Központ
2017. október 17. kedd, Hedvig
Derült
Kedd
Derült
Derült
Holnap
Derült
Derült
Csütörtök
Derült

A vásárhelyi Vártemplom

Központ február 6, 2014 Társadalom

„Jöjjetek énhozzám mindannyian”

a vásárhelyi Vártemplom

(folytatás előző lapszámunkból)

w3

A monumentális épület építésének idejéről eddig még megbízható adatok nem kerültek elő, de a körülményeket egybevetve nagyon valószínűnek látszik, hogy a tizennegyedik században a Ferenc-rendi szerzetesek kezdték építeni a templom szentélyét, az apszist, amely 1400. november 23-án már készen állt, míg a templomhajót a torony kivételével csak a tizennegyedik század utolsó harmadában fejezték be.

Tárgyi emlékek

A Vártemplom mint Marosvásárhely legrégebbi épülete, nemcsak területi elhelyezkedése szerint állt és élt a város szívében, hanem az idők folyamán mindig fontos helye volt a közéletnek, kultúrának, oktatásnak és hitéletnek egyaránt. A fejedelemség korában számtalan országgyűlést tartottak falai között.

Elég, ha csak két olyan fontos országgyűlésre utalunk, amelynek tárgyi emlékeit a gótikus teremben számtalan látogató megcsodálhatja. Itt erősítette meg 1571-ben Erdély első fejedelme, János Zsigmond a tordai vallásszabadság rendelkezéseit, és ennek emlékére készült a tolerancia asztala, amelyet Borsos Tamás és Csiha Kálmán mellszobrai őriznek. És amint azt már jeleztük, itt tartott országgyűlést Erdély utolsó fejedelme, II. Rákóczi Ferenc, miután a város szélén, a dinnyeföldön beiktatták fejedelmi tisztébe. Arra az eseményre emlékeztet a faragott fejedelmi szék.

w5


A magyar gótika viselője

A Marosvásárhelyi útikalauz című adatgyűjtés szerzői, név szerint Fodor Sándor (S.) és Balás Árpád tudni vélik, hogy a templom a tizenötödik század végén már készen állt, mégpedig abban a késői gót stílusban, amelyet magyar gótikának is nevezünk, s amelynek Erdélyben jelentős számú emléke maradt fenn.

A templom jelenlegi hosszúsága ötvenhét, a főhajó magassága tizenkét méter, de eredetileg jóval magasabb volt. Mai állapotában csak halvány emléke hajdani szépségének. Csupán a templom szentélyének ívbordákkal tagolt mennyezete, az ablakok csúcsíves záródásai, továbbá a főbejárat és a déli oldalkapu felső záróívei maradtak többé-kevésbé épen. Minden egyéb építészeti szépsége áldozatul esett a tizenhetedik századi viszontagságos időknek.

A fent említett könyv szerzői még azt is leírják, hogy a gyorsan előretörő hitújítás következtében 1557 és 1559 között a templom a Ferenc-rendi barátok kezéből a reformátusok birtokába került, akik a régi vallásra emlékeztető képeket, szobrokat és az oltárt eltávolították és létrehozták a Vártemplomi Református Egyházközséget.

A Marosvásárhelyi útikalauzban bukkantunk rá arra az információra, hogy a templom egykori szószéke Fintaházára került és most is ott van. Az Apafi Miklós által a Szent Ferenc obszerváns rendnek adományozott feszület, Weit Stoss munkája, és a nyárádremetei főoltárt díszíti.

A jelenlegi szószéket és a koronáját gróf Teleki Ferenc tervei alapján Erdélyi János, míg az úrasztalát Zalányi György megrendelésére Bartók György készítette 1841-ben.

A templom nem élte túl a szultáni seregek rombolását

A következő évtizedek folyamán a sok háború és a török dúlás a templomot sem kímélte: 1601-ben, majd 1602-ben az idegen katonák pusztítását még átvészeli, de az 1658-ban II. Rákóczi György ellen támadó szultáni seregek rombolását már nem.

A nagyhajó mennyezete beomlott, az ablakok üvegfestményei és a páratlanul szép orgona is elpusztult.

