Központ
2018. február 19. hétfő, Zsuzsanna

Az erdélyi magyarok és Székelyföld önrendelkezési törekvéseit mutatták be Brüsszelben

Központ július 15, 2015 Társadalom

A Régiók Bizottságának brüsszeli székhelyén július 14-én került sor arra a találkozóra, melyet Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Izsák Balázs, az SZNT elnöke és Szilágyi Zsolt, az EMNP elnöke kezdeményezett Markku Markkulával, a Régiók Bizottságának elnökével.

Orbán Viktor;
A találkozó annak nyomán jött létre, hogy az EMNT és az SZNT, stratégiai partnerségük keretében, legutóbbi együttes ülésükön közös levélben keresték meg a Régiók Bizottságát. A megbeszélés kiemelt témái voltak: az SZNT európai polgári kezdeményezése a régiók esélyegyenlősége ügyében, valamint a székelyföldi önkormányzatok határozatai az önálló és egységes székelyföldi közigazgatási régió kialakítása tárgyában.

Bevezetőjében Izsák Balázs azt hangsúlyozta, hogy Székelyföld egy olyan uniós szabályozásban érdekelt, amely nem teszi lehetővé a tagállamok számára a demokratikus elvek megkerülését, és nem sérti a régiók esélyegyenlőségét. Székelyföld autonómiája egész Románia érdeke, kár, hogy ezt Bukarest még nem ismerte fel. Felhívta az elnök figyelmét arra, hogy Románia EU-csatlakozása óta Székelyföldnek a román többségű megyékhez viszonyított gazdasági lemaradása megnövekedett, és lényegében egy, az unió kohéziós politikájával ellentétes folyamatnak lehetünk tanúi. Hangsúlyozta, hogy a régiók gazdasági esélyegyenlősége az európai unió egyik alapértékét, éspedig a kulturális sokszínűséget óvná meg, amennyiben ezt a közösségi jog szavatolná. Ebben nagy szerepe lehetne a Régiók Bizottságának, noha tisztában vagyunk azzal, hogy a testületnek csupán véleményezési, konzultatív hatásköre van az EU viszonylatában – mondotta az SZNT elnöke.
Tőkés László EP-képviselő a romániai közigazgatási tervekre vonatkozóan sajnálattal mutatott rá, hogy a jelek szerint még az egykori kommunista rezsim is nagyvonalúbb volt Székelyfölddel szemben, mint a jelenlegi hatalom, mely a székely megyék közigazgatási önállóságát szándékozik megszüntetni. Előzőleg már a fejlesztési régiók kialakításánál sem tartották tiszteletben Székelyföld történelmi összetartozását, a mostani tervek pedig annál is rosszabbak. Nem csoda, hogy Elzász lakossága is erélyesen tiltakozik a franciaországi közigazgatási átszervezés ellen, mely eme fejlett történelmi régiót kívánja összeolvasztani más elmaradottabb, történelmileg-földrajzilag nem hozzá illő tartományokkal – mondotta erdélyi képviselőnk, majd Izsák Balázzsal együtt azt kérte, hogy a Régiók Bizottsága mind az európai polgári kezdeményezés, mind pedig az önkormányzati határozatok ügyében foglaljon állást.

Szilágyi Zsolt a tavaly novemberi államelnöki kampányban bemutatott programjára utalva azt húzta alá, hogy Romániának egy erősen központosított államigazgatási rendszere van – ezt kellene átalakítani a föderalizmus és az európai önkormányzatiság elvei alapján. A történelmi régiók, ezenképpen Székelyföld is képes volna saját önkormányzását ellátni, sőt az egész ország jobban járna, hogyha a történelmi régiók, az európai haladó gyakorlatnak megfelelően, önálló pénzügyi és döntéshozási illetékességgel rendelkeznének. Bár most mindenki a katalán és a skót helyzetre figyel, az erdélyi magyar autonómiatörekvések valójában megerősítenék térségünk stabilitását, ellenkező esetben viszont csak a meglévő feszültségek növekednének meg.

Markku Markkula megköszönte a tájékoztatást, majd arra hívta fel a figyelmet, hogy az általa vezetett testület több olyan dokumentumot fogadott el, amely összhangban van az elmondottakkal. Azoknak a korábbi ajánlásoknak a fontosságára hívta fel a figyelmet, melyek hasonló helyzetekre vonatkoznak, és amelyeket intézkedéseik meghozatalakor a tagállamok szem előtt tarthatnak. A jelentéstévők munkájának a fontosságára is kitért, hiszen az általuk elkészített dokumentumok referenciaként szolgálnak más, hasonló témájú dokumentumok elkészítésekor. A Régiók Bizottsága nem mondhatja meg egyik vagy másik tagállam kormányának, hogy milyen intézkedéseket hozzanak, az általános érvényű szabályokat viszont minden tagállamnak tiszteletben kell tartania. Az általa vezetett testület szakértői már a 2020 utáni közösségi kohéziós politika tervein dolgoznak. A történelmi régióknak és a helyi önkormányzatoknak a jövőben mindenképpen nagyobb szerep fog jutni ennek kialakításában – hangsúlyozta a Régiók Bizottságában elnöke.

Brüsszel, 2015. július 14.

Tőkés László EP-képviselő sajtóirodája

Share Button
Ennyien olvasták: 205

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.