Központ
2017. október 23. hétfő, Gyöngyi
Eső
Hétfő
Eső
Eső
Holnap
Eső
Helyenként felhős
Szerda
Helyenként felhős

Az erdélyi magyarok és Székelyföld önrendelkezési törekvéseit mutatták be Brüsszelben

Központ július 15, 2015 Társadalom

A Régiók Bizottságának brüsszeli székhelyén július 14-én került sor arra a találkozóra, melyet Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Izsák Balázs, az SZNT elnöke és Szilágyi Zsolt, az EMNP elnöke kezdeményezett Markku Markkulával, a Régiók Bizottságának elnökével.

Orbán Viktor;
A találkozó annak nyomán jött létre, hogy az EMNT és az SZNT, stratégiai partnerségük keretében, legutóbbi együttes ülésükön közös levélben keresték meg a Régiók Bizottságát. A megbeszélés kiemelt témái voltak: az SZNT európai polgári kezdeményezése a régiók esélyegyenlősége ügyében, valamint a székelyföldi önkormányzatok határozatai az önálló és egységes székelyföldi közigazgatási régió kialakítása tárgyában.

Bevezetőjében Izsák Balázs azt hangsúlyozta, hogy Székelyföld egy olyan uniós szabályozásban érdekelt, amely nem teszi lehetővé a tagállamok számára a demokratikus elvek megkerülését, és nem sérti a régiók esélyegyenlőségét. Székelyföld autonómiája egész Románia érdeke, kár, hogy ezt Bukarest még nem ismerte fel. Felhívta az elnök figyelmét arra, hogy Románia EU-csatlakozása óta Székelyföldnek a román többségű megyékhez viszonyított gazdasági lemaradása megnövekedett, és lényegében egy, az unió kohéziós politikájával ellentétes folyamatnak lehetünk tanúi. Hangsúlyozta, hogy a régiók gazdasági esélyegyenlősége az európai unió egyik alapértékét, éspedig a kulturális sokszínűséget óvná meg, amennyiben ezt a közösségi jog szavatolná. Ebben nagy szerepe lehetne a Régiók Bizottságának, noha tisztában vagyunk azzal, hogy a testületnek csupán véleményezési, konzultatív hatásköre van az EU viszonylatában – mondotta az SZNT elnöke.
Tőkés László EP-képviselő a romániai közigazgatási tervekre vonatkozóan sajnálattal mutatott rá, hogy a jelek szerint még az egykori kommunista rezsim is nagyvonalúbb volt Székelyfölddel szemben, mint a jelenlegi hatalom, mely a székely megyék közigazgatási önállóságát szándékozik megszüntetni. Előzőleg már a fejlesztési régiók kialakításánál sem tartották tiszteletben Székelyföld történelmi összetartozását, a mostani tervek pedig annál is rosszabbak. Nem csoda, hogy Elzász lakossága is erélyesen tiltakozik a franciaországi közigazgatási átszervezés ellen, mely eme fejlett történelmi régiót kívánja összeolvasztani más elmaradottabb, történelmileg-földrajzilag nem hozzá illő tartományokkal – mondotta erdélyi képviselőnk, majd Izsák Balázzsal együtt azt kérte, hogy a Régiók Bizottsága mind az európai polgári kezdeményezés, mind pedig az önkormányzati határozatok ügyében foglaljon állást.

Szilágyi Zsolt a tavaly novemberi államelnöki kampányban bemutatott programjára utalva azt húzta alá, hogy Romániának egy erősen központosított államigazgatási rendszere van – ezt kellene átalakítani a föderalizmus és az európai önkormányzatiság elvei alapján. A történelmi régiók, ezenképpen Székelyföld is képes volna saját önkormányzását ellátni, sőt az egész ország jobban járna, hogyha a történelmi régiók, az európai haladó gyakorlatnak megfelelően, önálló pénzügyi és döntéshozási illetékességgel rendelkeznének. Bár most mindenki a katalán és a skót helyzetre figyel, az erdélyi magyar autonómiatörekvések valójában megerősítenék térségünk stabilitását, ellenkező esetben viszont csak a meglévő feszültségek növekednének meg.

Markku Markkula megköszönte a tájékoztatást, majd arra hívta fel a figyelmet, hogy az általa vezetett testület több olyan dokumentumot fogadott el, amely összhangban van az elmondottakkal. Azoknak a korábbi ajánlásoknak a fontosságára hívta fel a figyelmet, melyek hasonló helyzetekre vonatkoznak, és amelyeket intézkedéseik meghozatalakor a tagállamok szem előtt tarthatnak. A jelentéstévők munkájának a fontosságára is kitért, hiszen az általuk elkészített dokumentumok referenciaként szolgálnak más, hasonló témájú dokumentumok elkészítésekor. A Régiók Bizottsága nem mondhatja meg egyik vagy másik tagállam kormányának, hogy milyen intézkedéseket hozzanak, az általános érvényű szabályokat viszont minden tagállamnak tiszteletben kell tartania. Az általa vezetett testület szakértői már a 2020 utáni közösségi kohéziós politika tervein dolgoznak. A történelmi régióknak és a helyi önkormányzatoknak a jövőben mindenképpen nagyobb szerep fog jutni ennek kialakításában – hangsúlyozta a Régiók Bizottságában elnöke.

Brüsszel, 2015. július 14.

Tőkés László EP-képviselő sajtóirodája

Share Button
Ennyien olvasták: 177

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.