Központ
2018. december 19. szerda, Viola

Álhírek és reklámok gátolják az egészséges táplálkozás elterjedését

Pál Piroska január 4, 2018 Társadalom

Citrommal és barackmaggal a daganatok ellen?

Dr. Kiss István, a pécsi Orvosi Népegészségügyi Intézet vezetője bár pszichiáternek készült, kutatóorvos lett, akinek szakterülete és célkitűzése: az emberekkel megismertetni a helyes, daganatmegelőző táplálkozás sajátosságait. Mint mondja, nem olyan nehéz ezt betartani, mint gondolnánk, de annál fontosabb, hiszen a rákos megbetegedések 35%-áért az étrendünk felelős. Azt is elmondta, hogy a tudomány tehetetlenül áll a féktelenül terjedő internetes álhírek előtt, amelyek citromkoktéltól vagy barackmagtól ígérnek csodálatos gyógyulást. Ha egészségesebben szeretnénk táplálkozni az új évben, arra is „receptet” ajánl a szakember.

– Miként választotta az orvosi hivatást? 

– Édesanyám pszichiáter volt, és tréfásan fogalmazva: ott nőttem fel, hiszen iskola után gyakran bementem a munkahelyére. Megismertem és megszerettem azt a hangulatot, azért is iratkoztam az orvosi egyetemre, hogy pszichiáter legyek. Az egyetemi évek alatt aztán sok mindennel kacérkodtam, többek között a molekuláris biológiával. Ötödéven, a közegészségtan vizsga után megkérdezte a tanárom, hogy nem lenne-e kedvem a népegészségügyi intézetben dolgozni. Rövid gondolkodási idő után igent mondtam, amit ma sem bánok.

– Mivel is foglalkoznak önök pontosan?

– Az intézet két nagy lábon áll: az egyik a molekuláris szintű kutatások végzése, amelyet „készen kaptam” tisztségbe kerülésemkor. Az előbbi, nagyon jól működő rész mellé szerettem volna egy másik lábat is „növeszteni”, azaz egészségfejlesztési, -megelőzési programok gyakorlatbani megvalósítását: kimenni az emberek közé, az egészséges táplálkozásról szóló ismereteket átadni nekik, iskolákat, vállalatokat meglátogatni. Ma már a közegészségtan nagyon széles spektrumát lefedjük.

– Milyen folyamat során jönnek rá arra, hogy egy adott élelmiszer rákkeltő vagy épp -megelőző?

– Állatkísérletek és sejtszintű vizsgálatok révén inkább azt kutatjuk, mely anyagok daganatmegelőző hatásúak. Ezt a legegyszerűbben úgy lehet elképzelni, hogy a kísérleti állatok – patkány, egér – bizonyítottan daganatkeltő anyagot kapnak, és egy részüknek adunk abból az anyagból, amit vizsgálni szeretnénk, utána pedig mérjük az eredményeket. Ez a munka gyorsnak mondható, hiszen a kezdeti fázistól a konkrét eredményig akár néhány hét alatt eljutunk.

– Melyek a legelterjedtebb tévhitek a táplálkozással kapcsolatosan?

– Számos ilyen van, de a legelső, ami eszembe jut, a sok „csodaszer”, illetve étrendkiegészítő, aminek a reklámjai elöntenek minket. A másik az interneten terjedő tudománytalan álhírek. Számos, tudományos alapokat nélkülöző információ járja be a világhálót, például, hogy a daganatot gyógyítja a citromból, gyömbérből, fokhagymából készített házi keverék, vagy éppen a barackmag. Természetesen ezek egészséges alapanyagok – a fokhagyma még daganatmegelőző hatású is –, de nyilván nem fogja föltétlenül meggyógyítani a rákos beteget. A legveszélyesebb valamilyen fanatikus hitet táplálni egy dolog iránt, és így elvenni magunktól az esélyt, hogy megfelelő kezelést kapjunk.

– A zöld tea például bizonyítottan daganatmegelőző hatású…

– Ez így van, de rettentő érdekes módon, a tea többféleképp viselkedhet, hiszen daganatot előidéző is lehet. Nem mindegy, hogy milyen hőmérsékletűen isszuk a teát, mert a forró italok pusztítják a nyálkahártya felületét, ennek pótlása fokozott sejtosztódás révén történik, ez pedig fokozza a daganatkialakulás kockázatát. Ugyanakkor a cukrozott tea fogyasztása is rákkeltő. De az sem mellékes, hogy hány fokon forrázzuk a teát, és meddig áztatjuk: a daganatmegelőző anyagot a forró víz oldja ki, de ha túl magas hőmérsékletű a víz, akkor ezek kezdenek lebomlani. Igazából bonyolultabb helyesen teát inni, mint elsőre gondolnánk.

