Központ
2017. augusztus 18. péntek, Ilona
Derült
Ma
Derült
Derült
Holnap
Derült
Derült
Vasárnap
Derült

„Az idegenvezetés egy többórás show-műsor”

Nemes Gyula június 13, 2015 Társadalom

140 éves a Medve- tó

– Beszélgetés Józsa András helytörténésszel, idegenvezetővel –

Javában tombol a nyár, kirándulni, kiruccanni, lubickolni vágyunk. Ki-ki lehetőségeihez mérten. Van, aki Jamaicába, Horvátországba utazik, vagy a Balatonra ugrik át és van, aki beéri közelebbi célpontokkal is. Egyik közeli világhírű üdülő-, kikapcsolódási helyünk Szováta és környéke. Jó ott eltölteni legalább egy hétvégét csak úgy a családdal vagy barátokkal. De hiába van közel, ha nem tudakozódunk felőle internetről, könyvekből, elmarad az igazi élmény, csak nézzük, és nem látjuk a lényeget. Mégis talán a legjobb módja a megbízható információszerzésnek, ha egy helytörténész-idegenvezetőtől kérünk segítséget. Józsa András szovátai helytörténészt kérdeztük arról, miért érdemes idegenvezetővel bejárni a terepet.

Andras II

– Mióta fogalakozik idegenvezetéssel? Hogyan lesz egy történészből idegenvezető?

– Magától jött ez az egész. A 90-es évek elején egy testvériskolai kapcsolat révén kértek fel először idegenvezetésre, aztán úgy tanulgattam menetközben a foglalkozás fortélyait. Szerencsére rendelkeztem már egy helytörténeti alappal, amit földrajzi, néprajzi ismeretekkel bővítettem. Kezdetben Szováta és környékén kalauzoltam a turistákat, érdeklődőket, aztán ez a kör egyre bővült és egész Székelyföldre, sőt a tágabb erdélyi környezetre is kiterjedt.

– Miért ajánlja a turistáknak, hogy kérjék idegenvezető segítségét?

– Manapság nagyon sok útikönyvet, útikalauzt vásárolhat az ember, szinte bármilyen nyelven, de sajnos ezeket nem minden esetben írták szakemberek. Így hát nagyon sok ezekben a mendemonda, legenda.  Sok esetben a hozzánk jövők olyan dolgokat hallanak, amiről eddig nem volt tudomásuk vagy tévesen tudták. Nagyon fontos az, hogy a turisták valós, megbízható információt kapjanak az idegenvezetőtől.

– Milyen egy jó idegenvezető?

– Lényeges, hogy az idegenvezető humoros legyen. Sőt egy székely embertől ezt valahogy el is várják a turisták. Be kell ékelni a valós történet elé vagy után egy-egy János bácsis viccet, vagy érdekes történetet. Ezzel a kiránduló társaságot is le lehet tesztelni, hogy mennyire figyel, mennyire fáradt. A helytörténet mellet azonban tágabb ismeretkörrel is kell rendelkezni, mert beszélünk éppen arról, amit látunk, ami a szemünk előtt zajlik, de a „semleges” helyeken is kell beszélni valamiről. Ilyenkor lehet szólani úgy általában a helyi szokásokról, Erdély történelméről vagy egyebekről. Minél több információt kell megosztani a turistákkal, anélkül, hogy fárasztanánk őket. Mondhatni úgy is, hogy az idegenvezetés egy többórás show-műsor. Az említetteken kívül azonban egy idegenvezetőnek olyan dolgokat is tudnia kell, mint, hogy hol van tiszta WC, vagy jó vendéglő, és be kell osztani a programot. Egyszóval egy többsíkú tevékenység, amit több év tapasztalat után sajátít el az ember.

– Ha nem egy népes csoport, hanem egy család vagy néhány barát kopog be önhöz, őket is elkíséri, programot ajánl nekik?

– Természetesen. Ez sok mindentől függ: hányan vannak, honnan jöttek, mennyi időt szándékoznak itt tölteni, autóval vagy gyalogosan akarják bejárni a környéket, idősek vagy fiatalok és így tovább. Ezeknek a figyelembevételével lehet programot, útvonalat ajánlani egy-egy kisebb csoportnak is. Szováta szép hely, de a környéke is az. Ma már azonban sajnos nagyon el vannak kényelmesedve az emberek, nehéz rávenni őket egy kis gyalogtúrára. Az autóból legfennebb egy fénykép erejéig hajlandóak kiszállni. A bakancsos, hátizsákos kirándulások egyre inkább eltűnőben vannak.

„A magyarországi turistáknak Erdélyből a Székelyföld jelenti a plánét”

– Milyen nemzetiségű turisták látogatnak Szovátára?

– Szováta lakossága nemzetiségi szempontból közel 95 százalékban magyar. A turisták szempontjából azonban ez az arány éppen fordított. A turisták 90 százaléka a Kárpátokon túlról jövő román nemzetiségű, mostanában fedezik fel és látogatják településünket a moldáviaiak is. Utánuk következnek a magyarországi magyar turisták. Nekik Erdélyből a Székelyföld jelenti a plánét, sokuknak érzelmi kötődésük is van a tájhoz, hisz elődjeik innen származtak. Sokan mindkét táborból először járnak Székelyföldön, fontos ezért, hogy a valósággal ismertessük meg őket. A magyarok csodálkoznak, hogy szinte 1000 kilométerre a lakhelyeiktől ilyen tiszta magyar környezetet találnak a Székelyföldön, őket főleg a tudatukba épült legendáktól kell megszabadítani. A románok tudatából pedig azt az ősi ellenségképet kell törölni, amit beléjük sulykoltak több évtizeden át. A románokon és magyarokon kívül aztán sok a német, holland, finn turista, és talán nincs is a világnak olyan tája, ahonnan ne jöttek volna már hozzánk látogatók.

– Mi érdekli elsősorban az ide látogatókat?

– Szováta elsődleges turistacsalogató pontja a Medve-tó, amely három világcsúccsal is büszkélkedhet: a világ legnagyobb és Európa egyetlen heliotermikus tava, egyetlen sós vizű környezet, amelyet gazdag növényzet vesz körül és az egyetlen olyan természetes tó, amelynek percnyi pontossággal ismerjük a keletkezési idejét. Érdekes hely még a közeli Korond, amely nagyon érdekli a magyarországi idelátogatókat, a románokat kevésbé, a nyugatiakat meg alig-alig. Itt elsősorban a helyi népművészeti termékek a vonzóak az anyaországiak számára, akik sokat vásárolnak innen. A nyugatiaknál pedig az figyelhető meg, hogy minél gazdagabb, annál jobban odafigyel, hogy mit vásárol, mire költ pénzt. Ők inkább a természeti kincsekre vevők.

– Honnan informálódjon a turista mielőtt Székelyföldre, Szovátára jönne?

– Az interneten nagyon sok honlap elérhető, amelyeket órák hosszat böngészhetünk és érdekesebbnél érdekesebb információkat tudhatunk meg Szovátáról és környékéről. Ezekre azonban nagyon oda kell figyelni, mert sok a minden alap nélküli. Ilyennek tudható be például az is, hogy a Medve-tó egy római kori sóbánya fölött keletkezett. A rómaiak sohasem bányásztak sót a mai Szováta területén és környékén. Szerintem a legmegbízhatóbb információs források a helyi szerzők által írt helytörténeti munkák, akik ismerik is a környezetet. Minél távolabbi szerzők írnak rólunk, annál gyengébb az információ, annál megbízhatatlanabb a forrás.

Share Button
Ennyien olvasták: 645

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.