Központ
2018. november 16. péntek, Ödön

„A népviselet és néptánc újra divat!”

Nemes Gyula szeptember 5, 2018 Társadalom

Hétfőn, késő délután fergeteges tempóban rajtolt a 6. Vásárhelyi Forgatag a Kultúrpalota előcsarnokában. A Maros Művészegyüttes zenészei és táncosai nyitották meg a rendezvényt, mintegy ráhangolva az érdeklődő közönséget a kiállítás lényegére: népzene, -tánc, -viselet. A hivatalos köszöntések, beszédek elhangzása után a jelenlevők megcsodálhatták a művészegyüttes ruhatárának ilyen jellegű darabjait, majd a Bekecs Néptáncegyüttes Legendák kertjében című érdekes és színvonalas előadását tekinthették meg.

A rendezvényen jelen lévő Barabási Attila-Csabától, a Maros Művészegyüttes vezetőjétől megtudtuk, hogy nem először szerveznek népviselet-kiállítást. „A Maros Művészegyüttes repertoárjában nagyon sok tájegységnek a táncai vannak jelen, és úgy gondoltuk, hogy ezeket a ruhákat ne csak előadás közben mutassuk meg, hanem állítsuk ki azokat. Érdekessége a tárlatnak, hogy nemcsak székely-, magyar ruhákat láthatnak az érdeklődők, hanem más népcsoportokét is, amelyek Erdélyben élnek: román, szász, cigány. A magyarok nagy érdeklődéssel fordulnak a román népi kultúra irányába is, például anyaországi hivatásos együttesek gyakran táncolnak román néptáncokat műsoraikban Budapesten. Ekkora szabású népviselet-kiállításunk még nem volt korábban, bár többet szerveztünk” – mondta Barabási.

Utoljára Budapesten, a Székely Fesztiválon vettek részt, de azóta sikerült több bábut beszerezni, és gyarapodott az együttes ruhatára is, ezért azokat a régiókat célozták meg, amelyeknek a táncait elsősorban táncolják: Kalotaszeg, Mezőség, Marosmente, Nyárádmente, Felcsík, Moldva, Csángóvidék, Partium, Kolozsvár környéke. A ruhák egy része nagyon autentikus, más részük kevésbé. Vannak ruhák, amelyek több mint 100 évesek, és vannak, amelyek pár éve készültek.

Fontos az igényes ruhakészítés

„Ruhakészítés esetén odafigyelünk a sajátságos vonásokra, a régió vonásaira, gondolok itt például a Nyárádmentére, amely nagyon gazdag népviseletben. De Selye és Magyarós közt mindössze 4-5 kilométer a távolság, és a két népviselet közt különbség van, erre aprólékosan oda kell figyelnünk. Ma, amikor hál′Istennek a népviselet újra divat kezd lenni, mi azért harcolunk, hogy ha csinálunk valamit, az szép legyen és autentikus. Ennek a kiállításnak ez is az egyik célja – a népi viseletek promoválása mellett –, hogy figyeljünk oda, igényesen készíttessük el ezeket a ruhákat. A Forgatagon nagyon sok ember megfordul, és ha innen hazamennek, talán ők is előveszik az otthoni népviseletet, vagy csináltatnak egy új ruhát. Ha ez így történik, akkor már megérte a fáradozásunk” – állítja a művészegyüttes vezetője.

A továbbiakban még azt is megtudtuk, hogy a kiállított 45 darab ruha mind az együttes tulajdonát képezi, a kiállítás pedig egy hétig lesz látogatható. Ezt követően aztán kibővítve Ciprusba viszik egy ottani rendezvényre.

Az eseményen Soós Zoltánnal, a Maros Megyei Múzeum igazgatójával is találkoztunk, aki lapunknak elmondta, hogy ez egy erdélyi népviselet-kiállítás, de a hangsúly inkább a magyar népviseleten van. A magyar néprajzi irodalom négy nagy egységet különböztet meg népviselet szempontjából: Dunántúl, Alföld, Felföld és Erdély. Soós szerint Erdély a legizgalmasabb, a legarchaikusabb. Erdélyen belül is van néhány nagyon markáns, erőteljes népviseleti körzet, amely főleg a kultúrájának, tevékenységének, gazdagságának köszönhetően vált különállóvá. Ilyen például a kalotaszegi, a torockói, a széki és a székely viseletek. Alegységként még nagyon fontos a hétfalusi csángó népviselet, akik a román és szász népviseltből is kölcsönöztek elemeket.

GE DIGITAL CAMERA

„A népviselet jól áll, fiúknak, lányoknak egyaránt”

„A kiállítás és a rendezvény célja, hogy felhívja a figyelmet ezekre az értékekre, és fontos lenne ezeket ismét viselni, népszerűsíteni a fiatalok körében. Ezeknek a viseleteknek jó része ma is trendi, szép tud lenni, jól áll fiúknak, lányoknak egyaránt. Ma már nincs meg a kézműves háttér, amely ezeket a természetes anyagokból készült ruhákat elkészítené, és időnk sincs annyi. Régebb egy kalotaszegi lány hozománya 10 évig készült, de ma ezt már lehetetlen elképzelni. Az viszont tény, hogy a népzene egyre divatosabb, a fiatalok szeretnek táncházba járni és ezt kell erősíteni, hiszen a legfontosabb az, hogy az értékeinket továbbadjuk. Ha ezt megértik és megérzik, akkor onnantól kezdve már nem kell elmondani, hogy miért jobb a tánc, mint mondjuk az interneten a hiábavaló dolgokat nézni, olvasni. Nagyon fontos, hogy ne veszítsük el és ne felejtsük el, honnan jövünk, és ha tudjuk, akkor azt is tudjuk, hová megyünk” – zárta gondolatait Soós.

Share Button
Ennyien olvasták: 613

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.