Központ
2017. szeptember 23. szombat, Tekla, Líviusz
Eső
Ma
Eső
Helyenként felhős
Holnap
Helyenként felhős
Helyenként felhős
Hétfő
Helyenként felhős

„A törvényeket igazítanák a bányaprojekthez, és nem fordítva”

Központ november 14, 2013 Társadalom

Résen lenni!

„A törvényeket igazítanák
a bányaprojekthez, és nem fordítva”

– Interjú Kovács Csongorral, a Zöld Erdély Egyesület elnökével –

banya

Kovács Csongorral, a Zöld Erdély Egyesület elnökével beszélgettünk arról, hogy a parlament különbizottsága elutasította a verespataki bányaberuházás törvénytervezetét, ám elmondta, hogy ez korántsem megnyugtató lépés. A tervezet folytatja az útját a parlamentben, és végül a Képviselőház plénuma hozza meg a döntést. Az aktivista úgy véli, elengedhetetlen, hogy az emberek, civil szervezetek továbbra is kinyilvánítsák véleményüket, és követeljék a parlamenti képviselőktől: szavazatukkal utasítsák el ezt az abszurd törvénytervezetet.

– Hét elején elutasította a parlament különbizottsága a törvénytervezetet, amely elősegítette volna a verespataki aranybánya-beruházást. Miként értékeli a döntést? Történt-e lényegi fejlemény?

– Mindenekelőtt ez a törvénytervezet felrúgja a jogállamiság és a hatalmi ágak szétválasztásának elvét, alkotmányellenes, megsérti az alapvető emberi és állampolgári jogokat, korlátozza a független igazságszolgáltatást, és célzottan felhatalmazna egy profit­orientált magáncéget arra, hogy ne tartsa be a törvényeket. Közhasznúvá és kiemelt fontosságú nemzetérdekké nyilvánítana egy adóparadicsomokban jegyzett  magánvállalkozást, amely iszonyatos környezetpusztítást okozna. Ezért tiltakozik az ország.

Ennek fényében a törvénytervezet elutasítása mindenképpen a normalitás felé mutat. Hangsúlyozom: normális és nem pozitívum. Jelképezheti a tüntetők tízezreinek apró győzelmét a kormánnyal szemben. Ugyanakkor nincs okunk különösebb örvendezésre. Ez egy parlamenti bizottsági véleményezés, és nem több annál, gyakorlatilag egy elutasító álláspont mindenféle jogerő nélkül. A törvénytervezet folytatja az útját a parlamentben, és végül a Képviselőház plénuma hozza meg a döntést. A képviselők szavazatán fog múlni, hogy a tervezetet tényleg elutasítják, vagy mégis törvény lesz belőle. Ezért különösen fontosnak tartom, hogy az emberek, civil szervezetek továbbra is kinyilvánítsák véleményüket, és követeljék a parlamenti képviselőktől: szavazatukkal utasítsák el ezt az abszurd törvénytervezetet.


– Mi várható, a parlament miként véleményezi majd a tervezetet?

– Tekintettel a zűrzavaros politikai helyzetre és a sorozatos ellentmondásokra, ami a törvénytervezetet végigkísérte, mindaddig nem tartom lezártnak ezt a cirkuszt, amíg a végső képviselőházi szavazás meg nem történik. A jelenlegi kormánykoalíció egy évvel ezelőtt azzal kampányolt, hogy hatalomra kerülése esetén a bányaprojektet elutasítja. Ezzel szemben idén augusztusban egy dedikált törvénytervezettel rukkoltak elő, amely mentesítené a bányavállalatot minden hatályos törvény betartása alól. Miért és ki hinne ezek után a szociálliberális szövetség túlsúlyával irányított parlament, kormány vagy éppen parlamenti különbizottság újabb ígéreteinek? Azt mondom: várjuk ki a végét, és legyünk résen!


– A különbizottság a többségi magántulajdonos és a román állam mint kisebbségi tulajdonos közötti korrekt partneri viszony kialakítását is szükségesnek tartja. Ez előnyös feltételeket biztosítana az országnak?