– Milyen daganatmegelőző élelmiszereket ajánlott fogyasztani?

– Először is a daganatok megelőzésének elengedhetetlen része az ideális testsúly megtartása, és helyes táplálkozással nagyon sok mindent meg lehet tenni annak érdekében, hogy elkerüljük a daganatos betegségeket. Fontos, hogy milyen cukrokat veszünk magunkhoz – az egyszerű cukrok veszélyesebbek, mint az összetettek –, ugyanilyen fontos, hogy milyen fajta zsírokat fogyasztunk: például a halolajak és az olívaolaj kedvező a daganatos kockázatok szempontjából. A régóta dúló zsír vs. margarin vitát illetően újabban több megbízható kísérlet készült, és a tudomány a vitát a margarin javára zárta le az állati eredetű zsírokkal szemben.

– És mit javallott kiiktatni az étrendből?

– Örülök annak, hogy az utóbbi években megváltozott a szemlélet ezen a téren: nem a tilalmakat hangsúlyozzuk, hiszen ez pszichésen nem egészséges, fogyasztásuk bűntudatot okozhat. Az én álláspontom szerint nincs is abszolút tilalom, hanem léteznek ételek, amelyeket jó ritkán, illetve gyakran fogyasztani. Daganatmegelőzés érdekében szerencsés almát, sárgarépát, vöröshagymát, zöld teát, bogyós gyümölcsöket, káposztát, brokkolit, fokhagymát, déli gyümölcsöket fogyasztani. Ami nagyon fontos, a növényeknek a héját is meg kell enni, mert a preventív komponensek itt találhatóak. És amit tényleg jó ritkán enni, azt a Nemzetközi Rákkutató ügynökség kategóriákba sorolja. Rákkeltőként kategorizálja a szalámit, virslit, parizert, feldogozott húskészítményeket. A valószínűleg rákkeltők csoportjába sorolja a vörös húsokat. Nem tartom jó ötletnek azt, hogy holnaptól senki ne egyen kolbászt, de igyekezhetek úgy alakítani az étrendem, hogy ne ez domináljon, és ha fogyasztom is, egyek melléje zöldséget. Ha úgy tetszik, „ki lehet váltani”, ellensúlyozni a karcinogén hatást ezt megelőző élelmiszerekkel.

– Hogyan befolyásolja az önök munkáját a reklámdömping, önjelölt fitneszguruk, „egészséges” életmódot hirdető influencerek?

– Ez talán a legnagyobb kihívás az egészségnevelés és a tudomány számára, és nem tudom, hogy van-e erre megoldás a jelen viszonyok között. Közismert, hogy az interneten bárki bármit szabadon közzétehet, és ennek elterjedése nem a helyesség, hanem leginkább a marketing kérdése. Az orvostudományi képzettséggel nem rendelkező személyek nem mindig tudják eldönteni, hogy mi a helyes információ és mi az álhír, de mégis dönteniük kell, hogy miben „hisznek”.  És sajnos, amit szép képekkel illusztrálnak, hitelesnek tűnő emberekkel, történetekkel támasztanak alá, könnyen megtévesztenek sokunkat. Jó példa erre az interneten népszerű Tiltsuk be a dihidrogén-monoxidot – mozgalom, amely szerint ez a vegyület a savas eső fontos komponense, fulladásos halált okozhat, minden karcinogán hatású anyag alapanyaga, rákos sejtek is tartalmazzák ezt. Nos, hát a dihidrogén-monoxid az a víz… Sajnos féligazságokkal lehet operálni, és ezt sokan kihasználják profitszerzés céljából. A preventív medicina, a hivatalos orvoslás nem tudja ezzel felvenni a versenyt, számunkra ma nem is a kutatás, hanem az a legnagyobb kihívás, hogy eljusson az emberekhez a helyes információ.

Share Button
Ennyien olvasták: 1310

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

1 Hozzászólás

  1. Biró G. Albert január 6, 2018 at 3:39 du.

    1. Ilyen és hasonló szintű tudománynépszerűsítő akciók kellenének más területeken is!
    2. Ugyanígy elárasztották a pedagógia gyakorlatát publikációs piacokat kereső paradigma-kufárok!

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.