Központ
2017. november 17. péntek, Gergő, Hortenzia
Eső valószínű
Péntek
Eső valószínű
Eső valószínű
Holnap
Eső valószínű
Eső valószínű
Vasárnap
Eső valószínű

„A víziónk, hogy Marosszentgyörgy olyan település legyen, ahol lelki, szellemi és testi egészségben élnek az emberek”

Nemes Gyula október 30, 2015 Társadalom

– Interjú Sófalvi Sándor Szabolccsal, a község polgármesterével –

Marosszentgyörgy Maros megye legnagyobb községe, lakóinak száma közel van a 10 000 főhöz. Itt nem csak a születések száma nagyobb, mint az átlag, de nagyon sok a beköltöző család is. Ez főleg azért van így, mert igen vonzó több szempontból is. Elsősorban a város közelsége az, ami idetelepedésre ösztönzi az embereket, de fontos tény az is, hogy rendben van az infrastruktúra és pezsgő kulturális meg közösségi élet folyik. Mai lapszámunkban Sófalvi Sándor Szabolcsot, a település polgármesterét kérdeztük a közelmúlt eseményeiről és a jövőbeli tervekről.

Fénykép3419

– Marosszentgyörgy dinamikusan fejlődő nagyközség. Milyen megvalósításokat sikerült véghezvinni a helység területén a közelmúltban?

– A víziónk, hogy Marosszentgyörgy olyan település legyen, amely a kulturális életéről és a gyógyturizmusáról híres. Ahol lelki, szellemi és testi egészségben élnek az emberek. Ezért dolgozunk. Több kulturális rendezvényt sikerült idén is megvalósítanunk: kosaras-szüreti bál, magyar napok, kézművestábor, festészeti tábor, könyvbemutatók és így tovább. De lelkiekben is próbálunk erősödni, ilyen találkozó például a tini tea est. A turizmus népszerűsítése is elsődleges célunk, nekifogtunk a Máriafi kastély felújításának, a Cinegetetőn sípályát alakítottunk ki, támogattuk a műemléktemplomaink felújítását, kiterjesztettük a természetvédelem alá eső területeinket, bölcsődét nyitottunk.

Fénykép3315

– Nemrég a helyi magyar közösségek, csoportok találkozójára került sor. Miért volt erre szükség?

– Az önkormányzatot, a helyi RMDSZ-t és a legtöbb helyi kulturális szervezetet régóta foglalkoztatja az, hogy a megyeközpont közvetlen szomszédságában fekvő községre jelentősen rátette pecsétjét az urbanizáció, az emberek között elszigetelődést eredményezve. Ugyanakkor Marosszentgyörgy, a sok szempontból vegyes összetétele miatt, nem egy hagyományőrző településként ismert, annál is inkább, mert a lakosság fele nem tősgyökeres szentgyörgyi, hanem máshonnan költözött ide. Ez a helyi kulturális életre és hagyományőrzésre is felemás hatással volt, valamint a nemzeti öntudat megtartására is negatívan hatott.

Fénykép3310

„Lényeg az, hogy a szervezetek, emberek megismerhessék egymást”

Településünkön több szervezet, magyar személy is nagyon aktív, de nem tudja, hogy más helyi kulturális szervezet mit tevékenykedik, milyen jövőbeni tervei vannak. Ugyanakkor a mai technika fejlettsége, a helytelen értékrend felállítása – főleg a fiatalok körében – még elszigeteltebbé tette az embereket és inkább virtuális kapcsolattartásra terelte a figyelmüket. Így megszakadtak az emberek közötti találkozások és az „élő” kapcsolattartások. Ezekből fakadt, első lépésként, egy ilyen találkozó megszervezésének az ötlete, amelynek a lényege, hogy ezek a szervezetek, emberek megismerhessék egymást.

Fénykép3315

– Kérem, soroljon fel a marosszentgyörgyi magyar csoportokból?

