Központ
2018. január 22. hétfő, Artúr, Vince

Az erdélyi egészséges táplálkozás egy újabb generációtól várható

Központ március 7, 2013 Társadalom

kajaAz erdélyi egészséges táplálkozás egy újabb generációtól várható

A tavaszi hónapok közeledtével mindannyian karcsúbb testalkatra vágyunk, a néhány fölösleges kilogramm elrettent a fürdőruhaszezontól. Egyesek eszeveszett koplalásba kezdenek, mások pedig az étrendjükön próbálnak következetesen változtatni. Dr. Szabó Mónika diabetológus főorvos elmondta, hogy Marosvásárhelyen, de Erdélyben is az a tendencia, hogy az egyének csak akkor fordulnak táplálkozás-tanácsadóhoz, akkor fognak komolyabb, ésszerűbb diétába, amikor már „baj van”, azaz amikor az elhízás igen nagymértékű, vagy már egyéb, a helytelen táplálkozásra visszavezethető betegségük előrehaladott állapotban van. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a dietetika az országban még gyerekcipőben jár, Marosvásárhelyen például nincs dietetikus végzettséggel rendelkező szakorvos, aki kizárólag táplálkozás-tanácsadó rendelőt működtetne.

A dietetikus feladata a táplálkozási tanácsadás. Vagyis az adott betegségnek megfelelő specifikus táplálkozási módot javasolja a betegnek, illetve túlsúly esetén alkalmas diétát ajánl. „A dietetika olyan foglalkozáság, amely még gyerekcipőben jár Romániában, és a lakosság általában a belgyógyász orvoshoz, diabetológoshoz, endokrinológushoz fordul a kérdéseivel. A hazai egyetemek 5-6 éve indítottak dietetika szakot, de pillanatnyilag nem ismerek senkit Vásárhelyen, aki ilyen végzettséggel kizárólag dietetikus tanácsadás céljára nyitott volna rendelőt” – mondta Szabó Mónika.


„Az vagy, amit megeszel” hippokratészi elv, és azon túl

Gyakran hallani, hogy igen fontos, milyen mennyiségű kalóriát viszünk be a szervezetünkbe, mert a túlzott zsírfogyasztás genetikailag meghatározott betegségek esetében nagyon magas vérzsírszintet eredményezhet, illetve bizonyos táplálékok hiánya – zöldség, gyümölcs – köztudomásúlag a rák kialakulására hajlamosít. „Igazából egy egészséges embernek a szervezete spontán módon irányítja a helyes táplálkozást, és normál körülmények között nem kell mindenkinek gyerekkorától mérnie, hány kalóriát visz be. A probléma gyökere a reklámok, a marketing, a bőség illúziója. Bizonyos ételek függőséget okozó adalékai által valóban kialakulnak egészségtelen táplálkozási szokások, amelyek idővel egy normális testsúlyú egyénnél is különböző betegségeket eredményezhetnek” – figyelmeztet a diabetológus.

„A fiatalok nagyon félnek az elhízástól”

Arra a kérdésre, hogy milyen korosztályt foglalkoztatja inkább az egészséges táplálkozás, Szabó doktornő elmondta, hogy paradox a helyzet, hisz inkább a fiatalok fordítanak nagyobb gondot arra, hogy mit esznek, sőt, inkább negatív előjellel, mert nagyon félnek az elhízástól, így gyakori náluk az anorexia, bulémia kialakulása. A középkorúaknak viszont nincs igazán idejük foglalkozni az egészséges táplálkozással, de nekik talán még nagyobb szükségük lenne erre. „Sajnos az a tendencia, hogy a felnőtt lakosság akkor kerül szembe az egészséges táplálkozás témakörével, amikor valamilyen betegség kapcsán a diétás tanácsadás is része a terápiának. Azaz, gyakran akkor figyel oda a helyes étkezésre, amikor már a betegség bekövetkezett” – fejtette ki.

A hagyományos erdélyi konyha a ma emberének egészségtelen

Sok táplálkozás-tanácsadó véleménye megegyezik arról, hogy az erdélyi konyha, evéskultúra tulajdonképpen egészségtelen. Zsíros, fűszeres ételek dominálják étrendünket, ami a mozgáshiányos életmódunk mellett igen káros. Viszont Szabó Mónika szerint az erdélyi gasztronómia önmagában nem egészségtelen, hanem egy olyan korszakból maradt fent ez a fajta főzési szokás, amikor az emberek nagyon nagy fizikai munkát fejtettek ki, és ehhez nagy kalóriamennyiségre volt szükségük, ezt pedig a zsírokból biztosították. „Zsíros étkezési mód jellemző az erdélyi konyhára, és ez a mai kor embere számára egészségtelen és fölösleges, mert a lakosság nagy része nem fizikai munkával keresi a kenyerét. Nagyon fontos lenne tudatosítani az emberekben, hogy ezek az ételelkészítési módok hagyományosan öröklődtek, de ma már nincs szükség erre, minden étel elkészíthető zsiradék nélkül. Az erdélyi konyhára jellemző másik probléma: a nagy mennyiségű kenyér fogyasztása. Valószínűleg ez a kommunizmus maradványa, hisz abban az időben a kenyér olcsóbb, elérhető, laktató táplálék volt” – emlékeztet a diabetológus.

Azt is megtudtuk, hogy a cukor abszolút fölösleges, sőt káros összetevője a mindennapi táplálkozásuknak, hisz az emberi szervezet jól meg tudna lenni cukor nélkül, amennyiben más elemekkel helyettesítené az édes érzést. „Kerülendő az édességek, cukorral édesített táplálékok fogyasztása, de

leginkább a szénsavas, cukrozott üdítőitaloké, amelyeknek kizárólag káros hatásuk van, sőt, függőséget is okoznak. A másik tiltólistás étel a gyorséttermek által forgalmazott élelmek. Ezeknek óriási a kalóriatartalmuk, a volumenük pedig viszonylag kicsi, ugyanakkor egészségtelenek, illetve szintén függőséget okozó adalékokat tartalmaznak. Emellett a túlzottan fűszeres ételeket, de főleg az erőteljes sózást ki kell iktatni a mindennapi táplálkozásból” – hívja fel a figyelmünket a szakértő.

A generációváltás eredményezi majd a tudatos táplálkozást

Közismert, hogy Romániában előkelő helyet foglalnak el a betegség-listákon a szív-és érrendszeri betegségek. Szabó doktornőtől megkérdeztük, mit kellene változtatnia táplálkozási szokásain az átlagembernek, és mi az, ami ebből ténylegesen meg is valósítható, de főleg mikorra várható javulás ezen a területen. „Nagyon fontos, hogy legalább négy-öt alkalommal kell naponta zöldséget vagy gyümölcsöt fogyasztani. Arra kellene nagyon odafigyelnie mindenkinek, hogy a főétkezések része legyen a nyers zöldség, a kenyeret például helyettesítse a saláta, a főzelékfélék. És a másik fontos dolog, hogy kevesebbet sózzunk és mindenképp kevesebb olajjal, zsiradékkal főzzünk” – mondta.

A szakértő szerint minden azon múlik, hogy a szülők miként nevelik fel a gyerekeiket, mert gyakorlatilag akkorra várható igazi változás ezen a téren, amikor felnő majd az a generáció, amelynek tagjait fiatal korukban megtanították a helyes táplálkozásra. Például az édesanyánk, nagyszüleink szájából minduntalan hallott „mindennel egyél kenyeret, fiam” mondás, elavult.


Share Button
Ennyien olvasták: 435

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.