Központ
2017. október 20. péntek, Vendel
Derült
Péntek
Derült
Derült
Holnap
Derült
Eső valószínű
Vasárnap
Eső valószínű

„Az utóbbi évtized egyik leggyengébb éve volt az idei”

Központ szeptember 16, 2016 Társadalom

A méhészet útvesztői

Ahogyan rövidülnek a nappalok, a szorgos méhek egyre inkább visszahúzódnak, hiszen véget ért a gyűjtés, túl vannak a méztermelési időszakon, a vándorlásokon és készülnek a telelésre. Az idei év sajnos nem sok jót hozott a „konyhára”, erről beszélgetünk Simma Ferenccel, a Bio Apis Egyesület elnökével, illetve Dr. Tófalvi Melinda korondi méhésszel.

1

Véget ért az idei méhészszezon. Hogyan ítéli meg a 2016-os évet összességében? Mennyire mondható sikeresnek?

Simma Ferenc: Sajnos egyáltalán nem mondható annak, az egyik leggyengébb év az utóbbi tíz évben. Ennek oka elsősorban az időjárás, ami főleg az akácvirágzás alatt egyáltalán nem volt kedvező. Köztudott, hogy a nektártermeléshez bizonyos feltételek szükségesek, így hiába volt akác, a méhek nem tudtak kirepülni, és a virág sem termett meg, akárcsak a havason. Akik eljutottak a hársra vándorolni – a Maros megyei méhészek Dobrudzsa környékére szoktak menni –, ott volt még némi gyűjtés. A probléma az volt, hogy a méhcsaládok legyengültek, mivel az akác és a havas után nem tudtak megfelelően gyűjteni.

Dr. Tófalvi Melinda: Egymás után a harmadik nagyon szűk esztendőnek bizonyult az idei. Ez azt jelenti, hogy a tavasz és nyár folyamán is voltak olyan időszakok, amikor nemhogy pörgethető méz nem volt, de a méhésznek kellett a méhek élelméről gondoskodnia. Akiknek volt kitartásuk, a nyár végére egy kis elvehető mézhez is hozzájutottak.

Hogyan alakultak az idei mézárak?

S. F.: A múlt évhez hasonlóan az árak csökkentek az idén is, ami annak tudható be, hogy a piacot és a nagy üzleteket elárasztották olcsó, gyenge minőségű külföldi mézekkel. Sajnos az EU megengedi, hogy behozzanak unión kívüli országokból mézeket, amiket feljavítanak az unióban előállítottakból, a címkén pedig nem kell feltüntetetni, hogy milyen százalékban vannak keverve. Csak annyit lehet tudni, hogy a Földről származik és nem a földönkívüliek készítették. Ilyen szempontból érdemes ajánlani a fogyasztóknak, hogy a termelőktől vásároljanak. Annak ellenére, hogy kisebb volt a termelés, úgy látom, hogy a mézárak nem fognak emelkedni, mivel a méhészeknek van tartalékuk, amitől szabadulniuk kell.

T. M.: Talán ez az idei év legfájdalmasabb pontja. Annak ellenére, hogy ismételten átlagon aluli, gyenge mézhozam volt, főleg a nagybani mézárak estek. Aminek a szakfórumok szerint az olcsó, bizonytalan eredetű, rossz minőségű import lehet az oka. Szerintem egyre jobban ki kell hangsúlyozódnia a méz bizalmi termék voltának, és a tudatos fogyasztás megerősödésének, hogy mind saját egészségünket, mind életlehetőségeinket megmentsük.

Mennyire okozott gondot a termőföldek állandó permetezése, illetve a szárazság milyen következményekkel járt?

S. M.: A mézelő kultúrnövények vegyszerezése igen sokféleképpen, „alattomosan” érinti a méhészeteket. A klasszikus eseten túl, amikor a permetezés után mindjárt elpusztul a kijáró népesség, és ami legfőképpen a repcetáblákra látogatókat sújtja, rejtettebb formákat is ölthet a vegyszerezések utóhatása. A napraforgón legeltetett családoknál már néhány éve tapasztalható a termelő családok legyengülése. Ezek a családok nagyon gyakran a következő szezonban, noha túlélik a telet, már nem tudnak fölfejlődni, termelőképtelenek maradnak. Persze az okok nem tisztázottak, nem egyértelműek, és főleg nem bizonyítottak… Így a kár kifejezetten a méhészé.

2-1

Szárazság elleni kártérítés. Csak ígéret?

S. F.: Ahhoz, hogy be lehessen telelni, minden családnak kell legalább 15-18 kg tartalék méz, ha ez nincs meg, akkor kell őket etetni, hogy legyen, amit beraktározzanak a lépekbe. Ennek a cukorszörpnek a megvásárlásához ígértek támogatást, családonként 15 lejt, de még nem született meg rá a kormányhatározat, a napokban várható.

A vegyszerek mennyire befolyásolják a méheket?

S. F.: A vegyszeres növénykezelés negatív hatással van a méhekre, megemlíteném a csávázó szereket, amivel az elvetendő magvakat kezelik, az úgynevezett neonikotinoidokat, amik bekerülnek a magból a növénybe. Ez a magot kellene védje, de nagyon erős méregről van szó, így molekuláris szinten is, ha bekerül a növénybe, nektárba, és érintkezik a méhecskével, a méh elveszti a tájékozódási képességét, nem talál haza, a méhcsalád pedig elnéptelenedik. Bár az EU ezen szerek használatát már betiltotta, Románia és más keleti-európai országok kérték, hogy használhassák ezeket a szereket.

Olyan időszakot élünk, amikor a fiatalok egyre többen külföldre mennek szebb jövő reményében, mégis vannak, akik a „nehezebb” utat választják, és itthon próbálnak megélni, jelen esetben a méhészkedésből. Mit tanácsol a fiatal, akár kezdő méhészek számára?

3-1

T. M.: Elköteleződés kérdése. Igen, egyre nehezebbé válik a méhészkedés, és a szebb jövő talán csak délibáb. De a tapasztalás joga mindenkié. A rátermettséghez, a belülről jövő láng felszításához nem vezetnek tanácsok. A kezdőknek a fokozatosságot és a kellő alázattal való megközelítést tudnám ajánlani. Tehát kis: 2-5 családszámmal induljon, önerőből, tudása és lehetősége szerint fejlesszen, tanuljon. Kérdezzen, kérjen segítséget tapasztalt méhészektől. Figyeljen magára.

Közeljövőben várhatóak pályázati lehetőségek a méhészek számára?

S. F.: Vannak és lesznek. Megemlíteném a Nemzeti Méhészprogramot, ami az egyesületen keresztül bonyolódik le, a részvétel feltétele minimum 50 család. De vannak az uniós pályázatok, ahol 150 családdal lehet benevezni, és ahol a legkisebb megpályázható összeg 15 ezer euró vissza nem térítendő támogatás, de elérheti akár a 20 ezer eurót is.

Bár nagyon szigorúak a feltételek, megéri pályázni azok számára, akik komolyan gondolják és hisznek benne.

Timár Tímea

Share Button
Ennyien olvasták: 885

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.