Központ
2017. augusztus 20. vasárnap, István
Eső valószínű
Vasárnap
Eső valószínű
Eső
Holnap
Eső
Derült
Kedd
Derült

A Toldalagi-palota

Központ november 21, 2013 Társadalom

A kutatók nem találták meg a Toldalagi család levéltárát

A Toldalagi-palota

t1

A Toldalagi-palota 1759 és 1772 között épült, Jean Louis D’or (Luidor János) francia származású építész tervei szerint, barokk stílusban. A belső díszítéseket Schmidt Pál és Schuchbauer Antal szobrász készítette. 1786-ban itt nyílt meg az első marosvásárhelyi nyomda. Az 1920-as években bank, majd a hatvanas években végzett restaurálás után a Megyei Múzeum történelmi, később a néprajzi részlege költözött az épületbe.  Ezen a héten ezt a műemléket mutatjuk be olvasóinknak.

 

Az ikercímer és a márványtábla gróf Toldalagi László emlékét idézi

t2

Fodor Sándor és Balás Árpád a Marosvásárhelyi útikalauz című könyvében leírja, hogy az említett palota építtetője gróf Toldalagi László, a Királyi Tábla ülnöke volt. Megkövetelte, hogy az épület belső és külső kiképzése összhangban legyen.

A palotát a kor legnevesebb mesterei építették. A homlokzatán lévő ikercímeres díszítés és a márványtábla gróf Toldalagi László emlékét idézi, de tudni kell azt is, hogy az épület főtengelyében emeleti magasságban levő fekete hollót ábrázoló dombormű csak a húszas években került oda, az akkor működő bank cégjelzéseként.


250 évvel ezelőtt Toldalagi forradalmasítja városunk építészetét

t3

A palota tehát Vásárhely központjának legelső és legimpozánsabb főúri palotája. Megemlítendő, hogy a tulajdonosa példaértékűnek szánta, és célját el is érte.

A kutatók vajmi keveset tudnak a palotabeli életről, illetve a grófról, aki 250 évvel ezelőtt forradalmasította Marosvásárhely építészetét.

Abban egyetérthetünk, hogy a  műemlék Vásárhely legjelentősebb barokk épülete, s egyben az első főúri palota, amely az említett stílusban épült.

Toldalagi László ezzel a palotával megadta az alaphangot, amely aztán meghatározta a következő évtizedek építészetét.

Az előzményekről: 1754-ben, miután császári rendelettel Medgyesről Marosvásárhelyre költöztették a Királyi Táblát, egyre több erdélyi nemes kezdett el házat építeni vagy vásárolni a városban. Toldalagi gróf az elsők között volt.

A palota építőmesterének számos erdélyi kastély és híres épület létezése köszönhető

t4


A palota építési munkálatainak dátumát már említettük. Előbb az utcafront felőli részt húzták fel, majd később, valamikor a hetvenes évek elején, építettek egy hátsó szárnyat is. Így lett az eredetileg U alakúra tervezett épület négyzet alaprajzú, belső udvarral ellátva.

A fennmaradt iratok Luidor Jánost említik tervezőként. Ezen a palotán viszont nem csak ő dolgozott. Példa erre a bajorországi Schmidt Pál is, aki több mint három évtizeden keresztül a környék leghíresebb és legkeresettebb építőmestere volt. Őt nevezték ki a város főépítészévé is, és ekként ő irányította a Református Kollégium régi épületének munkálatait. De ő építette Wesselényi Kata főúri palotáját, amely jelenleg a Teleki Téka épületének része, továbbá a sáromberki és a gernyeszegi kastélyt és számos más épületet.

Legelőször azonban a Toldalagi-palota okirataiban találunk említést róla.


A palota hatása a városra és a vásárhelyiek mentalítására

t5

A ránk maradt iratokban azt is megtalálni, hogy a Toldalagi-palotát egykoron kunyhók vették körül. A mai városközpontban, amely egyébként akkor is központ volt, mert itt működött a piac, nem állt más csak a ferences templom és kolostor, illetve a jezsuita templom, vagyis a mostani római katolikus Istenháza.

