Központ
2017. augusztus 22. kedd, Menyhért, Mirjam
Derült
Ma
Derült
Eső valószínű
Holnap
Eső valószínű
Derült
Csütörtök
Derült

A város épített örökségének számbavétele

Nemes Gyula december 2, 2016 Társadalom

Néhány éve elkezdte működését egy fiatal művészettörténészekből álló csapat, amelynek elsődleges célja városunk épített örökségének számbavétele, dokumentálása, majd közkinccsé tétele. Az eredmények megosztására konferenciákon, tudományos dolgozatokban, internetes felületeken kerül sor. A kezdeményezés indulásáról, a munkafolyamatról a projekt vezetőjét, Orbán János művészettörténészt kérdeztük.  

15

A Marosvásárhely műemléki topográfiájának Facebook-oldalán a következőt olvashatjuk: „A város teljes területére kiterjedő műemlék topográfiai projekt nem csupán a hivatalosan műemlékké nyilvánított épületek, hanem az összes építészeti, városképi szempontból jelentős elem felleltározását célozza, a köztéri szobrokig és a tűzcsapokig. A munkálatok során történeti adatgyűjtés, részletes művészettörténeti leírás, fotódokumentáció, adott esetben pedig építészeti felmérés készül az épületekről, emlékekről. Az építészettörténeti kutatás tudományos szempontjai mellett a projekt fontos célkitűzése az épített örökség népszerűsítése, problémáinak tudatosítása a marosvásárhelyiek körében.” A munkát zömmel a Maros Megyei Múzeum munkatársai és más, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem művészettörténeti tanszékén tanult fiatal szakemberek végzik. A programot 2016-ban a Pro Professione Alapítvány és a Rómer Flóris Terv támogatja.

img_0073

„Marosvásárhely szecesszió szempontjából országos szinten a legnagyobb épített örökséggel rendelkezik”

A Város színeváltozása II. című tavalyi konferencián Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója elmondta, hogy a városkép évről évre pusztul, és a mai városvezetés nem rendelkezik koncepcióval ennek megmentésére. „A városnak tizenöt éve nincs a központi övezetekre vonatkozó szabályzata sem. Ezért lényeges lenne, hogy ez a munka, az elkezdett műemléki topográfia, a jövőben is folytatódjon, hiszen előbb-utóbb lesz egy olyan városvezetés, amely támogatja a városkép visszaállítását. Annál is inkább, mert Marosvásárhely szecesszió szempontjából országos szinten a legnagyobb épített örökséggel rendelkezik” – fogalmazott Soós.

07

Az ezen a fórumon résztvevők megtudhatták még, hogy a kutatás során a projekt munkatársai az 1898-as, 1911-es és 1919-es évekből származó összeírások segítségével azonosítják az épületek egykori tulajdonosait. Ezeken kívül felhasználják a házak építési engedélyeit, kérvényeket, jegyzőkönyveket, tervrajzokat, amelyek jó esetben megmaradtak a levéltárban. A vizsgált épületek túlnyomó többsége 1890 és 1910 közt épült, javarészük ma is őrzi neoreneszánsz, neobarokk és szecessziós stílusjegyeit.

Mai lapszámunkban aziránt érdeklődtünk Orbán János művészettörténésztől, hogy mikor, és hogyan is indult útjára ez a projekt.

„Hosszas előkészítés után, 2013 nyarán indultunk, a terepmunka és a történeti feltárás akkor kezdődött el. Ezt megelőzte 2012-ben egy előkészítő műhelykonferencia, ahol vázoltuk a leltározás tudományos alapelveit, kereteit. Első körben a főtér épületeivel foglalkoztunk, ám a későbbiekben szakmai megfontolásból úgy döntöttünk, hogy inkább a mellékutcák bérházaival, egyszintes lakóházaival folytatjuk, hiszen a történeti városkép szempontjából talán ez a népes, ám szinte teljesen ismeretlen historizáló és szecessziós épületállomány a legmeghatározóbb. Mivel építészeti kvalitásaik alig tudatosultak a hatóságokban illetve a közvéleményben, talán ezek képezik a történeti épületállomány legsérülékenyebb részét – számbavételük, értékeik tudatosítása a városban ezért is kiemelkedő jelentőségű. 2014-től így a Kossuth Lajos, Baross Gábor (Horea), Iskola (Aurel Filimon), Arany János utca, Kör (Cuza Vodă) utcák környékén kezdtünk el dolgozni” – tájékoztatta lapunkat a projektet vezető művészettörténész.

A város színeváltozása III.

A feldolgozás egyrészt terepmunkát foglal magába, ez az épület fotódokumentálását, bejárását, művészettörténeti leírását jelenti, ezután következik a történeti rész elkészítése, a levéltári adatok összegyűjtése, majd a kettő összevetése. „Az eredményeket erre a célra rendszeresített adatlapok összegzik, de tudományos munkák formájában is igyekszünk publikálni azokat. Folyamatban van egy erre a célra létrehozott internetes adatbázis programozása, ezt 2017 elején tehetjük végre a nagy nyilvánosság számára is elérhetővé. Ez az online felület lesz az alapszintű közzétételi fóruma ezeknek az eredményeknek”– tudtuk meg Orbán Jánostól.

A munkát kizárólag olyan fiatal művészettörténészek, építésztörténészek végzik, akik az utóbbi 10-15 évben fejezték be tanulmányaikat a kolozsvári BBTE művészettörténet tanszékén. „Igen fontosnak tartom, hogy történészi és művészettörténészi képzettségük révén végre szakmai szempontok szerint tudják a marosvásárhelyi épített örökség feltárásának feladatát ellátni, meghaladva a sokszor nem eléggé hiteles, vagy túlzottan anekdotikus ihletettségű helytörténeti szemléletmódot” – vallja a művészettörténész.

A közelmúltban számos konferencián mutatták be az eredményeket, a 2012-ben lezajlott Gyorsuló metamorfózis című fórumot a 2013–2014-ben két újabb ülésszak követte A város színeváltozása címmel. Ennek a – már hagyományossá váló – konferenciának a harmadik kiadását december 10-én, szombaton szervezik a Maros Megyei Múzeum várbeli épületében, részletekkel hamarosan jelentkeznek Facebook-oldalukon illetve a sajtóban.

 

Share Button
Ennyien olvasták: 269

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.