Központ
2017. december 18. hétfő, Auguszta
Hózápor
Ma
Hózápor
Helyenként felhős
Holnap
Helyenként felhős
Jórészt felhős
Szerda
Jórészt felhős

„A múltunk elől nem menekülhetünk”

Központ december 18, 2015 Társadalom

Gyógyulni megyünk külföldre a szakember szerint

Orbán Noémi pszichoterapeuta Belfastban praktizál, kint élő magyarokat gyógyít. A közvélekedéssel ellentétben úgy látja, a kivándorlás pszichés hátterében elsősorban traumák állnak. Azt mondja, ezekre végre jut idő és energia, és a kinti lét szembesít minket azzal, hogy a múltunk elől nincs hová menekülni.

pszicho

– Mennyire összeegyeztethető a magyar lelki alkat a szigetországi kultúrákkal? El lehet kerülni a magányt?
– A magány kérdése szerintem nem kultúrafüggő, hanem személyfüggő. Természetesen izolálódhat az az ember, akinek a közelében nincsenek barátok, rokonok, vagy ha külföldre költözik, nem találkozik földiekkel. De elmagányosodhat bárki a szülőföldjén is. A magányt el lehet kerülni, csak akarni kell. Kivételt csak az képez, ha olyan mentális vagy lelki betegségben szenved az egyén, ami miatt nem képes elkerülni a magányt, de ez nem a külföldön éléssel kapcsolható össze, hanem a személyiségével.

– Megúszható nagyobb lelki törés, identitássérülés nélkül a tartós kintlét?
– A belfasti terápiás praxisomból, ahol csak magyarokkal foglalkozom az anyaországból, Erdélyből és Felvidékről, azt a következtetést tudom levonni, hogy sokan elsősorban, és nem kizárva a rengeteg többi okot, gyógyulni és nem meggazdagodni jönnek ide ki. Sebeket cipelnek otthonról, eleve sérülve, lelkileg megtörten érkeznek ide. Itt pedig új életet akarnak kezdeni. Változást szeretnének az életükben, és akarva-akaratlanul rádöbbennek, hogy előbb a múltjukat kell rendezzék. A múlt elől sehova az égvilágon nem menekülhet az ember. Mivel anyagilag is megengedhetik maguknak, rászánják az időt, energiát, pénzt a terápiára, amit otthon nem csak nem engedhettek meg maguknak, de föl sem merült bennük ennek a lehetősége. Nem találkoztam olyannal, aki lelkileg a kiköltözés miatt tört volna meg. De olyannal igen, aki meggazdagodva hazaköltözött.

– Van embertípus, aki jobban boldogul a külföldi léttel?
– Igen. Nagyon sok múlik azon, hogy milyen alkatból gyúrták az embert. Ki milyen személyiség, mennyire képes a nehézségekkel megbirkózni, milyen védekezési mechanizmusokkal tud érvényesülni a mindennapi megpróbáltatásokkal szemben. Mennyire érzékeny, hogyan oldódik, szocializálódik, min sértődik meg, mi esik rosszul, mi éri kellemetlen meglepetésként vagy hideg zuhanyként, és sorolhatnám. Az élet itt sem könnyebb, mint otthon, de sokat nyom a latban, hogy mit hoz magával a lelki hátizsákjában, milyen értékeket, elveket, attitűdöket, szokásokat, hagyományokat hordoz, amellyel túlélhet külföldön dolgokat. A túlélés alatt itt nem a honvágyat értem, hanem ennél sokkal nehezebb és személyesebb problémákat.

Te magánemberként hogyan látod a helyzeted?
– Bár irtó nehéz sokunknak itt az érvényesülés és mindenki nagyon lentről kezdi, kitartó küzdelemmel, kemény munkával el lehet messzire jutni, akár álmok valósulhatnak meg. Elkerülhetetlen az itteni kultúrába való beolvadás, mert ha nem haladsz a rendszerrel, akkor egy idő után a rendszer dob ki téged. Ez nem jelenti azt, hogy feladtad a magyarságodat, az értékeidet, az identitásodat. Azok megmaradnak. Éppen ezért az összefogás elég erős. Átértékelődnek dolgok az itt élőkben, kinccsé válnak az otthon annyira megszokott dolgok, mint az anyanyelv, ízvilág, család stb. Hála Istennek sok a kezdeményezés itt, van magyar bolt, létrehoztak táncházat is. Nem szenvedünk hiányt. Azok, akik nem akarnak elmagányosodni, megtalálják a számukra megfelelő lehetőségeket, s élnek velük.

BE

Share Button
Ennyien olvasták: 410

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.