Erről így írnak: „…ezen kívül csak szerény, zsindely- vagy szalmatetős épületek voltak a környéken. Elképzelhető tehát az, hogy ez a palota milyen hatással volt a városra és a helybeliek mentalítására. Rövid időn belül más nevesek is követték gróf Toldalagi példáját. Így történt, hogy alig pár év múlva gróf Földvári Ferenc újabb palotát építtetett a mai Bartók Béla utcába. Ezt ugyan lerombolták a huszadik század elején, de a dokumentumokból azt tudjuk, hogy nagymértékben hasonlított a Toldalagi-palotára. A két nemest egyébként rokoni szálak fűzték egymáshoz…”.

Ezt követően épült aztán Wesselényi Kata főúri palotája, illetve Teleki Domokos háza (a Bernády-szobor mögött, a vár alatt), a Haller-ház, illetve a Korda család háza, amely ma már nincs meg, de egykoron a Bolyai-téren állt.


A példamutató Toldalagi gróf úttörő az építészetben

t6

A rendelkezésünkre bocsátott információkból az is kitűnik, hogy Toldalagi sok mindent épített Koronkán is, ahol a fő lakhelye volt. A palota mellett számos ház ma már nem létezik. Fontos volt számára az, ami a Toldalagi-palota homlokzatán elhelyezett plaketten is megjelenik: példát akart mutatni a városlakóknak arról, hogy mit jelent a barokk építészet. Többször járt Bécsben, kétségtelenül onnan leste el az erre a stílusra jellemző formákat. Tény azonban, hogy vajmi keveset tudunk erről a személyiségről.


A kutatók nem találták meg vagy nem dolgozták fel a Toldalagi család levéltárát

A főúri palotákat általában akkor használták, amikor tulajdonosuk éppen az illető városban tartózkodott. A Toldalagi-palotát feltehetően télen lakták, illetve amikor összeült a Királyi Tábla, amelynek a gróf bírája volt. Sajnos nagyon kevés információ van erről az épületről. Noha Vásárhely legjelentősebb barokk épületei közé tartozik, nem képezte olyan aprólékos kutatás tárgyát, amilyenre lehetőség lenne és amilyent megérdemelne, így csak kevés adat van róla.

A kődíszeket Anton Schuchbauer készítette

A régi feljegyzések azonban arról is említést tesznek, hogy a főúri paloták általában azonos mintára épültek. Az utca felőli részen volt egy nagy terem, ahol a család életében fontos eseményeket tartottak, az emeleten kapott helyet az úr és az úrnő hálószobája, a földszinten pedig a konyha és a szolgák szobái. A palota építésében a kor legjobb szobrásza, Anton Schuchbauer is részt vett. Az általa faragott kődíszek, illetve a bécsi barokk-rokokó stílusra oly jellemző elemek máig fennmaradtak.


A negyvenes években restaurálási tervet dolgoznak ki. Nem ültették gyakorlatba. Szerencsére!

A Keresztes Géza műépítész, műemlékvédelmi szakmérnök által rendelkezésünkre bocsátott iratokból, amit még megtudunk, az szintén azt tartalmazza, amit az épület történelméről még ismerni kell.

Toldalagi László gróf halála után a palotát a fiai örökölték. A két világháború közötti időszakban, majd pedig a negyvenes években itt működött az Erdélyi Bank Rt.

Ennek üzemeltetői kidolgoztak egy restaurálási tervet is, végül azonban nem ültették gyakorlatba. Szerencsére, mert teljes mérvű átalakítást írt elő. Ezt tehát megúszta az épület. Az 1960-as restaurálást azonban már nem… Valószínűleg ekkor tették tönkre a falfestményeket. A dokumentumokból egyértelműen kitűnik, hogy léteztek ilyenek, hiszen az kizárt, hogy egy ilyen palotában ne lettek volna falfestmények!

Az épület struktúrája azonban szerencsére megmaradt, és ez ritkaságnak számít.

Amit már a fentiekben jeleztünk: a Toldalagi-palota jelenleg a Néprajzi Múzeumnak ad otthont.


(a régi fényképekért köszönet Madaras Józsefnek)


Share Button
Ennyien olvasták: 308

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.