Központ
2017. augusztus 24. csütörtök, Bertalan
Eső
Ma
Eső
Derült
Holnap
Derült
Derült
Szombat
Derült

„Az utóbbi évtized egyik leggyengébb éve volt az idei”

Központ szeptember 16, 2016 Társadalom

A méhészet útvesztői

Ahogyan rövidülnek a nappalok, a szorgos méhek egyre inkább visszahúzódnak, hiszen véget ért a gyűjtés, túl vannak a méztermelési időszakon, a vándorlásokon és készülnek a telelésre. Az idei év sajnos nem sok jót hozott a „konyhára”, erről beszélgetünk Simma Ferenccel, a Bio Apis Egyesület elnökével, illetve Dr. Tófalvi Melinda korondi méhésszel.

1

Véget ért az idei méhészszezon. Hogyan ítéli meg a 2016-os évet összességében? Mennyire mondható sikeresnek?

Simma Ferenc: Sajnos egyáltalán nem mondható annak, az egyik leggyengébb év az utóbbi tíz évben. Ennek oka elsősorban az időjárás, ami főleg az akácvirágzás alatt egyáltalán nem volt kedvező. Köztudott, hogy a nektártermeléshez bizonyos feltételek szükségesek, így hiába volt akác, a méhek nem tudtak kirepülni, és a virág sem termett meg, akárcsak a havason. Akik eljutottak a hársra vándorolni – a Maros megyei méhészek Dobrudzsa környékére szoktak menni –, ott volt még némi gyűjtés. A probléma az volt, hogy a méhcsaládok legyengültek, mivel az akác és a havas után nem tudtak megfelelően gyűjteni.

Dr. Tófalvi Melinda: Egymás után a harmadik nagyon szűk esztendőnek bizonyult az idei. Ez azt jelenti, hogy a tavasz és nyár folyamán is voltak olyan időszakok, amikor nemhogy pörgethető méz nem volt, de a méhésznek kellett a méhek élelméről gondoskodnia. Akiknek volt kitartásuk, a nyár végére egy kis elvehető mézhez is hozzájutottak.

Hogyan alakultak az idei mézárak?

S. F.: A múlt évhez hasonlóan az árak csökkentek az idén is, ami annak tudható be, hogy a piacot és a nagy üzleteket elárasztották olcsó, gyenge minőségű külföldi mézekkel. Sajnos az EU megengedi, hogy behozzanak unión kívüli országokból mézeket, amiket feljavítanak az unióban előállítottakból, a címkén pedig nem kell feltüntetetni, hogy milyen százalékban vannak keverve. Csak annyit lehet tudni, hogy a Földről származik és nem a földönkívüliek készítették. Ilyen szempontból érdemes ajánlani a fogyasztóknak, hogy a termelőktől vásároljanak. Annak ellenére, hogy kisebb volt a termelés, úgy látom, hogy a mézárak nem fognak emelkedni, mivel a méhészeknek van tartalékuk, amitől szabadulniuk kell.

T. M.: Talán ez az idei év legfájdalmasabb pontja. Annak ellenére, hogy ismételten átlagon aluli, gyenge mézhozam volt, főleg a nagybani mézárak estek. Aminek a szakfórumok szerint az olcsó, bizonytalan eredetű, rossz minőségű import lehet az oka. Szerintem egyre jobban ki kell hangsúlyozódnia a méz bizalmi termék voltának, és a tudatos fogyasztás megerősödésének, hogy mind saját egészségünket, mind életlehetőségeinket megmentsük.

Mennyire okozott gondot a termőföldek állandó permetezése, illetve a szárazság milyen következményekkel járt?

S. M.: A mézelő kultúrnövények vegyszerezése igen sokféleképpen, „alattomosan” érinti a méhészeteket. A klasszikus eseten túl, amikor a permetezés után mindjárt elpusztul a kijáró népesség, és ami legfőképpen a repcetáblákra látogatókat sújtja, rejtettebb formákat is ölthet a vegyszerezések utóhatása. A napraforgón legeltetett családoknál már néhány éve tapasztalható a termelő családok legyengülése. Ezek a családok nagyon gyakran a következő szezonban, noha túlélik a telet, már nem tudnak fölfejlődni, termelőképtelenek maradnak. Persze az okok nem tisztázottak, nem egyértelműek, és főleg nem bizonyítottak… Így a kár kifejezetten a méhészé.

2-1

Szárazság elleni kártérítés. Csak ígéret?

S. F.: Ahhoz, hogy be lehessen telelni, minden családnak kell legalább 15-18 kg tartalék méz, ha ez nincs meg, akkor kell őket etetni, hogy legyen, amit beraktározzanak a lépekbe. Ennek a cukorszörpnek a megvásárlásához ígértek támogatást, családonként 15 lejt, de még nem született meg rá a kormányhatározat, a napokban várható.

A vegyszerek mennyire befolyásolják a méheket?

S. F.: A vegyszeres növénykezelés negatív hatással van a méhekre, megemlíteném a csávázó szereket, amivel az elvetendő magvakat kezelik, az úgynevezett neonikotinoidokat, amik bekerülnek a magból a növénybe. Ez a magot kellene védje, de nagyon erős méregről van szó, így molekuláris szinten is, ha bekerül a növénybe, nektárba, és érintkezik a méhecskével, a méh elveszti a tájékozódási képességét, nem talál haza, a méhcsalád pedig elnéptelenedik. Bár az EU ezen szerek használatát már betiltotta, Románia és más keleti-európai országok kérték, hogy használhassák ezeket a szereket.

Olyan időszakot élünk, amikor a fiatalok egyre többen külföldre mennek szebb jövő reményében, mégis vannak, akik a „nehezebb” utat választják, és itthon próbálnak megélni, jelen esetben a méhészkedésből. Mit tanácsol a fiatal, akár kezdő méhészek számára?

3-1

T. M.: Elköteleződés kérdése. Igen, egyre nehezebbé válik a méhészkedés, és a szebb jövő talán csak délibáb. De a tapasztalás joga mindenkié. A rátermettséghez, a belülről jövő láng felszításához nem vezetnek tanácsok. A kezdőknek a fokozatosságot és a kellő alázattal való megközelítést tudnám ajánlani. Tehát kis: 2-5 családszámmal induljon, önerőből, tudása és lehetősége szerint fejlesszen, tanuljon. Kérdezzen, kérjen segítséget tapasztalt méhészektől. Figyeljen magára.

Közeljövőben várhatóak pályázati lehetőségek a méhészek számára?

S. F.: Vannak és lesznek. Megemlíteném a Nemzeti Méhészprogramot, ami az egyesületen keresztül bonyolódik le, a részvétel feltétele minimum 50 család. De vannak az uniós pályázatok, ahol 150 családdal lehet benevezni, és ahol a legkisebb megpályázható összeg 15 ezer euró vissza nem térítendő támogatás, de elérheti akár a 20 ezer eurót is.

Bár nagyon szigorúak a feltételek, megéri pályázni azok számára, akik komolyan gondolják és hisznek benne.

Timár Tímea

Share Button
Ennyien olvasták: 840

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.