Amint azt már a múlt heti lapszámunkban jeleztük, a templom hosszú éveken keresztül állt fedetlenül. Használhatatlanul omladozott, míg 1685 és 1693 között gróf Teleki Mihály adományaiból helyreállították, de a főhajót gótikus mennyezet helyett csak deszkával fedték be.

A fenti adatgyűjtésben meg azt is említik, hogy a templom belseje és külseje 1785 és 1791 között nagy átalakuláson megy át. A szerzők tudják, hogy a templomhajó akkor kapta új tetőzetét, és a régi gótikus mennyezete helyett a most is meglévő lapos stukkódíszes födémet.

Akkor épült a hajót és a szentélyt elválasztó, tört ívű kárpit boltozat is, de ugyanakkor bontották ki a homlokzat két nagy ablakát is, amelyet 1492-ben falaztak be, amikor a templomot is beillesztették a vár védelmi rendszerébe.

A bútorzat a tizenkilencedik században készült. Az 1906-os helyreállítási munkálat tette lehetővé, hogy elhelyezzék a bejárat fölött emelkedő karzaton az 1789-ben épített barokk stílusú orgonát, amely Johann Brause brassói orgonakészítő munkája, a festést és az aranyozást Papp Márton végezte.

A Marosvásárhelyi útikalauzból megtudjuk továbbá, hogy 2004-ben került sor az orgona restaurálására és a templom apszisába való visszaköltöztetésére.

Az orgonát Papp Zoltán és Papp László székelyudvarhelyi orgonaépítők, míg az orgonaszekrényt a szovátai Mihály Ferenc restaurálta, ami 2004. december 24-én öt óra negyven perckor meg is szólalt, a Csendes éj című karácsonyi éneket intonálva.

1940-ben a templom déli oldalán egy befalazott ajtó került napfényre, amelyen egy a tizenhatodik század első feléből származó freskó látható. A freskó különben Szent Lénárd megvesszőzését ábrázolja.

A torony hatvanhat méter magas, sisakja nyolcszögű, négy fiatoronnyal.

1892-ben órát szereltek bele, amely harangütéssel jelezte az idő múlását.

A torony első órája tehát már a Ferenc-rendiek idejében mutatta az időt. Ez az óra az 1601 és 1602-es toronyégéskor pusztult el. Ezt követően hosszú ideig nem találni említést az órára vonatkozólag, de az 1653-, 1675-, 1760-as feljegyzések az óra működéséről szólnak.

A jelenlegi órát Müller Benedek, dél-magyarországi toronyóraművész készítette, amint már fent említettük 1892-ben. Az időmérő azonban elromlott, és sokáig nem is tudták újra elindítani. A hét évtizedig nem működő órát Sántha Pál, csittszentiváni lakos javította meg 1972-ben.

A torony 16,16 mázsás harangját 1834-ben Kolozsvárt öntötte Andrásowszky János és Dániel, míg a 603 kilogrammos kisharangot 1972-ben Sárkányban öntötte Zlotaru János.


A menedéktemplom

Bezárólag, ahogyan azt Ötvös József, a Vártemplom református lelkésze még elmondja, Erdélyben a vártemplomok – főleg a Székelységben és a Szászföldön – azért és úgy épültek, hogy azok testi-lelki védelmek legyenek az ellenség elől.

A vásárhelyi Vártemplom lelki és szellemi, nemzeti és művelődési vára a városnak. Elég, ha most csupán egy, de egészen mai eseményre utalunk: tíz ével ezelőtt, 2004. március 10-én ebben a templomban tartották azt az emlék-istentiszteletet, amelyről utána a kollégium diákjai és tanárai, a résztvevők végigvonultak azon az úton, amelyen 150 évvel azelőtt végigvitték a három székely vértanút a postaréti kivégzésre. Akkor a hatalom megtiltotta kísérésüket. Továbbá a Vártemplomban tartja már évtizedek óta a MOGYE magyar tagozata év végi ballagó ünnepségét, sőt kezdtek is a templomban tanévet, akkor, amikor a román vezetőség nem kezelte őket egyenrangúként.

A fent leírtak magától értetődőek, hiszen templomaink azért állnak, hogy oda lehessen menekülni fájdalommal és örömmel, panasszal és erősítéssel.

(a régi fényképekért köszönet Madaras Józsefnek)


Share Button
Ennyien olvasták: 247

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.