Központ
2019. január 17. csütörtök, Antal, Antónia

„Az irodalom, illetve az anyanyelv és egyház egybefonódása foglalkoztat”

Nemes Gyula január 2, 2019 Társadalom

– Interjú Nagy Éva hungarológussal –

Nagy Éva Nagyváradon született, majd Bukarestbe sodorta az élet szele. Pályafutását fordító/tolmácsként kezdte, majd 13 éven át a médiában dolgozott.  De a tanügyminisztériumban, illetve a Kisebbségi Oktatásért felelős Államtitkári Kabinet igazgatójaként is tevékenykedett. Ma tudományos kutató a Neveléstudományi Intézetben. Ő mesélt eddigi pályájáról és arról, miként lehet megélni a magyarságot Bukarestben.                              

– Kérem, meséljen munkájáról. Mi volt a feladata a tanügyminisztériumban?

– A tanügyminisztériumban Osztály- illetve Államtitkári Kabinet igazgatóként és szaktanácsosként együttműködtem az intézmény vezetőségével, különböző szakosztályokkal és azok vezetőivel, munkatársaival, a minisztériumhoz tartozó intézetekkel. Részt vettem a minisztérium vezetőségi megbeszélésein, videokonferenciáin, szakmai találkozóin, hazai és külföldi szakmai rendezvényeken, konferenciákon, tantárgyversenyeken, olimpiákon, ünnepi évfordulókon az országban és külföldön, versenyvizsgán, érettségi vizsgán, kormánygyűléseken, olykor a Sürgősségi Helyzetekért felelős Intézmény ülésein, PISA-felméréseken. Továbbá végeztem feladatomat mint intézményképviselő, államtitkárt képviselő küldött, kabinetigazgató, szervező, előadó, szekcióelnök, zsűrielnök, szakbizottsági tag, tanácsadó személyes megkeresések esetében. A kabinet feladata volt a sajtófigyelés, kapcsolattartás az RMDSZ-el, RMPSZ-el, a romániai médiával, különböző minisztériumokkal, tanügyi intézményekkel, szakmai egyesületekkel, Románia Parlamentjével, nem-kormányzati szervezetekkel. Ugyanakkor foglalkoztam a magyar nyelvű oktatásra vonatkozó kérdések koordinálásával, beleértve az új magyar nyelv- és irodalomtanterv megírását, a sajátos román tantervvel kapcsolatos teendőket. A Magyar Nyelv, Irodalom és Kultúra Nemzetközi verseny Magyarországon való megszervezésének kezdeményezője és szervezője voltam 2016-ban majd a másodiknak, 2017-ben.

Bukarestben magyar nyelven lehet hallgatni Isten igéjét minden vasárnap

Szakíróként is közismert, de sok konferencia meghívottjaként is tartott előadásokat. Milyen témákkal foglalkozik?

– Nyelvészet, média-kommunikációból doktoráltam, ebben a témában jelent meg két szakkönyvem is: Szöveg és interpretáció a mass-médiában és Látni, hallani a szöveget a romániai magyar audiovizuális médiában. Ezen kívül több szakcikkemet közölte a kolozsvári MEDOK és az Erdélyi Múzeum Egyesület szakkiadványa, valamint a Korunk folyóirat. A magyar nyelvű oktatás kapcsán többször írtam a Magyar Közoktatásba illetve a Tanítók Lapjába. Egyházi és közéleti írásaimat hetilapok és egyházi kiadványok közlik. Gazdasági jellegű riportjaim, interjúim a Híd/Puntea, Szabadság, Krónika kiadványokban jelentek meg.

Szeretem és sokat foglalkoztatnak a média-kommunikációs témák, a magyar nyelv és a magyar nyelvű oktatás kérdései, az anyanyelvre, a szép, helyes beszédre vonatkozó témák, a vers, az irodalom, valamint az anyanyelv és egyház egybefonódása. A médiatudományon és helyes beszéden, nyelvészeten túl sokat foglalkoztam a ma már 203 éves bukaresti magyar nyelvű oktatás és református egyház kérdésével, a szászrégeni Koós Ferenc református lelkipásztor életével, aki templom és iskolaalapító, közösségformáló személyiség volt a román fővárosban, s akinek 190. születési évfordulóját ünnepeltük az idei őszön.

– Hogyan sikerül a román fővárosban önnek, önöknek őrizni, ápolni a magyar nyelvet, a református vallást?

– Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy a román fővárosban színvonalas magyar tannyelvű iskolába, és egyetemre járhattam, majd innen tovább vihettem hungarológusként a magyar nyelv szépségét, fontosságát az országos magyar nyelvű audiovizuális médiába és írott sajtóba, iskolába, egyetemre, valamint közintézményekbe. Ugyanakkor minden magyar történelmi egyház képviselve van Bukarestben, ahol magyar nyelven lehet hallgatni Isten igéjét minden vasárnap. Továbbá a Calvineum-Református Egyház keretében ma is „él” a Koós Ferenc Kör, működik a Petőfi Művelődési Társaság és a Magyar Balassi Intézet mindazok számára, akik fejleszteni szeretnék anyanyelvüket. Időközönként erdélyi színészek, néptáncegyüttesek, kórusok jönnek előadásokat tartani a bukaresti magyar közösség számára.

„… ne díszített fákon, hanem a szívekben legyen karácsony”

– Nemrégiben tartott előadást Brassóban a karácsonnyal kapcsolatosan. Kérem, foglalja össze a mi olvasóinknak is az ott elhangzottakat.

– A Brassó-belvárosi Református Egyházközség meghívására tartottam előadást Advent napjaiban szép számú ökumenikus gyülekezetnek, Karácsony, a szeretet ünnepe a magyar irodalomban címmel. Kiemelek néhány gondolatot. Az irodalom különleges érzékenységgel „énekli” az angyali üdvözletet csakúgy, mint karácsony éjszakájának csodáját. Gárdonyi Géza tanítóskodása idejéből származik a Roráté novella, mely a falusi emberek, gyermekek korareggeli buzgóságát idézi: „A templom tele van már subával meg kacabájjal. (…) Az oltáron minden gyertya ég, s a viaszillat belévegyül a be-beáramló téli levegő ködös ízébe”.

Juhász Gyula Roratéja a líra hangján kölcsönzi az előbbi hangulatot. „A kéklő félhomályban / Az örökmécs ragyog, /Mosolygón álmodoznak / A barokk angyalok.”

Dsida Jenő Itt van a szép karácsony című verse a gyermeki öröm kifejezése:

„Itt van a szép víg karácson, / Élünk dión, friss kalácson: mennyi finom / csemege… /”

Ady Endre számos verse őrzi a karácsonyi hangulatot. A Kis karácsonyi énekben gyermekhittel, bátran szeretné az Istent nagyosan dicsérni. Ady számára a karácsony otthoni emlék és a jóra térés nagy fogadkozásának az alkalma, a világgal kibékülni szándékozó akarat:

„Harang csendül, / Ének zendül, / Messze zsong a hálaének, /…

Az én kedves kis falumban / Karácsonykor / Magába száll minden lélek….”

Szilágyi Domokos Karácsony című versében a szeretet fontosságát hangsúlyozza és azt, hogy ne a külsőségekre fektessük a hangsúlyt, hanem „a szívekben legyen KARÁCSONY.”

Névjegy: Nagy Éva Nagyváradon született, 1965. december 19-én. Ott kezdte el az iskolát, majd 1978-ban Bukarestbe sodorta az élet szele. A Bukaresti Egyetem Idegen Nyelvek és Irodalmak Karának Hungarológia Tanszékén államvizsgázott Magyar-Román szakon, média-kommunikációból. Ugyanezen a Tanszéken végezte magiszteri tanulmányait is nyelvészet/média-kommunikációból, és ugyanitt szerzett filológiai doktori címet 2008-ban. Pályafutását fordító/tolmácsként kezdte, majd a Román Rádió Nemzetközi Szolgálata Magyar Adásának, illetve a Román Televízió Bukaresti Magyar Adásának szerkesztő-riportere és bemondó-műsorvezetője volt 13 éven át. Ezen kívül öt évig referens/tolmács-fordító beosztásban dolgozott Magyarország Bukaresti Nagykövetségének Kereskedelmi Kirendeltségén. 2007–2010 közt a bukaresti tanügyminisztériumban a Parlamenti Kapcsolatokért felelős Osztály tanácsosi és igazgatói tisztségét töltötte be, majd 2010-től a Kisebbségi Oktatásért felelős Államtitkári Kabinet igazgatója lett 2017. július végéig. E mellett több éven át a magyar nyelv és irodalom oktatásért (V-XII. osztály) felelős szaktanácsos volt a Kisebbségi Osztályon, most pedig tudományos kutató a tanügyminisztériumhoz tartozó Neveléstudományi Intézetben. Mindezek mellett magyar szakos tanárként tanított, a bukaresti református Calvineum gyülekezet gondnoka, egyházmegyei presbiteri szövetségi alelnök, a MTA köztestületi tagja.

Share Button
Ennyien olvasták: 629

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.