Központ
2017. augusztus 19. szombat, Huba
Derült
Ma
Derült
Derült
Holnap
Derült
Eső
Hétfő
Eső

A vásárhelyi vár

Központ január 23, 2014 Társadalom

A veszedelemtől óvó létesítmény:

a vásárhelyi vár

v7

A vár Marosvásárhely központjában található, és templomával ma egyik jelképe városunknak. A vár eredetileg magába foglalta a templomot, és a kolostort is, amelyet 1492-ben Báthori István erdélyi vajda várrá alakíttatott át. A megfékezésre épített erősséget azonban a jogaikért harcolok lerombolták.

 

A rejtély megoldója

Vásárhely ezen része a város szíve volt egykoron. Itt hozták a fontos döntéseket, innen irányították a települést és lakóit. Egyszer virágkorát élte, másszor hanyatlóban volt.

Ahogyan azt A város meséi című összeállításban is olvashatjuk, az egymástól elválaszthatatlan ferences kolostor, jelenlegi református templom és vár történetét több évszázadon át homály borította.

v1

A Maros Megyei Múzeum igazgatója, Soós Zoltán felfedte a rejtélyt, és egy váratlan felfedezés nyomán kiderítette, hogyan éltek, mivel táplálkoztak és merre utazgattak Erdély legnagyobb ferences kolostorának szerzetesei. Ugyanakkor hű képet festett a város első polgármesteri hivatalában zajlott életről, és arról, hogy mi történt a várral a Habsburg-uralom alatt. Néhány lelet egyedi egész Európában.

A vár építését 1605-ben kezdik el

 

v2

Ahogyan azt a Marosvásárhelyi útikalauz szerzői: Fodor Sándor és Balás Árpád is tudni vélik, az 1600 és 1602 közötti hadjáratok idején a város lakói kénytelenek voltak az erdőbe és a havasokba menekülni. Egy csoport menekült Borsos Tamás, Nagy Szabó János és Nagy Szabó Mihály vezetésével Brassóba került, és látva az ottani várfalak védelemnyújtó biztonságát, hazatérve rávették a város polgárságát a vár felépítésére, amelyet 1605-ben kezdtek el. Az építési engedélyt Basta, Bocskai István, Báthori Gábor, végül Bethlen Gábor adta meg.


A vár hét bástyája

A vár alaprajza szabálytalan ötszög alakú, és hét bástyája van, amelyek a Bernády térről az egyetem felé kiindulva így sorakoznak: Vargák (1620-ból), Szűcsök és Lakatosok (1629-ből), Kádárok (1632-ből), Mészárosok (1656-ból), Szabók (1640-ből) bástyája, valamint a Kapu- és a Báthori-bástya.

v3

Valamennyi bástya többszintes, kis ablakokkal és lőnyílásokkal. A bástyákat kilencszáz méter hosszú, 9-10 méteres magas fal köti össze, amelyet az 1910-es városrendezésig egy tíz méter széles és nyolc méter mély védőárok vett körül.

A vár nyugati oldalán, ahol ezt a védőárkot nem lehetett alkalmazni, a védelem biztosítására kettős falat húztak fel, lőrésekkel és vívófolyosókkal.

A hat-hét hektár területet magába foglaló várudvar annak idején hét kúttal rendelkezett. Innen vezették le a főtéri Bodor és a Szentgyörgy utcai Szökőkúthoz a vizet.


A szomorú események színhelye

A Marosvásárhelyi útikalauz című adatgyűjtésben is szólnak arról, hogy a II. Rákóczi Ferenc által vezetett kuruc szabadságharc leverése (1711) után a Habsburgok kiterjesztették hatalmukat Erdélyre. 1775-ben katonai célokra lefoglalták a marosvásárhelyi várat is.

v4

Ekkor került sor a várbeli házak lebontására, a céhek kitelepítésére, melyek közül a mészárosok 1494-ben Losonczi László alvajdától, a szabók 1514-ben, a szűcsök 1520-ban a székelyvásárhelyi nemzetgyűléstől, a szíjgyártók 1537-ben Szapolyai Jánostól, a kötélverők 1579-ben, a lakatosok 1581-ben, a borbélyok 1591-ben Báthori Zsigmondtól, a kerekesek 1601-ben, a fazekasok 1612-ben, a nyergesek 1615-ben és a csizmadiák 1620-ban Bethlen Gábortól kaptak szabadalmakat.

