Központ
2017. szeptember 24. vasárnap, Gellért, Mercédesz
Helyenként felhős
Ma
Helyenként felhős
Helyenként felhős
Holnap
Helyenként felhős
Helyenként felhős
Kedd
Helyenként felhős

Akik több száz kilométert utaznak, hogy idegeneknek segítsenek

Nemes Gyula szeptember 11, 2017 Társadalom

– Kalákatábor a Nyárádmentén –

A jobbágyfalvi Tündér Ilona Vendégház és szabadidőközpont közösségépítő tevékenységéről sokat lehet hallani. Ez év március végén ezért szomorúan értesültünk róla, hogy a vállalkozás tűzkárokat szenvedett. Április 20-án megjelent lapszámunkban be is számoltunk arról, hogy milyen sokan tekintették szívügyüknek a szabadidőközpont sorsát, és igyekeztek segíteni annak újjáépítésében. Szombaton alkalmunk nyílt megtekinteni az azóta is folyamatosan épülő, gyarapodó központot, ahol éppen a Gondviselés Segélyszervezet önkéntesei táboroztak, vettek részt, és segítettek a Marosi Egyházkör Unitáriusok Találkozóján. A segélyszervezet egyik központi munkatársát, Vagyas Attilát kérdeztük a szervezet megalakulásáról, az éppen zajló táborról, munkájukról, tevékenységünkről.

 

A Nyárádmentén múlt héten zajlott a hatodik kiírása – a Gondviselés Segélyszervezet és az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet által – megszervezett SegédKezek kalákatábornak, amelyen 60 önkéntes fiatal vett részt és 13 településen – Nagyernye, Ikland, Iszló, Vadad, Nyárádszentmárton, Csíkfalva, Jobbágyfalva, Búzaháza, Nyárádszereda, Nyomát, Szentháromság, Kisadorján és Nyárádgálfalva – folytak a munkálatok, 45 különböző helyszínen.

Vagyas Attilától megtudtuk, hogy a segélyszervezet 2007-ben került bejegyezésre. Küldetése: a szükségben és bajban levők segítése. Az unitárius egyházi alapokon nyugvó, de felekezeti korlátok nélkül tevékenykedő segélyszervezet igyekszik az egyházon belül korábban is működő szeretetszolgálat, segélyezési és más szociális tevékenységeket keretbe foglalni, megszervezni és bővíteni. A szociális munka rendszerbe foglalásának gondolata a 2005-ös évi Nyikó menti árvíz után született, ahol lelkészek és világi tagok, más segélyszervezetekkel összefogva szervezték meg a gyorssegélyezést, takarítást és azt követően az újjáépítést.

A Gondviselés Segélyszervezet mára már több megyében fiókszervezettel rendelkezik és 150-nél több önkéntes személlyel igyekszik különböző programjait megszervezni.

„A legnehezebb: munkát szerezni”

„A SegédKezek kalákatábor egyike az éves rendezvényeinknek, amelyre az önkéntes fiatalok előre bejelentkeznek. A munka feltérképezése az adott térségben, ahol a tábort szervezzük, az ott szolgáló lelkészek, világi vezetők, valamint a helybeli önkéntes munkatársaink és az ifjúsági egyletvezetők feladata. Ez az előkészítő munka az egyik kulcsa a tábor sikerének. Sokszor nehéz meggyőzni az idős személyeket, hogy befogadjanak számukra idegen embereket, akik majd kitakarítják a házukat vagy felvágják a téli tűzifájukat, lenyírják udvarukon a füvet. Ezért olyan emberek kell elvégezzék ezt a munkát, akik ismerik az adott települést, és bizalommal tekintenek rá a többnyire idős személyek, családok. A lényeg, hogy próbálják rábírni arra, hogy fogadják el a segítséget – mondta el lapunknak Vagyas Attila.

Az idei tábor központja Nyárádszentmárton volt, ahol a szállás és étkeztetés történt.  A napi program 8 órától reggelivel kezdődött, 9 óráig megtörtént a munkaleosztás, ami alapján megkezdődtek a késő délutánig tartó helyszíni munkálatok. Nem voltak felekezeti korlátok, bárkit befogadtak a táborba, illetve bármilyen felekezetű személynek segítettek, aki elfogadta.

 Van igény a fiatalok részéről egy ilyenfajta élményre is

A továbbiakban afelől érdeklődtünk, hogy kik azok, akik a táborba jönnek, és mi motiválja erre őket.  Megtudtuk, hogy a fiatalok nagyon önzetlenül képesek segíteni, azért is jelentkeznek a táborba. Az idős emberek pedig hálásak, amikor a nap végén rájönnek, hogy tisztességes munkát végeznek. A haszon a fiataloknak elsősorban a jó hangulat. Majd az együtt végzett munka öröme, ezen öröm esténkénti megosztása más csapatokkal. Az az érzés, hogy tudnak olyan személyeken segíteni, akik egyedül vannak, vagy elszigetelten élnek, és az őszinte megnyilvánulás, amit segítség után tapasztalnak a munkaadóktól, miközben megköszönik.

Minden anyagi hozzájárulást a segélyszervezet állt: útiköltség, szállás, ellátás. „Olyan önkéntesünk is van, akinek munkahelye van, és ilyen alkalmakra szabadságot vesz ki, hogy részt vehessen. Van olyan is, aki 300 kilométerről eljön, hogy egy hétig ezer idegeneknek segítsen. Baráti kapcsolatok, szerelmek születnek, itt a fiataloknak egy másfajta élményben van részük, mint például egy fesztiválon, vagy szórakozóhelyen. Igény van a fiatalok körében egy ilyenfajta élményre is, amit máshol nem kaphatnak meg. Talán még otthon sem, mert nem teszik oda munkára a szülők. Van, aki itt tanul meg fát vágni, itt fog először ecsetet a kezében és sikerélménye van, hogy ő azt meg tudta csinálni” – tudtuk meg a táborvezetőtől.

Vagyas Attila arról is beszámolt, hogy nincs korhatár, mindenkit szívesen várnak és befogadnak, az idén a legfiatalabb táborozó 14 éves, a legidősebb 36 éves volt. Nincsenek kikötések, minden évben a szálláshelyek száma határozza meg, hogy hány embert tudnak befogadni.

„A segítségre szoruló emberek eleinte nehezen nyílnak meg, aztán rájönnek, hogy ez nem rossz dolog. A legtöbbször negatív véleményeket fogalmaznak meg az idős személyek – mert szerintük a mai fiatalok nem figyelnek az öregekre –, de a tábor folyamán teljesen megváltozik a véleményük, hiszen a sztereotípiák ellenére ezek a fiatalok nagyon lelkesek és odaadóak, önzetlenül tudnak segíteni. Sokszor elbeszélgetnek és őszinte kapcsolat is kialakul köztük. Van úgy, hogy megvendégelik őket, fánkot sütnek számukra munka közben, este pedig egy kis ajándékkal engedik el őket” – mondta el Vagyas Attila.

Share Button
Ennyien olvasták: 425

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.