama. Kis mérete ellenére Dánia számtalan komoly hadi és humanitárius akcióban vett részt, igaz, szerény képességeihez mérten Románia is.   

Ám nem minden arany, ami fénylik!

Hisz Dánia természetes növénytakarójából, a vegyes (lombhullató és tűlevelű fajokat egyaránt tartalmazó) erdőkből az intenzív mezőgazdaság miatt kevés maradt. Románia területének majdnem a 33%-át még ma is a Kárpátok-hegység erdei teszik ki, jó lesz ezt az arányt továbbra is megtartani, a kivágott, leégett erdők újraültetésével! Jaj, sajog a lelkem, ha arra gondolok, hogy 1900-ban a Kolozsvár és Marosvásárhely között (egyenes vonalban 60 km) elterülő Mezőségen még összefüggő erdő volt! Ah! Ah! Ah! Mert ezek hiánya okozza a nagy árvizeket, földcsuszamlásokat, Verestóy-féle milliárdossá való válásokat!

Többféle környezeti veszéllyel kell szembenéznie Dániának: légszennyeződés: különösen a járműforgalom miatt. A magas regisztrációs adó (180%) és hozzáadottérték-adó (25%), továbbá a világ legnagyobb jövedelemadó-rátája következtében az új autók rendkívül drágák. Az adó célja az autók számának korlátozása. Nálunk pedig még olyan régiókba is építik az autópályákat, ahova nem is igazán indokolt, mert nem is vezet arrafele semmiféle európai folyosó (ez volt az észak-erdélyi, Marosvásárhelyt is érintő autópályával is)!

Dánia vasúthálózatának csupán 25%-a villamosított, na, mi itt egy kicsivel jobban állunk: nálunk ez 33%-os, és már dolgoznak – részben európai pénzekből – az 50%-osra való emelésen is. Nálunk. Míg ott még tervek sincsenek erre nézvést.

És a kultúra?  Ki ne hallott volna Shakespeare Hamletjéről, aki a világörökség részét képező Helsingőr kastélyvárában ténykedett holdkórosságával? Ki nem olvasta Andersen meséit, Kierkegaard egzisztencialista filozófiáját, a Félelem és reszketést? Ki nem nézett meg legalább egy Lars von Trier-rendezte filmet? A tavaly Marosvásárhelyen is vetítették a Kultúrpalota nagytermében november első hetében az Alternatív Filmfesztiválon a Haevnen (szó szerint: “bosszú”) c. friss Oscar-díjas dán filmet! Ki nem ivott már Carlsberg, Tuborg söröket? Nem beszélve a Grotovszkij-tanítvány Barbaról, aki Odin színházát Holstebróban működteti (könyvének címe: Túl az úszó szigeteken)…

A befizetett adóikat az állam visszafordítja a javukra

Dániában 25% az ÁFA, Romániában 24%. Hogy mégis miért minimális Dániában a fiskális kriminalitás és miért 4,5 millió a román feketemunkások száma (nem beszélve az adócsalások mértékéről)? Talán mert az embereknek eszük ágában sincs csalni, mert tudják, érzik a saját bőrükön, hogy a befizetett adóikat az állam mind visszafordítja a javukra, nem, mint nálunk, ahol még mindig közpénzhegyek tűnnek el nyomtalanul, büntetlenül, ilyen-olyan milliárdosok hasztalan zsebébe, és az állam a saját polgárait a legjobban kirabolható egyéneknek tartja!

Különbség van tehát a Jűtland-, ill. a Balkán-félsziget között, Észak-Európa, ill. a posztkommunista Délkelet-Európa között.

 

(felhasznált irodalom: magyar wikipédia)


Share Button
Ennyien olvasták: 149

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.