Központ
2017. november 21. kedd, Olivér
Borús
Ma
Borús
Eső valószínű
Holnap
Eső valószínű
Helyenként felhős
Csütörtök
Helyenként felhős

Amit a Bolyaiak exhumálásáról tudni kell (1. rész)

Nagy-Bodó Tibor augusztus 20, 2015 Társadalom

A közkedveltségben álló öreg tudós, Bolyai Farkas 1856-ban halt meg. Utolsó útjára még a város lakosságának nagy tömege kísérte el, de emlékezetének képe évről évre fakult.  A különcnek tartott fiát, Jánost 1860-ban csak három civil kísérte ki utolsó útjára, a katonai díszkíséreten kívül. Az emberektől félrevonult, magába zárkózott és meg nem értett tudósról hamar elfeledkeztek az emberek. Már-már úgy látszott, hogy a tudományos világ is megfeledkezik róluk, amikor Hoüel bordeaux-i matematikus felhívta a világ figyelmét Bolyai János Appendixére 1867-ben, majd az 1868-ban közzétett munkájában…

Bolyai sir

A feledésből kiemelt Bolyaiak

A matematikusok egész sora világszerte felfigyelt Bolyai munkásságára. A legkiválóbbak közül a francia Poincaré, az olasz Bonola, Beltrami, Burali-Forti, Angliában Flye és Russel, az Egyesült Államokban Halsted, Németországban Grunert, Frischauf és Simon.

Hazánkban: Kőnig, Réthly, Szily, Schmidt és többen más nemzetek soraiból, akik kiemelték a feledés homályából a Bolyaiakat és a halhatatlanság dicsőséges fényébe állították.

 Farkaslaki Hints Gábor

Farkaslaki Hints Gábor

Farkaslaki Hints Gábor által a rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkból kiderül, hogy a megbecsülés fokozatosan következett be.

Vagyis: köztudott, hogy 1884-ben Bolyai Farkasnak síremléket állít a Marosvásárhelyi Református Kollégium. Továbbá: Koncz tanár tollából megjelenik Bolyai Farkas, részben Bolyai János életrajza. Külföldiek is kutatják Bolyai János sírhelyét, amit volt gazdasszonya: Szőts Júlia mutatott meg 1893-ban. E fölé 1894-ben emelt sírkövet a Magyar Mathematikai Physikai Társaság.

A Bolyai értékek kutatásáról

Hints Elek állítása szerint Bolyai János tudományos értékének felfedezésében Halsted professzornak van a legnagyobb érdeme. Ő Texasból utazott hazánkba Bolyai adatok kutatására. Ő volt az, aki biztatta Bedőházi János marosvásárhelyi tanárt a Bolyaiak életrajzának megírására, de Halsted maga is megírta Bolyai János biográfiáját és külön dolgozatban méltatta geometriájának jelentőségét. 1899-ben Stäckel foglalkozik Bolyai János hátrahagyott irataiban a képzetes számok elméletével, amelyet a Jablonowsky pályázatra adott be. Állítható: ez más oldalról emeli ki Bolyai János páratlan zsenijét.

Az elismerés tovább halad

appendix

Bizonyára nagyon sokan tudják azt, hogy a Magyar Tudományos Akadémia 1899-ben kiadja a Tentament, az Appendixet és a Bolyai-Gauss levelezést. 1902-ben a kolozsvári egyetem nemzetközi ünnepélyt rendez Bolyai János születésének 100 éves fordulója alkalmából. 1905-ben a Magyar Tudományos Akadémia Prix Bolyait alapít Bolyai emlékezetére. Így tehát méltó módon következett be a Bolyaiak szellemi exhumálása!

1911, a Bolyai-exhumálás

A fent már említett Hints Elek is tud arról, hogy a Bolyaiak földi maradványainak exhumálására 1911. június 7-én került sor, a Magyar Tudományos Akadémia küldöttének és a Kollégium tanári karának jelenlétében.

bolyai_13

Elsőként Bolyai János feltételezett sírját hantolták ki. Amikor a sírásók megkezdték munkájukat, az exhumáló bizottság előtt a hetvennégy éves Bolyai Dénes megismételte nézetét, hogy „…minden valószínűség szerint ebben a sírban nyugszik apja, de e feltevés és Szőts Júlia állítása akkor lesz bizonyos, ha megtalálják benne az uniformist…”.

Ezek után Biás István történész irányításával megkezdődött a kihantolás.

Kiemelten fontos tudni azt, hogy Bolyai Dénes fia volt Bolyai Jánosnak, aki jelen volt az exhumáláson. Dokumentumok igazolják azt a tényt is, hogy Bolyai Dénes élete végén Gyulafehérvárt volt törvényszéki irodaigazgató.

Az exhumálás világhírű tényt igazol!

Talán egy méter mélyen áshattak a kavicsos földben, amikor korhadt koporsó darabok kerültek felszínre. Ezek után az ásással óvatosan haladtak előre. Kézzel vették ki a koporsódarabokat, és a belehullott földrögöket.

bolyai-farkas

Legelőször Biás István vette észre az igazoló tényt: egyenruhát vett észre a sírban. Ezzel bizonyossá vált, hogy valóban Bolyai János sírját tárták fel. A koporsó deszka alkatrészei korhadtak, és a csontok mállékonyak voltak. Minden kivett darabot gondosan letisztítottak a földtől és kiemelve a sírból, egy deszkalapra helyezték. A csontváz nagy része el volt már korhadva és mállékony volt. A koponyának csak a fejtető része maradt meg a hajjal együtt. A karok, lábak csöves csontjai, bár nagyjából megmaradtak, az ízületi felszínek táján szintén mállékonyak voltak. A törzs egyéb csontjai, a csigolyák, medencecsontok, bordák, kéz és lábcsontok szintén el voltak már korhadva. Az idő viszontagságainak és az enyészetnek legjobban a ruhadarabok és a bronz egyenruhagombok állottak ellen.

