Központ
2017. november 21. kedd, Olivér
Havazás
Ma
Havazás
Eső valószínű
Holnap
Eső valószínű
Derült
Csütörtök
Derült

Áldás vagy átok a növények génmódosítása?

Központ július 25, 2013 Társadalom

Áldás vagy átok a növények génmódosítása?

gmo

A képviselőház június végi ülésén a parlamenti többség jóváhagyta a környezetvédelemre vonatkozó sürgősségi rendelet módosításait, amelyek értelmében öt évre csökkentették az eddig tíz évre kibocsátott környezetvédelmi engedélyek érvényességét, illetve eldöntötték, hogy Románia génmódosított növényeket termeszthet a Natura 2000 hálózatba besorolt területeken. Ez nyilván nem mindenkinek tetszik. A Sapientia EMTE Műszaki és Humántudományok Kara Kertészmérnöki tanszékének docensét, dr. Balog Adalbertet kerestük meg, akit arra kértünk, válaszoljon kérdéseinkre, hogy voltaképp miként is állunk, mit kell tudni ezekről a génmódosított (GMO) növényekről, illetve ezek termesztéséről.

– Professzor úr, ön szerint mennyire szükségszerű a génmódosított növények termesztése és forgalmazása?

– Mindenekelőtt azt szeretném elmondani, hogy a GMO növények védett területeken belüli termesztésével nem értek egyet. A védett területek státusza előírja, hogy minden ilyen tevékenység esetén egy tudományos tanácsnak kell döntenie, hogy ezt engedélyezi-e vagy sem. Eddig szükség volt a megyei növényvédelmi hivatal jóváhagyására a GMO növények termesztéséhez a nem védett területeken is. A másik dolog, hogy a nagyközönség számára is fontos kultúrnövények közül a MON810-es hibrid kukorica volt engedélyezett Európában, ami a kukorica moly – egy kártevő lepke – elleni rezisztenciát tartalmazó géneket hordozza. Ezt sem fogják adott környezeti régióban termeszteni azért, mert nem adottak a feltételek.   


– Voltaképp mi a génmódosítás, mit kell erről tudni?

– Nagyon általánosan az a folyamat, amely során egy adott növénybe egy számára idegen gént visznek be mesterségesen, ami egy másik szervezetből származik. Erre több lehetőség is van. Ezek a gének a kukorica esetében, megtermelik azt a fehérjét a növényben, ami nagyon specifikusan csak a kukorica moly lárváját pusztítja el. Ezáltal a kapott transzgénikus élőlény, fajidegen örökítő-anyagot is hordoz. A genetikailag módosított élőlény (GMO) esetében a módosítás az ivarsejtekre is kiterjed, tehát az élőlény öröklődő megváltoztatásáról van szó.


– Mit kell tudni a génmódosított (GMO) növényekről?

– Eddig a világon közel ezer transzgénikus növényt fejlesztettek ki.

Ezek közül kiemelkedő gyakoriságú a növényvédelemben a herbicid, vagyis a gyomirtó szerek elleni rezisztencia. Ilyen a glufozinát – burgonya, dohány, kukorica, lucerna, cikória, nyár, rizs, szója, cukorrépa, paradicsom; a glifozát – dohány, kukorica, nyír, gyapot, káposztafélék, len, szója, cukorrépa, paradicsom; a szulfonilurea és a bromoxinil gyomirtó szerek rezisztenciájával foglalkozó kibocsátások száma. Egy jelentős része a fejlesztéseknek a termesztéstechnikai problémákon igyekszik javítani, itt a hímsterilitást – lucerna, karfiol, cikória, repce, dohány; a késleltetett érésű paradicsomot és a jobb beltartalmi értéket – sárgarépa, kukorica, repce, rizs, szója, napraforgó, dohány megcélzó fejlesztések.