– Kolping család, 21. gr. Petki Dávid cserkészcsapat, MIEGY – Marosszentgyörgyi Ifjúsági Egyesület, Szent Cecília együttes, Jubilate csoport, Szent György kórus, Jubilate Deo dalcsoport, Kamilliánus család, Hit és fény egyesület, Reménység kórus, Református egyház ifjúsági csoportja, Centrum Família egyesület, Tóth István művelődési kör, Gyulafehérvári Caritas marosszentgyörgyi csoportja, Rákóczi Szövetség, Tini Tea Estes fiatalok, Soli Deo Gloria vegyeskar, Unitárius kórus, Öreg fenyő tánccsoport, Táltos tánccsoport, Ágocska tánccsoport, Gyerektáncok, Pro Csejd Egyesület, Sola Musica kórus.

„A közösségnek megtartó ereje van”

– Marosszentgyörgyi magyar napok. Október folyamán ilyenre is sor került. Kellett ilyen a helyi magyarságnak?

– A községben sok a közös rendezvény. Kell is, hasznos is, de úgy éreztük, hogy egy ilyen elvárosiasodott településen, mint a mienk, szükség van külön magyar rendezvényre is. Hangsúlyozni kívánom, hogy ez nem szólt senki ellen, úgy ahogy vannak külön csak román rendezvények, mi is szükségét éreztük annak, hogy legyen egy magyar nap, amikor megerősödhetünk úgy mint nemzet, mint keresztyének, mint család. A közösségnek megtartó ereje van. Marosszentgyörgy híres arról, hogy itt sok rendezvény van, mégis több a frissen megtelepült személy, aki nem tud ezekről. Őket is szeretnénk megszólítani és bevonni ezekbe. Ezt az összefogást egy hasonlattal szoktam érzékeltetni: minden ember egy darab arany, amelynek fénye van, de ha ezeket összegyűjtjük, lesz egy aranybánya, amely egy, közös nagy fényt áraszt. Elengedhetetlen, hogy legyen közös erőnk, hogy húzzuk egy irányba a szekerünk. A gonosz nem alszik, az a célja, hogy megosszon, szétdobáljon minket, fontos ezzel szemben, hogy legyünk egységben. Egy család, egy nemzet, így leszünk erős pillére a településnek, vagy akár a megyének. Erre lehet eszköz egy ilyen rendezvény.

– Az áprilisi Szent György napokat a település központjában szokták megrendezni. A magyar napoknak miért választották a római katolikus plébánia udvarát, kertjét?

– Úgy gondoltuk, hogy megvan a kellő intimitása, nem túl tágas, ezért nagy az esélye, hogy mindenki mindenkivel találkozik, egyszóval családias a hangulata. Lehet, éppen ebből adódóan olyanok is eljöttek, akik máshová nem. Szeretnénk, ha hagyományt tudnánk teremteni.

– Kedden került sor az új bölcsőde átadására. Hogyan sikerült ezt tető alá hozni?

– 2009-ben pályázatot nyertünk, amelyből a kultúrotthont szereltük fel, utakat aszfaltoztunk és egy bölcsődét építettünk. Közvélemény-kutatást végeztünk a helyi anyukák körében, amelyből kiderült, hogy szükség lenne községünkben is bölcsőde megnyitására, hogy ne kelljen a gyermekeket marosvásárhelyi intézményekbe vinni. Három nap alatt 27 gyermeket írattak be az Angyalka bölcsődébe, így már a tevékenységet el is kezdtük, de a hivatalos átadásra csak most, kedden került sor. Az intézmény az önkormányzat hatáskörébe tartozik, a testület finanszírozza a bölcsőde működéséhez szükséges anyagiak 80 százalékát, a szülőknek mindössze 20 százalék marad. Prioritásunk a gyermekek jó nevelése, együtt vannak itt magyar és román gyermekek, így megismerhetik, megszerethetik egymást, megtanulhatják egymás nyelvét. A bölcsőde szakképzett személyzettel működik, de szerződésünk van gyermekorvossal és pszichológussal is.

– Milyen jövőbeli terveik vannak?

– Jövőbeli terveink közt szerepel egy Petőfi-szobor állítása, kulturális központ kialakítása a kastélyban, hírneves rendezvények megszervezése, sósvízfesztivál, faluturizmus Csejden és Tófalván, településeink múltját, történetét bemutató könyvek finanszírozása.

Share Button
Ennyien olvasták: 775

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.