A maradványok kutatói

A bizottság úgy határozott, hogy a koponyatető maradványt id. dr. Hints Elek főorvosnak – aki a marosvásárhelyi állami kórház igazgató főorvosa –, Bolyai János unokaöccsének adják át azzal a kötelezettséggel tanulmányozásra, hogy majd a Bolyai Múzeumnak fogja átadni.

id. dr. Hints Elek (1861-1919)

id. dr. Hints Elek (1861-1919)

A koporsómaradványokból, a ruhadarabokból, egyenruhából, gombokból egy-két darabot, szemfedő részletet, párnafoszlányt, a cipőmaradványokat Gyulai D. Kálmán kollégiumi tanárnak adják át, hogy ezeket helyezze el a Bolyai Múzeumban.

Tudomásunk van arról is, hogy ezekből a tárgyakból kegyeletes emlékül Hints Elek is félretett magának egy-egy darabot, de sajnos ezek mind elvesztek a kórházat 1945-ben ért harcok folyamán.

A ponik almafák emlékei

Mindezek után Bolyai János földi maradványait érckoporsóba helyezték és átvitték Bolyai Farkas sírjához, ahová a bizottság is átment.
Bolyai Farkas sírja közel a temető bejáratához, a cinterem mellett foglalt helyet.

A kihantolásnál a sírásók kétszer akkora gödröt ástak, mint János exhumálásánál, azért, hogy Farkas koporsója mellett Jánosé is elférjen. A munka előrehaladását megnehezítették azok a vaskos gyökerek, amelyek Farkas sírja mellé ültetett ponik almafából származtak.

Az almafák kapcsán: Bolyai Farkas kívánságára sírjához két ponik almafát ültettek, mivel annak gyümölcse emlékeztette három olyan almára, amely az emberiség életében fontos szerepet játszott:

– Éva almájára: amely kiűzte az első embert a paradicsomból;
– Paris almájára: amely kirobbantotta a trójai háborút;
– Newton almájára: amely a tömegvonzás törvényeinek felfedezéséhez vezetett.

A csontok tanúságai

Amint a munkások elérték a korhadófélben levő koporsót, a kihantolás irányítását a fent már említett Biás István történész vette át. Maga vette kézbe a koporsódarabokat és a csontokat. A koponya és az állcsont meglehetősen ép volt. Lágyrészek, például bőr, nem volt rajta. Az arccsontok már mállékonyak és korhadtak voltak. A koponya többi része jó karban maradt meg. A csontváz többi csontja ugyan mutatott korhadási nyomokat, de sokkal kisebb mértékben, mint János csontjai.

koponya bolyai

A csontok közül a koponyát és az állcsontot a bizottság Dr. Hints Elek kórházi főorvosnak adta át tanulmányozás céljából azzal a meghagyással, hogy a tanulmány befejezése után a református kollégiumnak adja vissza, a csontváz többi részét, valamint a ruhadarabokat, koporsómaradványokat visszahelyezték az előre elkészített érckoporsóba.

Az elkorhadt csontok állapotának magyarázata

Hints_Elek_junior Hints Elek (1893-1966)

dr. Hints_Elek (1893-1966)

Hints Elek szerint a kollégium tanári kara nem tétetett félre kegytárgyakat Bolyai Farkas sírjából. A holttestek kihantolásánál feltűnt, hogy a korábban elhalt Bolyai Farkas csontjai sokkal jobb állapotban, csaknem épen maradtak meg, ezzel szemben a négy évvel később temetett Bolyai János csontjai csaknem egészen el voltak korhadva. Erre magyarázatot a temetkezési intézet vezetője Gyulai Ferenc ad.  Ő a különbséget a talajviszonyok különbségével magyarázta meg. Bolyai Farkas teteme aránylag száraz talajban feküdt, amelyben elrothadtak a lágy részek, de megmaradtak a csontok, csaknem ép állapotban. Ezzel szemben János sírja két domboldal találkozásánál, árokszerű mélyedésben feküdt, vízmosásos, nedves talajban (a nitrifikáló baktériumok hatására képződő nitrátok tönkreteszik a csontok szerves és szervetlen anyagait). Következménye ennek az, hogy a csontok hamarosan elmállanak, tönkremennek.Nézete szerint, ha az exhumálást húsz év múlva végezték volna, akkor a csontoknak nyoma sem maradt volna, sőt a ruhaneműk is talán elpusztultak volna.

Az újratemetés: megkondulnak a református templom harangjai és a kollégium csengői…

A temetés délután 5 órára volt kitűzve. A tanári kar vezetésével a diákok jó része megjelent, és a város polgárai közül is többen eljöttek. Öt órakor megszólaltak a református templom harangjai, a kollégium csengői és megkezdődött a két Bolyai egymás melletti sírba helyezése. A búcsúztató beszédet Tóthfalusy József esperes mondta. Páran beszédet is tartottak, Paál Gusztáv igazgató és Farkas Gyula kolozsvári matematikai professzor, a Magyar Tudományos Akadémia képviseletében.

(befejező rész a következő lapszámunkban)


Régi és mai képek: Farkaslaki Hints Gábor, Madaras József, Nagy-Bodó Szilárd, Szász Attila


 

Share Button
Ennyien olvasták: 4185

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.