Pár konkrét példa: a Nápoly környékén termesztett San Marzano paradicsomfajta súlyos víruskárosodást (CMV) szenvedett. A termőterület 90 százaléka megsemmisült. Tudni kell azt, hogy a fertőzést levéltetvek terjesztik. Genetikai módosítással a paradicsomfajtát „immunissá” tették a CMV burokfehérje ellen. Pennsyilvaniában az őszibarack és nektarin ültetvényeket a szilva himlő vírus fertőzése miatt ki kellet irtani.  A szilva himlő vírus védettség vírus burok fehérje elleni immunitást eredményező genetikai módosítással kivédhető. A védettség a fertőzött fákon oltvánnyal is megoldható. Ezeket a módosításokat nem sikerült bevezetni a termesztésbe!

Az EU-n belül nincs határozott álláspont a génmódosított növényeket illetően. Egyes országok, mint Magyarország is, moratóriumot vezetett be, vagyis teljesen tiltja a termesztést.

A genetikai módosítás a kiválasztott növények „in vitro” tenyészetében történik. Ezt követően a kultúrából növényeket kell regenerálni, majd szántóföldi kísérletekkel kell igazolni a genetikai módosítás növényszintű manifesztációját és stabil öröklődését. Ezt követően a genetikailag manipulált növények a klasszikus nemesítés, fajtaminősítés rendszerén keresztül válhatnak minősített fajtává, ami a növénytermesztési alkalmazás feltétele.


– Hol vannak, és miként működnek a Natura 2000-es területek.  

– Az ország területének közel 22 százaléka ide soroltatott. Egyesek vizes élőhelyeken, mások magashegyi élőhelyeken vannak. Maros megyében nem látom, hogy ezeken a területeken egyáltalán megérné, vagy adott esetben környezeti feltételek lennének a GMO növények termesztéséhez. Ha lennének is erre próbálkozások, valószínű, hogy engedélyhez kötnék. Szerintem a lobbi miatt az ország déli részén lévő ilyen területek a célpontok.


– Beszéljünk egy kicsit az élettani hatásokról. Merre billen a mérleg? Pozitív, avagy negatív hatásokra kell várni?

– Erre a kérdésre nehéz válaszolni. Amint az látható, nagyon sok GMO növényt állítottak elő, és ebből csak kevés az, ami engedélyezett. Be kell ismerni, hogy viszonylag rövid ideje vagyunk velük kapcsolatban. A kérdést úgy vizsgálnám inkább, hogy az eddigi növényvédőszeres termesztéshez képest mi lesz az eredmény. Magyarországon például kb. évi 30 ezer tonna vegyszer jut ki a környezetbe. Könnyű kiszámolni, hogy ez a 10 millió lakosra nézve mennyi. Ha ezt Európára vonatkoztatjuk, úgy ez nagyságrendekkel lesz nagyobb mennyiség. A sok aktív klórt tartalmazó szer bizonyítottan rákos elváltozást (mellrák) okoz. Ezekkel lassan száz éve együtt élünk, így időszerűnek látnám ezek tükrében nézni a GMO növények létjogosultságát.


– Tévhitek és tudatosan félremagyarázott információk is vannak bőven…

– Igen, ilyenekkel is találkozni! Mindkettőből, mármint a tévhitből és a valótlan információkból is van elég! Íme, egy példa: a hónapokig kizárólag GMO kukoricával etetett patkányoknál kimutatható a májsejtek elváltozása. Ez lehet egy (hibás) információ, hogy igen, veszélyes, de a gond ezzel, hogy a patkánynak nem egy mindennapi tápláléka a kukorica, mivel mindenevő, így élettanilag minden bizonnyal más, nem GMO növényi táplálék is hasonló eredményt adott volna. Ez egy példa arra, hogy miként lehet valamit úgy manipulálni, hogy az tömegek véleményét a kívánt irányba változtassa.


– Kiknek ajánlott, és kiknek nem a GMO növények fogyasztása?

– Nem hiszem, hogy ezt a cégek vagy a termesztők ajánlják. Mindenki eldöntheti, hogy megvásárolja-e vagy sem. Európában a termékeken fel kell tüntetni, ha azok transzgént tartalmaznak. Alapvetően egy tudatos vásárlónak nem okoz gondot a felismerés.

