Központ
2017. október 18. szerda, Lukács
Helyenként felhős
Ma
Helyenként felhős
Helyenként felhős
Holnap
Helyenként felhős
Derült
Péntek
Derült

Az Örmények Háza

Központ december 26, 2013 Társadalom

Keveset tudni a vásárhelyi örmény közösségről

Az Örmények Háza

orm

Erről az épületről mindenekelőtt azt érdemes tudni, hogy hosszú évtizedeken keresztül nagyon sokan azt hitték róla, hogy a Bornemisza család tulajdonába tartozik. Tévesen. Az okiratokból kitűnt, hogy ez bizony nem így van. Minden jel arra mutat, hogy az épületet az örmény Csiki Márton építtette. Családja a XVIII. század második felében költözött ide, és telepedett le Marosvásárhelyen. Az Örmények Házának is megvan a maga múltja, és története igencsak érdekes. 

 

Tévedtek a történészek

A történészek évtizedeken át abban a hitben éltek, hogy ez az épület egy híres magyar nemes háza volt. Egy restaurálási szakértői tanulmány azonban felborította ezt az elméletet. Kiderült, hogy az úgynevezett Bornemisza-házat tulajdonképpen egy örmény ember építette.

Orbán János művészettörténésztől származik ez a felmérés, aki ezzel új fejezetet nyitott a város történetében. Azonban szem előtt kell tartanunk azt a tényt is, hogy a marosvásárhelyi örmény közösségről igencsak keveset tudunk. Az örmények a császári fővárosból hozott luxuscikkekkel kereskedtek, és ők szállították például Bécsből Vásárhelyre a Teleki Téka számos kiadványát.

A Haller-ház volt a Bornemiszáké!

A város meséi című könyv szerzője is tudni véli, hogy az egykori Sáros utca 1-es szám alatti épületről hosszú ideig azt hitték, hogy a híres Bornemisza család tulajdonát képezte. 2010-ben az ingatlan renoválásakor elkészült egy szakértői tanulmány, ami aztán teljesen más dolgokra derített fényt. A levéltárban talált adatok teljesen a feje tetejére állítottak mindent, amit eddig erről a házról tudni lehetett. Kiderült ugyanis, hogy tulajdonképpen a szomszédos ingatlan, a Haller-ház volt a Bornemisza család tulajdona.

A levéltári adatok szerint 1803-ban készült el az épület

Ami az ingatlan történetét illeti: azt is leírták, hogy a házat Csiki Márton építtette. Az örmény család a tizennyolcadik század második felében telepedett le Marosvásárhelyen, és ő maga a második generáció képviselője volt. Sajnos nincs túl sok konkrét adatunk az építési folyamatról, nem tudjuk, ki vezette a munkálatokat, vagy, hogy ki tervezte az ingatlant, de az épület méreteiből és a koncepcióból ítélve biztosan lehet állítani, hogy létezett egy tervező. Levéltári adatok szerint 1803-ban készült el az egyszintes épület. 1811-ben pedig húztak rá még egy emeletet. Így lett végül 27 szobás a ház.

Hasonló árkádsorokat találunk a Teleki Téka udvarán

A szakemberek szerint építészeti szempontból is méltók a ház impozáns méretei, és nem utolsó sorban a belső udvar félköríves árkádsora. Ehhez hasonlót találunk a Teleki Téka udvarán, vagy a Bolyai utcában, a régi vármegyeháza épületének udvarán, ahol most a képzőművészek műhelyei vannak.

Egyébként, amint azt még említik, a könyvtár és a Csiki-ház ugyanabban az időszakban épült: a tizenkilencedik század első évtizedében, amikor nagy lendületnek indult az építkezés Vásárhelyen. A félköríves árkádok mellett a homlokzat és a magas manzárdtető is jelzi, hogy barokk stílusú épülettel van dolgunk.

Méretét tekintve a ház különlegesnek számít

Ugyancsak Az írásos dokumentumok szerint a szóban forgó ház egy nagyon gazdag marosvásárhelyi örmény kereskedőé volt.

