A Teleki Téka kincsei
Augusztus 25-én, szombaton újra megnyitotta kapuját a Teleki Téka. A kívül-belül felújított épület ünnepélyes megnyitójára sokan ellátogattak. Az elhangzó beszédek meghallgatása, az előadások megtekintése után az érdeklődőket három terembe invitálták a szervezők. A Médiateremben kisfilmek kerültek vetítésre, valamint az oda helyezett számítógépeken virtuálisan lapozhatott a látogató a könyvtár egyes példányaiba.
Az Időszakos kiállító teremben a Téka „leg”-jei kerültek közszemlére. Láthatók olyan díszkiadások, amelyek kevés példányszámban jelentek meg, jó minőségű papírra nyomták, és a bennük levő illusztrációkat kézzel színezték. Ilyen például egy 1657–1682 között Amszterdamban készített díszatlasz (Atlas Major). A könyvtár két legkisebb könyve az 1820-ban Kolozsváron nyomtatott Elein való megtérésnek gyümölcse, és az 1970-ben, a Kossuth Kiadónál készült Karl Marx, Friedrich Engels. A könyvritkaságok közé többek közt olyan művek kerültek be, mint például: Péchi Simon erdélyi kancellárnak az 1620-ban írott Zsoltárok Könyve, a Gyulafehérváron 1654-ben megjelent Apáczai Csere János: Magyar logikátska, vagy Balassi Bálint: Istenes Énekek, amely Bécsben látott napvilágot.
Az első kiadások elnevezésű standra azokból a nyomtatványokból kerültek példányok, amelyek még a szerzők életében megjelentek. Ilyenek a Fazakas Mihály Ludas Matyija, amely 1815-ben jelent meg, vagy Csokonai Vitéz Mihály Diétai Magyar Múzsa, amely 1796-ban látott nyomdafestéket.
Editio Principes annyit jelent, mint az ókori vagy klasszikus (görög, latin) szerzők műveinek első nyomtatott kiadása. Itt megemlítjük példának a Titus Livius által írott Historicus duobus libris című művet, amely 1518-ban került először nyomdába.
Az 1600-as években nyomtatott Bibliák közül kiemelnénk a Londoni Poliglottát, amelynek különlegessége az, hogy lapjain párhuzamos oszlopokban futó különböző nyelvű fordítások könnyítik meg egy-egy adott rész értelmezését.
A legértékesebb könyvek kategóriában a látogatók megcsodálhatják a 14. században írott Koncz-kódexet, vagy Cicero De re militari művét, amelyet Aranka György ajándékozott Teleki Sámuelnek. A terem közepén egy kevésbé ismert Erdély-térkép látható 1699-ből az asztalra terítve: Giovanni Morendo Visconti Mappa della Transilvania.
Az Állandó kiállító terem kincseit felsorolni egy lapszám teljes terjedelme sem volna elég. Az ünnepélyre látogatóknak garantáltan életre szóló élmény volt jelen lenni ezen az eseményen.