Ahogyan azt egy kenyai ismerősöm mondta: „… mi itt Európában el vagyunk kényeztetve”.  Aki naponta háromszor jól akar lakni, annak könnyű morális képleteket felállítani. Ugyanakkor így könnyű eldönteni, hogy mit akarunk, és mit nem.  

Tudni kell azt, hogy a fejlesztők ezt már rég felismerték. A kutatások és fejlesztések egy része a növények beltartalmi értékének a javítási irányába halad. Így sikerült növelni például (25-100 százalékkal) a repce és a szója lizin tartalmát. Más növények (banán) antibiotikumokat tartalmaznak. Ezeket a GMO növényeket szegényebb földrészeken akarják meghonosítani.


– Amennyiben a GMO növények megjelennek a piacon, befolyásolják majd az árakat?

– Nem törvényszerűen, a GMO növények mögött is nagy befektetések vannak, amit vissza akarnak szerezni. Olyan országokban (USA), ahol minden termék jelen van, ott viszonylag reálisak az üzleti árak. Egyértelmű, hogy a Bio termékek többe kerülnek, de mindez normális és megmagyarázható. Erre is lenne egy példám. A Golden rice, vagyis az arany rizs esete. Azért alították elő, mert a világon kb. 124 millió beteget regisztrálnak korai vaksággal. Ez a betegség szemidegek rendellenes fejlődése miatt, az A-vitamin hiánya miatt alakul ki három éves kor körül.  A mérleg: évi 1-2 millió haláleset és fél millió vakság. Az a jelenség ott figyelhető meg, ahol a fő, és mondhatni egyetlen táplálék a rizs. Hát ezért hozták létre a génmódosított rizst, amelyben három idegen gén – 2 növény és 1 baktérium eredetű gén – bevitelével kiváltották a karotin termelést és raktározást a rizsszemekben. Ennek a fogyasztása kivédené az A-vitamin hiányát. Humanitárius okok miatt: az előállító cég lemondott a licenc-jogokról, hogy a termék olcsóbb legyen.


– Ha önön múlna, akadályozná, vagy segítené a már többször említett növények itteni jelenlétét?

– Nem akarom a kérdést kikerülni, ezért a válaszom is-is. 2006 óta veszek részt ilyen úgynevezett entry tesztelésekben, amelyek során termesztésben vizsgáljuk a GMO kukoricában termelődő idegen fehérjék hatását a nem célszervezetekre, mint például ragadozó rovarokra. Van olyan vizsgálatunk, amely során közel félmillió rovar egyedet fogtunk be három év alatt és hasonlítottuk a kontroll, nem GMO kukoricához. Eddig minimális különbséget sem tudtunk kimutatni. Ha ésszel és minden előírást betartva olyan növények termesztése lenne a kérdés, amelyek beltartalmilag például többlet fehérjetermelésével, egyes elmaradott területek gazdaságát növelhetnék, vagy szárazságtűrőbbek (amire minden bizonnyal egyre inkább igény lesz), akkor meg kell majd fontolni a termesztést ott, ahol ez eddig is folyt (természetesen nem védett területeken). A gyomirtószer rezisztenciával szemben viszont komoly fenntartásaim vannak. A gyomnövényeknél hamar kialakult például a gliphosate rezisztencia. A majdnem mindenre rezisztens „szupergyomok”, úgy hiszem, ma már mindenki számára ismeretesek.      


 

Dr. Balog Adalbert az egyetemi és magiszteri tanulmányait a Babes-Bolyai Tudományegyetem Biológia-geológia Karán, Biológia és Biocönológia szakokon végezte 1998-ban. Doktori fokozatot a Budapesti Corvinus Egyetem Rovartani Tanszékén szerez 2003-ban „summa cum laude” minősítéssel. Posztdoktori tanulmányait a Friedrich Schiller Egyetem Ökológia Intézetében Németországban és a Yale Egyetem (USA) “Greeley Memorial” laboratóriumában végezi. 2008-tól docens a Sapientia EMTE Műszaki és Humántudományok Karának Kertészmérnöki tanszékén.


Share Button
Ennyien olvasták: 441

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.