Takács Adrienn nem csak öt éven át tanulta a turizmust, gyakorlatban is kipróbálta azt, annak minden érdekességével, hiszen Európa 22 országában járt már. Az utazóblogok népszerűvé válása előttről, azaz már 7 éve szerkeszti a kirándulónaplóját, a
CityoftheWeek.net-et, ahol tapasztalatairól számol be, illetve érdemes onnan ötletet meríteni úticélokhoz, de költséghatékony kiránduláshoz is. Adrienn szabadúszó íróként dolgozik közben, illetve közismert, tematikus – magyarországi és külföldi – portálok számára is ír cikkeket, amelyekben legfőként romániai úticélokat ajánl külföldi látogatóknak.
– Hogyan kezdődött az utazás, kirándulás iránti szenvedélyed?
– Kiskoromban a szüleim minden évben elvittek a román tengerpartra, ez volt az a kirándulás, amit évről évre vártam, hiszen teljesen lenyűgözött a hatalmas Fekete-tenger látványa. Tudatosan azonban sokkal később fogalmazódott meg bennem az utazás iránti szenvedély. Talán a legnagyobb áttörést az hozta, amikor 15 évesen először utaztam külföldre, és egy rövid időre megtapasztaltam a nyugati élet másságát. Azt hiszem, ez után dönthettem el, hogy egyre több újdonságot szeretnék felfedezni úgy a közvetlen környezetemben, mint távolabbi országokban.
– Utazóblogot szerkesztesz. Mi a célod ezzel, illetve meddig lehet eljutni ezzel a típusú hobbival, netán „vállalkozással”?
– Az utazóblogom nem titkolt célja elsősorban Erdély és Románia turisztikai látványosságainak népszerűsítése. Szerintem hatalmas potenciál van országunkban, és ezeket igyekszem megismertetni olvasótáborommal is. Bár már 7 éve szerkesztem a CityoftheWeek-et, még mindig hobbi és nem pénzforrás. Nem szeretném reklámokkal elhalmozni, és elfogult cikkeket írni, csak azért mert támogatna termékkel egy-egy cég. Ugyanakkor közismert, hogy rengetegen használják pénzforrásként, sőt, teljes egészében utazóblogjukból élnek. Egyre nagyobb a kereslet a személyes tapasztalatok, reális élmények iránt, amit a különféle cégek ki is használnak, és blogok által reklámoztatják termékeiket. Nyugaton már évek óta nagy divat a blogokkal való együttműködés. Hazánkban, főleg az utazós bloggerek körében, ez a típusú reklámozás csak az utóbbi egy-két évben kezdett teret hódítani.
– A költséghatékony utazás híve vagy, ezt is hirdeted a blogodon. Milyen tippeket ajánlasz ezügyben?
– Az utazást meg lehet oldani olcsón is, nyilván ez nagyban függ a kiválasztott desztinációtól, azonban a saját hozzáállásunktól is. Rengeteget lehet spórolni azáltal, hogy helyiek apartmanjaiban szállunk meg, esetleg a kempinget választjuk egy 5 csillagos szálloda helyett. Aki kirándulni szeretne, az úgysem tölti egész napját a szálláson, emiatt nem érdemes egy vagyont áldozni rá. Apartmanok, vendégházak esetében hatalmas előny egy konyha. Ennek segítségével nem szükséges napi háromszor vendéglőben étkezni, hiszen a reggelit és vacsorát kis erőfeszítés árán mi magunk is elkészíthetjük. Emellett használjunk helyi közlekedési eszközöket ahelyett, hogy egy teljes hétre autót bérelnénk. Igénybe vehetünk turistákat megcélzó bérleteket, melyek meghatározott összegért korlátlan utazást biztosítanak helyi buszokon, vonatokon.
– A világ hány országában jártál eddig, illetve melyik ország, város, település tetszett leginkább és miért?
– Egyelőre főként Európában utazgattam, és összesen 22 országot látogattam meg. Valahogy mindig a legutóbbi utak tetszenek, valószínűleg a friss élmények miatt. De örökre emlékezetes marad az Algarve régió, mely Portugália déli részén helyezkedik el, és hihetetlen sziklás óceáni partjaival lenyűgöző látványt nyújt. Szlovénia teljes egészében hatalmas meglepetés volt, főként gazdag és változatos természeti tájainak köszönhetően. A Balkán-térség az egyik kedvencem egész Európában, mert tele van ellentétekkel, kuriózumokkal és alábecsült természeti látnivalókkal. Málta, a kis Mediterrán-tengeri szigetország tökéletes célpont akár szezonon kívül is kedvező klímájának köszönhetően. Ezeken kívül Románia is még mindig meg tud lepni, legutóbb Buzău megye nyújtott maradandó élményeket sárvulkánjai, kőformációi, eldugott kis falucskái által.
