Központ
2017. december 15. péntek, Valér
Eső valószínű
Péntek
Eső valószínű
Borús
Holnap
Borús
Borús
Vasárnap
Borús

A vásárhelyi meteorológus, aki maga is napelemekkel működik

Pál Piroska augusztus 11, 2017 Társadalom

– interjú Pethő-Dévay Ildikó meteorológussal –

Pethő-Dévay Ildikó mindig az ég felé kacsintgatott, ám a vágyott csillagászatból –helyi karrierlehetőség híján – meteorológus lett. Idén már hetedik éve a Marosvásárhelyi Területi Meteorológiai Központnál dolgozik, ahol térképeket elemez, és ebből időjárás-előrejelzéseket ír. Mint mondja, napelemekkel működik, és a barátai őt „hibáztatják”, ha kirándulásukkor elkapja őket az eső.  

Mi motiválta abban, hogy erre a pályára lépjen?

Nem terveztem meteorológusi pályát, teljesen véletlenül csöppentem bele, és menetközben szerettem meg. Gyerekkorom óta kacsintgattam az ég felé, de inkább a csillagászat érdekelt, amiben sajnos nálunk sem egyetem, sem karrierlehetőség nincs. Így leszálltam a földre, és mérnöki diplomát szereztem, ami segített a meteorológusi állás megszerzésében is. 2010-ben épp munkát kerestem, amikor hallottam, hogy indul Vásárhelyen az előrejelző központ. Jelentkeztem, és azóta a fellegek a között dolgozhatok.

Hogyan néz ki egy meteorológus napja, aki az Országos Meteorológiai Állomásnál dolgozik?

A meteorológiának sok ága van, még Marosvásárhelyen is sokan, sokféle munkát végzünk. Jómagam előrejelző meteorológus vagyok, az irodám akár egy barlangban is lehetne, amíg van internetkapcsolat, bárhonnan tudok dolgozni.  A reggelt azzal indítjuk, hogy a hozzánk tartozó 3 megye –Maros, Hargita, Kovászna – meteorológiai állomásaitól kapott adatok alapján elkészítjük az előző nap elemzését, főleg hőmérséklet és csapadék szempontjából, hogy legyen kiindulópontunk az aznapi előrejelzéshez. A globális térképek tanulmányozásával folytatjuk, amiken láthatjuk az Európa fölötti légköri mozgásokat, majd leszűkítjük a regionális modelljeinkre, amiket már Bukarestben futtatnak. Közben figyelembe vesszük az épp aktuális helyzetet a műhold- és radarképek alapján, amiket valós időben láthatunk az irodában levő nagy képernyőkön. Mindezek részletes tanulmányozása után írjuk meg a hétköznapi ember számára is érthető szöveges előrejelzést. Minden délben telekonferencián veszünk részt az ország 8 előrejelző központjával, ahol a szolgálatos meteorológusok megbeszélik és egyeztetik a végleges előrejelzések, valamint esetleges riasztások szövegét, ami a sajtón keresztül jut el az emberekhez. Ezen kívül gyakran fordulnak hozzánk vállalkozók, diákok különböző tanulmányaikhoz vagy viharok utáni kárfelméréshez szükséges adatokat kérni.

Az átlagember érzelmi kapcsolatban áll az idővel, befolyásolja a hangulatát. Önnek milyen a viszonya vele?

Én is, mint oly sokan, meteó-érzékeny vagyok, és sokszor úgy érzem, hogy napelemekkel működöm. Néhány borongós, ködös nap után lehangoltabb vagyok, és áhítozom az életet és energiát adó napfény után. Az emberi szervezet megérzi a hideg-, illetve melegfront-betörést, a légnyomás- meg a páratartalom-változást is, a nagy hőmérséklet-ingadozásokról nem is beszélve.

A humoristák nem szeretnek civilben viccet mesélni. Ha önhöz odalép valaki azzal, milyen szép napunk van, arra gondol, már megint csak a munka?