– Szerintem a bányaprojektnek nem az az alapkérdése, hogy mennyi pénzt nyer belőle az állam. Természetesen egy korrekt partnerségi viszony mindkét fél számára hasznos, csakhogy itt a kezdetektől fogva nem beszélhetünk korrektségről egyik fél részéről sem. A beruházó és az állam is egyaránt tudta, hogy a bányaterv törvényekbe, sőt az alkotmányba ütközik: a kitermelésre szánt négy hegy közül kettő régészeti-műemlékvédelmi terület, ahol tilos a bányászat, emellett magántulajdonok vannak a célterületen, és ezeket tulajdonosaik nem hajlandóak feladni. Triviális példával szemléltetve: olyan, mintha bordélyházat szeretnék nyitni más lakásában. Amennyiben a beruházó korrekt lett volna, olyan bányaprojektet tervez, vagy utólag úgy módosítja, hogy az beilleszkedjék a jogi keretekbe. Nem ezt tette. Az állam ugyanezeknek tudatában akkor lett volna hiteles, ha elutasítja a bányaprojektet és kötelezi a beruházót, hogy tartsa be a törvényeket, készítsen új, a jogszabályoknak megfelelő tervet. Nem ezt tette. Ehelyett 15 éven keresztül húzd meg, ereszd meg játszmát láthattunk. Iszonyatos médiakampánnyal próbálták meggyőzni a társadalmat a beruházás hasznáról, sosem tapasztalt erősségű, korrupciógyanús lobbitevékenységet folytattak a politikusoknál és szakhatósági vezetőknél megpróbálva elfogadtatni az elfogadhatatlant. Nem hiszem, hogy ilyen előélettel belátható időn belül korrekt partnerségi útra léphetne az állam, a magántulajdonos és az érintett társadalom.


– A jelentés a verespataki szerződések titkosításának feloldását is javasolja, kivéve a térképeket és a kitermelendő telepre vonatkozó dokumentumokat. Ez pozitív lépésként értékelhető?

– Önmagában pozitív a javaslat, de sokat nem nyom a latba. Számos civil és politikai szereplő javasolta, kérte, követelte már a titkosítások feloldását, de sosem került rá sor. Miért épp most történne meg? Vegyük figyelembe, hogy egy olyan parlamenti különbizottságról beszélünk, amelynek a végkövetkeztetéséről Ponta és Antonescu állapodtak meg hétfő délelőtt. Milyen hitele, önállósága van akkor ennek a bizottságnak? Pontosan annyi, mint a kormányfőnek, aki egyik percben kormányfőként beterjesztette a törvénytervezetet, másik percben képviselőként kijelentette, hogy ő nem fogja megszavazni.


– Összességében bizakodik-e, hogy meghiúsul a környezetet veszélyeztető aranybánya-projekt?

– Fontos szem előtt tartanunk, hogy jelenleg csak a Verespatakhoz kapcsolódó törvénytervezetről van szó. Amennyiben ezt megszavazzák, a beruházás törvényessé válik, tehát elhárulnak az útjából az eddigi jogi akadályok. Ez viszont nem jelenti azt, hogy az ellenállók beadják a derekukat, hisz erkölcstelen törvény polgári engedetlenséget szül, és üdvös lenne ezt elkerülni.

Amennyiben a törvénytervezetet elutasítják, a beruházónak még mindig van esélye jobb belátásra térni: újratervezi a projektjét úgy, hogy az figyelembe vegye a hatályos törvényeket, vagy lemond a kitermelésről. Ez lenne a normális út.

És van egy harmadik lehetőség itt nálunk, Romániában: a 15 éve taposott és sehova sem vezető ösvény folytatása. A jelek pedig ez irányba mutatnak. A parlamenti bizottság és a kormány azt javasolja, hogy úgy kell módosítani a hatályos törvényeket, hogy azok ne álljanak útjába az ilyen befektetéseknek. Ez annyit tesz: az RMGC projektje továbbra is érinthetetlen. Egyszerűbben: a törvényeket igazítanák a bányaprojekthez, nem a bányaprojektet a törvényekhez.

A kérdés az, hogy megengedi-e a társadalom, hogy végül győzelemre vigyék ezt az aljas játszmát. De mint már most kijelentette a kormány, szándékukról nem tettek le, folytatása következik. Kérdéses, mennyire leszünk szemfülesek, hányan bírjuk cérnával ezt a folyamatot végigtiltakozni a végső, döntő szavazásig és majd az újabb futamokat is. Én remélem, sokan, többen is mint eddig, és az elindított társadalmi folyamatnak lesznek eredményei. Végül csak megmentjük Verespatakot!

Share Button
Ennyien olvasták: 172

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.