– Milyen falusi úticélokat – hisz ezt is népszerűsíted – érdemes meglátogatni az országban?
– A romániai falusi turizmusról legtöbbször Máramaros és a Székelyföld jut eszembe. Valahogy itt mindig határtalan a vendégszeretet, rengeteg élménnyel lehet gazdagodni, és a helyi ünnepek ideje alatt bele lehet kóstolni a kultúra mélyebb bugyraiba is. A Gyimesek mindig felejthetetlen élményt nyújtanak, hasonlóan a Nyugati-Kárpátok kisebb településeihez. Megemlíteném továbbá a Bánsági-hegyek, valamint a Duna-delta határán meghúzódó távoli kis falvak különleges hangulatát is.
– Mit tanácsolsz azoknak, akik folyton utazós blogokat olvasnak, de nem bírnak elindulni? Hová menjenek először? Hogyan készüljenek fel rá?
– Mindenképp érdemes egy olyan helyre menni legelőször, ahová már évek óta kívánkozik az ember. Azt ajánlom, hogy az útiterv legyen flexibilis, ne legyen minden betáblázva óráról órára, hagyjunk helyet spontaneitásnak. Bár az utazóblogok és útikalauzok segítségével elég könnyen meg lehet mindent tervezni, nem tartom jó ötletnek a túlzott tájékozottságot. Hagyjuk magunkat meglepni, fedezzünk fel új dolgokat ott helyben, és ne idegenkedjünk az olyan célpontoktól, ami épp nincs benne a LonelyPlanetben. Beszélgessünk a helyiekkel, mert ők gyakran sokkal különlegesebb helyeket tudnak ajánlani, mint a tömegturizmust megcélzó útikalauzok.
– Mi szerepel még a bakancslistán?
– Nincs bakancslistám, de azok a helyek vonzanak leginkább, amelyekről keveset hallok, és kevésbé népszerűek az utazók körében. Európában nagyon kíváncsi vagyok a Balti Államokra, Lengyelországra, Ukrajnára és Oroszországra. Továbbá érdekesnek tartom Marokkót, Egyiptomot, Jordániát és a kaukázusi országokat. És ha nagyon nagyban akarunk gondolkodni, akkor Ausztrália, Alaszka, Kanada, a Galápagos-szigetek, Kambodzsa és Japán jut hirtelen eszembe.
– Melyek tájainkon a tévhitek az utazással kapcsolatosan?
– Valahogy mindig a pénz kérdése a legnagyobb tévhit talán, hiszen rengetegen úgy gondolják napjainkban is, hogy az utazás luxus. Ma már egy új világ nyílt meg előttünk hazánkban is a fapados légitársaságoknak köszönhetően, melyek sokkal elérhetőbbé tették a külföldi utazásokat. Néhány fent említett trükköt bevetve tovább csökkenthetjük kirándulásunk költségeit, így egy külföldi kirándulásnak sem kell feltétlenül egy vagyonba kerülnie. A másik tévhit a veszéllyel kapcsolatos: veszélyes fiatalon, vagy egyedül, vagy X és Y országokba utazni. Körültekintőnek kell lenni, ismerni kell a helyi szokásokat, tiszteletben kell tartani a kulturális, vallási hagyományokat, így csökkenthetjük a kellemetlen incidensek előfordulását. A külügyminisztérium honlapján pedig nyomon követhetjük a veszélyes úti célok listáját, ahová ne szervezzünk utazást kockázatos periódusokban.
– Elmesélsz néhány emlékezetes, érdekes történetet utazásaidról?
– A legemlékezetesebb pozitív élményem az volt, amikor kezdő túrázóként egy nap alatt felmásztunk Görögország tetejére. A túra az Olümposz-hegység legmagasabb, Mytikas (2,918 méter) csúcsára, amely rövidebb-hosszabb pihenőkkel kb. 15 órát vett igénybe. Akkor éreztem először a csúcshódítás sikerének örömét, amikor megláttam a görög zászlót és a körülöttem levő, felhőbe burkolózott tájat. Bár a túra végére alig álltam a lábamon, egy felejthetetlen kirándulás volt számomra.
Emlékezetes negatív élmény volt az, amikor a Remetei sziklaszorosban egy közelgő vihar miatt hatalmas dörgésekre lettünk figyelmesek. A szorosban a hangok sokszorosan felerősödtek, és talán életemben nem féltem annyira egy kis esőtől, mint akkor. Emlékszem, hogy a vízen keresztül „menekültem” a sziklaszorosból, és az volt az érzésem, hogy a kaland sosem ér véget. Ma viccesen tekintek vissza az eseményekre, azonban abban a bepánikolt állapotban cseppet sem találtam humorosnak a helyzetet.