Azonban tudni kell azt is, hogy ugyancsak 1775-ben kezdik el a kaszárnyaépületek létrehozását, nem utolsó sorban a raktárak kialakítását, valamint a tekintélyes számú helyőrség elhelyezését. Így a vár a templomhoz tartozó területek kivételével, 1962-ig katonai célokat szolgált. Akkor kezdtek hozzá a helyreállításhoz azzal a céllal, hogy területén múzeumot és pihenőparkot hozzanak létre. Ezt a helyreállítást azonban pénzhiány miatt az 1970-es évek közepén leállítottak.  

A Vár történetéhez azonban szomorú események is fűződnek. Itt őrizték a fogságba került Balassi Bálint költőt a kerelőszentpáli csata után (1575), és itt végezték ki vagy csonkították meg azoknak a székelyeknek egy részét, akik az 1596-os farsangon fellázadtak.

Továbbá a Vargák bástyája 1854. március kilencedikéről tízedikére virradó éjszaka siralomházul szolgált Török János, Gálfi Mihály és Horváth Károly székely vértanúknak. Innen vitték őket a postaréti vesztőhelyre.


A reformkor idején eltűnt dokumentumok

Azonban mindenképpen megéri, hogy egy kicsit még visszalépjünk az időben, és a rendelkezésünkre bocsátott dokumentumokból pár dolgot kiemeljünk.

Mielőtt megépült volna a vár, itt működött tehát – két évszázadon át! – Erdély legnagyobb ferences kolostora. E tény számtalan kutatónak adott kiindulópontot.

Tehát adott volt egy csaknem hatvan méteres templom. Kolostortemplomról lévén szó ez tizenötödik századi viszonylatban nagyon nagynak számított. A város meséi című könyv szerzője jogosan teszi fel a kérdést, hogy vajon miért épp itt, miért ez az óriási épület? Vajon mi történt? Sajnos igen kevés történelmi adatunk van abból a korból, mert az írott dokumentumok nagy része eltűnt a reformkor idején. Az egykori kolostor iratai közül pedig sok Csíksomlyóra került, az utolsó ferences kolostorba.


Az ásatások eredményei

Keresztes Géza műépítész, műemlékvédelmi szakmérnök gyűjteményéből még az is kiderül, hogy a vár történetében két fontos szakasz különíthető el.

Az első tehát a tizenhetedik századra tehető, amikor – mint már említettük – gyakorlatilag ide költözött be a város.

A másik pedig a tizennyolcadik századra vonatkozik, amikor Erdélyt a Habsburg Birodalomhoz csatolták: ekkor a lakosokat kiűzték a várból, s katonai laktanyává alakították azt.

De kezdjük a tizenhetedik századdal. Miután felismerték, hogy veszély esetén a városfalak jó védelmet nyújtanak, a tehetősebb lakosok telket vásároltak a vár területén, és oda építettek házat. Az ásatások során számos olyan ház alapjára és pincék maradványaira bukkantak, amelyek építésénél a tizenhetedik században alkalmazott anyagokat használták, főleg kerámiát és üvegféléket.

Köztudott, hogy a szakemberek 2010 után tárták fel az erre a korszakra jellemző legérdekesebb anyagokat.


Feliratok és építészeti elemek

Az Erdélyi Magyar Elektronikus Könyvtár rámutat arra is, hogy a várfalakon viszonylag kevés feliratos emléket és építészeti díszítőelemet találunk. A Kapubástya emeletén, reneszánsz ajtókeretbe vésték az építési évszámot (1613). A Szabók-bástyájának déli oldalán két emléktáblát helyeztek el.

A jobb oldali tábla mára már részben lekopott latin felirata a céh elöljáróinak a büszkeségét közvetítette, akik Szabó Péter és Tordai Pál városi bíróságának idejében emeltették a bástyát.

Az eredeti felirat szövege magyar fordításban így szól:

Előbb írt atyáink semmit sem építve múltak ki, mi, a fiaik azonban a pusztaságba falakat, erősséget építettünk, kezdve Szabó Péter bíróval az 1638. évben és befejezve Tordai Pál diákkal, aki 1640. október havában bíráskodott a városban.

A bal oldali töredékes felirat idézet a Vulgata Példabeszédek könyvéből. A Vargák-bástyájának külső falaiba beépített gyámkövek minden bizonnyal a szentkirályi pálos kolostor romjaiból származnak.


(a régi képekért köszönet Madaras Józsefnek)


Share Button
Ennyien olvasták: 234

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.