A tizenkilencedik században épített ingatlan elsősorban a mérete miatt számít különlegesnek. Ez volt ugyanis az egyetlen olyan nagy ház a városban, amit egy egyszerű kereskedő építtetett, nem pedig valamelyik arisztokrata család sarja. Akkoriban az arisztokraták az összlakosság mindössze öt százalékát tették ki. Kevesen voltak tehát, de csakis ők engedhették meg maguknak anyagilag, hogy olyan emeletes házakat építsenek, amelyek kibírják az idő viszontagságait.

A szakemberek vélekedései szerint ezzel magyarázható azon tény is, hogy több olyan épületünk van ma is, amelyeket például a Teleki vagy a Toldalagi család emeltetett. És az, hogy egy kereskedő, vagy egy egyszerű polgár huszonhét szobás házat építtessen magának, mindenképpen rendkívülinek számított. Ugyanakkor ez a ház arról is tanúskodik, hogy örmény közösség is élt egykor Marosvásárhelyen. Csakhogy a várostörténet eme fejezetéről igen keveset tudunk.

A kutatás tárja fel az érdekes tudnivalókat

Amint az már pár évvel ezelőtt is napvilágra került, igen keveset tudunk tehát a marosvásárhelyi örmény közösségről. A házzal kapcsolatos kutatás során azonban a szakembereknek sikerült feltárni néhány nagyon érdekes információt.

Levéltári adatok szerint 1750-ben jelentek meg Marosvásárhelyen az első örmény családok. Ilyen például a Csiki és a Patrubány család. A helybéliek azonban tartottak az örmények pénzügyi hatalmától, ezért II. József trónra kerüléséig, vagyis a 18. század háromnegyedéig nem adtak nekik mai kifejezéssel élve „marosvásárhelyi személyi igazolványt”. Ez azt jelentette, hogy nem ismerték el őket a város polgáraként, s így nem volt joguk itt házat vagy területet vásárolni. Ezért óriási előrelépést jelentett számukra az 1780-as év, amikor letelepedési engedélyt kaptak.

Noha nincsenek erről konkrét adataink, de arra a következtetésre lehet jutni, hogy ennek az indokolatlanul nagyra tervezett – mert kétségkívül egy családnak nincs szüksége huszonhét szobára – háznak a felépítésével az örmények be akarták bizonyítani, hogy márpedig nekik is van pénzük, és ők is képesek olyan nagy és szép házakat emeltetni, mint a magyar arisztokraták.  


III. Csiki Márton könyveket szállít Teleki grófnak

Ismeretes, hogy az örmények többsége elsősorban kereskedelemből élt. A történészek tanulmányozták a Csiki családot, mégpedig három generációra visszamenőleg, és ebből az derült ki, hogy mindenki közülük bundák meg egyéb luxuscikkek forgalmazásával foglalkozott. Tudni vélik, hogy Bécsből hozták az árut. A család karavánjai évente kétszer-háromszor is megtették a császári főváros és Marosvásárhely közötti utat. Emellett szállítással is foglalkoztak. 1820-ban például III. Csiki Márton – mindegyik generációban volt egy-egy Márton – szállította a könyveket Teleki grófnak. A híres könyvtáralapító ugyanis akkor Bécsben élt, ott is vásárolt kiadványokat, és amikor összegyűlt vagy hét-nyolc ládányi, akkor hazaküldte Csiki karavánjával.

A Csikiak, a kor leggazdagabb örmény családja Vásárhelyen

A kutatók véleménye szerint a tizenkilencedik század elején ez volt az egyik leggazdagabb család Marosvásárhelyen. Ha nem a leggazdagabb. Sok mezőgazdasági területet vásároltak fel a városban és a környékén, főleg a Maros mellett, a mai Egyesülés negyedben.

A történészek tudni vélik: Csiki Mártonnak tizenkét gyermeke volt, akik lassan asszimilálódtak, az egész erdélyi örmény közösséghez hasonlóan. Ez a folyamat a XIX. század közepén következett be: noha az örményeknek koherens egységes identitásuk volt, kulturális szempontból beolvadtak a többségi magyar lakosságba.


Share Button
Ennyien olvasták: 379

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.