Központ
2019. december 15. vasárnap, Valér

A Transzilvánia Szálló, ahol Ady Endre is megszállt

Központ október 31, 2013 Társadalom

Legendák bölcsője – Tranzi

A Transzilvánia Szálló, ahol Ady Endre is megszállt

plaza1

Mit is lehet egy szállodáról írni? Anyaggyűjtés közben az újságíró rádöbben, hogy bizonyos dolgokról csak nehezen, nagyon nehezen lehet dokumentálódni. A tények adottak, a kérdések is megfogalmazódnak, a gond csak az, hogy számtalan esetben csak nagyon kevesen hajlandók bizonyos dolgokat kimondani. Hasonló a helyzet a hajdani Transzilvánia Szálló esetében is…

 

Szokás szerint most is visszalépünk egy kicsit az időben. Azért, hogy jelezzük: miről is beszélünk. A Transzilvánia Szállót az Ugron család építette. A feljegyzések és a történelem igazolja, hogy 1863-ban a szóban forgó épületben posta működött. A földszinten kávéház és étterem, illetve szálloda várta a vendégeit. 1915. július 27-én ebben az épületben szállt meg Ady Endre és felesége Boncza Berta, továbbá Bölöni György és neje, Márkus Ottília.

A XIX. század végén, egészen pontosan 1898-ben az épületben színházi előadások tartására alkalmas nagy előadótermet alakítottak ki, ahol hagyományszerű bálokat is szerveztek.

Külön érdekesség, hogy az Apollóból kiszorult Thália Egyesület itt tartotta színielőadásait. Megemlítendő még, hogy az első vásárhelyi mozgókép-bemutatót 1897-ben, majd a harmincas évektől az Edison mozgófilm-vetítéseit is itt tartották.

A mérsékelt díszítés finom ízlésre vall

Néhány mondat erejéig hadd idézzük Hankó Vilmost. Ő az alábbit írta az épületről: „…az Ugron család a múlt század közepén építtette a Nagyköz és a Széchenyi tér sarkán álló kétemeletes szálloda épületét, melynek földszintjén étterem és az emelkedő utca hosszában üzlethelyiségek sorakoztak. A főtéren emelkedő Transzilvánia szállónak külseje, berendezése nagyvárosi szabású…

… mindkét homlokzata neobarokk stílusban készült, melyek közül a tér felőlinek aránya és mérsékelt díszítése finom ízlésre vall…”.

plaza2

Mint már jeleztük, az étterem helyiségeiben előadó-bemutató esteket és színházi előadásokat is rendeztek. A szakirodalom az étterem bővítésének szükségességéről így ír: „…a terem bővítésével kellene segíteni a szükségen, mert megfelelő helyiség hiányában a téli idény alatt nemcsak a színháztól vagyunk megfosztva, hanem egyéb összejöveteleket sem rendezhetünk. A belső átalakítás révén a terem nagyobbítása megtörtént, és ezt egy fél évszázadon keresztül használták…”.

Az évek, évtizedek során a Transzilvánia Szálló sok mindenen ment keresztül. Megvoltak a híres vendégei, azonban beszélhetünk a páratlan – egykori – hangulatáról, és nem utolsó sorban az átépítésekről is. Ez utóbbiban is volt része bőven.

Sok minden már a múlté

Akarva akaratlan gyermekkorom emlékképei pörögnek előttem. Mintha még hallanám a barátok kijelentését, hogy: „… délután találkozunk a Tranziban;”, vagy: „…ott leszünk a Tranzi kertjében…”. Mindez már a múlt.

A többszörösen újjáépített és átalakított épület ma már teljesen más képet mutat. A mostani arculat automatikusan törli az egykori kinézetet, megsemmisíti az egykori formát és minden bizonnyal arra vár, hogy az idő folyamán kialakítsa a saját maga hangulatát. A kérdés csak az, hogy ehhez hány év, vagy évtized szükségeltetik.

Kérdéses az is, hogy a mostani Hotel Plaza illik-e Vásárhely főterének (egykori) hangulatába. Erre is nagyon nehéz válaszolni.

A csillogás értékeket semmisít

plaza_3

Keresztes Géza műépítésznek, műemlékvédelmi szakmérnöknek is megvan erről a saját véleménye. Lapunk olvasóinak elmondta, hogy sokszor hiábavaló a Kultúrigazgatóság. Tudomása szerint a fent említett épület a mai napig sem rendelkezik műemlékvédelmi engedéllyel. Ilyen is van.

A műépítésztől azt is megkérdeztük, hogy erre az engedélyre, miért is van, volna szükség.

Keresztes elmondta, hogy műemlékvédelmi környezetben tiltott az efféle épületek kialakítása. Szakmai véleménye és meglátása szerint nem szabad ekkora üvegfelületeket használni, mert ezek visszatükröződnek és csillogásukkal páratlan értékeket semmisítenek meg.

Tagadhatatlan, az évek, az idő sok mindent átalakít. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy jobb helyeken minden áron arra törekednek, hogy az egykori formákat megmentsék.

Sokszor az az érzésünk, hogy Vásárhelyen számtalan dolog pont fordítva történik. És ezáltal vesztődnek el azok az értékek, amelyek már csak az emlékeinkben élnek. Jó, hogy ott legalább ideig-óráig élnek. A kérdés, hogy meddig?


(a régi fényképekért köszönet Madaras Józsefnek)


Share Button
Ennyien olvasták: 482

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.