Annak ellenére, hogy a városi ember életét nem határozza meg olyan mértékben az időjárás, mint a vidéken élőkét, a mezőn dolgozókét, mégiscsak része a mindennapjainknak, azaz hiába vagyok szabadnapos, sosem tudok elszakadni a munkától. Gyakran viccelődünk a barátaimmal – akikkel, amikor csak tehetjük, felszaladunk a hegyekbe – hogy míg ők egy-egy túra alkalmával kikapcsolódnak, elfelejtik a munkát, addig én ott kapom a legtöbb kritikát, mert kell valakit hibáztatni, ha nyakon önt minket a nyári zápor. Az átlagember számára is jó beszélgetésindító az időjárásra panaszkodni, nálam ez hatványozottan érvényes, mert az emberek rögtön kíváncsiak lesznek a részletekre is, mikor megtudják, hogy ezzel foglalkozom.

A népi időjárási megfigyelésekre ma is lehet alapozni?

A népi megfigyeléseket azok a személyek végezték, akik egész nap a mezőn dolgoztak, akiknek a megélhetése függött az időjárástól, ezért próbálták megtalálni benne a szabályszerűségeket. Annak ellenére, hogy sokat hallunk a klímaváltozásról, és vannak változások az évtizedekkel ezelőtti időjárás-alakuláshoz képest, a legtöbb népi megfigyelésben van egy kis igazság is. Például az idén Medárdkor szakadt az eső, és ha nem is esett utána 40 napig egyvégtében, de július közepéig egy relatív csapadékos időszakot tudhatunk magunk mögött.

Nemrég szupercellát fotóztak Vásárhelyen. Tényleg az volt, aminek a lakosok vélték?

A szupercellák leggyakrabban akkor alakulnak ki, ha a légkörben rendelkezésre álló instabilitási energia jelentős vertikális szélnyírással párosul. A szélnyírás nem más, mint a szél sebességének és irányának változása. Vásárhelyen relatív ritka jelenség, eleve nehezebben alakul ki változatos domborzat fölött, de például a tavaly, a kutyfalvi templom tornyát egy szupercella döntötte le. Ez a mostani egy szép nagy zivatarfelhő volt, én is csak fényképeket láttam róla, amik alapján nem elég egyértelmű, hogy szupercella volt-e vagy sem. Radaradatok nélkül is elmondhatok annyit, hogy egy szupercella sokkal erősebb széllel és nagyobb mennyiségű csapadékkal járt volna.

Mire számíthatunk, mondjuk, ötven év múlva a Kárpát-medencében?

50 év elég rövid idő, annyi alatt nem történik lényeges változás a helyi klímában, de sajnos tény, hogy az erdők és zöldövezetek kiirtása sokat árt. Egyre nagyobb területeket foglalunk el a természettől, és a városi betondzsungel sokkal jobban felforrósodik, mint az erdő és mező. Az árnyas erdőben a talaj nedvességtartalma is megmarad valamelyest még kánikula idején is, míg a városi hőség csak még jobban kiszárítja. Nagy esőzések alatt is felfogják a fák a nagy mennyiségű vizet, ami a városokban, meg a kopár domboldalakon csak amúgy zúdul lefele. Sajnos elöljáróink ezt nem képesek felfogni, és országszerte gyilkolják a fákat mind a városokban, mind a hegyekben. Bukaresti kollegák készítettek is egy érdekes tanulmányt a „városi meleg szigetről”, látványos műholdképekkel, ahol a főváros felett a meleg miatt volt egy lyuk az egyébként összefüggő felhőtakaróban.

Közismert, hogy száz százalékra biztos időjárás-jelentést nem lehet adni, hiszen ahhoz száz százalékig ismernünk kellene a légkör fizikai állapotát. Adódik a kérdés: hisz-e abban, hogy ezt az egészet valami felsőbb erő irányítja?

Az időjárás szeszélyesnek látszó változásait fizikai okok hozzák létre és fizikai törvények szabják meg. A régi korokban az egyszerű ember mit sem tudott villamosságról, felhők kialakulásáról, frontátvonulásokról, minden égi csapást egy felsőbb erőnek tulajdonított. Számos népnek külön istenségeik voltak a különböző természeti elemekre, így az időjárás elemeire is. Még távol állunk attól, hogy a légkör és az időjárás változásának minden apró részletét ismerjük, de a technika fejlődésével egyre többet tudunk meg a jelenségekről és kialakulásukról.

Share Button
Ennyien olvasták: 476

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.