Központ
2017. december 16. szombat, Etelka, Aletta
Borús
Szombat
Borús
Borús
Holnap
Borús
Borús
Hétfő
Borús

„Azt keressük, akiben a legnagyobb fejlődési potenciált látjuk”

Központ július 25, 2012 Társadalom

vp„Azt keressük, akiben a legnagyobb fejlődési
potenciált látjuk”

Votisky Petra, HR-es, pszichológiai tanácsadó, coach, Budapesten született a hetvenes évek közepén, jelenleg szülővárosa és Bukarest között osztja meg az idejét, de Marosvásárhelyhez is kötődik, hiszen tagja a Master Ski&Bike Sportklubnak. Nem sokkal a rendszerváltás után érettségizett, ez igencsak befolyásolta karrierjét, hiszen amikor pályát választott, még nem lehetett pontosan tudni, milyen lesz az „új világ”.  Eredeti végzettsége szerint klinikai szakpszichológus, karrierjét terapeutaként kezdte, de átlépett az üzleti világba, ahol közgazdász-HR diplomát szerzett. Jelenleg coach-ként dolgozik, fő tevékenységi területe olyan embereknek való életvezetési vagy karrier-támogatás nyújtása, akik jelenleg külföldön élnek, vagy külföldre szándékoznak költözni. Emellett két, nagy látogatottságú blogot is vezet, egyikben elsősorban a nőket érintő problémákkal foglalkozik, de HR/coaching internetes naplót is ír.

– Sokak szemében hangzatos, divatos szakma a HR. Mit is csinál, „mire is jó” a HR-es?

– Valóban nagyon divatos szakma mostanában a HR, azonban azt látom, hogy itt Közép-Európában a presztízse, megbecsültsége lényegesen a nyugat-európai alatt van. Ennek fő oka, hogy a HR nagyon fiatal szakma, különösen Európa ezen részén. Sok vezető és munkavállaló nincs tisztában, vagy csak részben ismeri a HR feladatait, funkcióit. Az emberek nagy részének a fejében az emberi erőforrás szakember még mindig a „személyzetis” vagy a „munkaügyes”, vagyis valaki, akinek alapvetően adminisztratív feladatai vannak, végrehajtó személy.

A HR-nek egy jól működő vállalatnál stratégiai szerepet kell betöltenie, hiszen egy cég költségeinek nagy részét a munkaerő-költség teszi ki, illetve egy vállalkozás termelékenységét, sikerét szintén a munkaerő minősége befolyásolja nagymértékben. Nagyon egyszerűen úgy lehet mondani, hogy a HR felelőssége, hogy a stratégiai célok eléréséhez szükséges munkaerő a megfelelő időben és minőségben rendelkezésre álljon. Ez azt jelenti, hogy a HR szerepe már a stratégia készítésekor elkezdődik.

– Miről ismerszik meg a jó HR-es? Mi kell ahhoz, hogy valaki jó HR-es legyen?

– Elsősorban partnerként működik együtt a vezetőkkel. Részt vesz a stratégia kidolgozásában, érti és látja, hogy az ő munkája hogyan illeszkedik a vállalati jövőkép és misszió megvalósításához. Ehhez szakmailag képzettnek kell lennie, de nem elég kizárólag a HR folyamatok ismerete, át kell látnia a cég működését, az üzleti folyamatokkal is tisztában kell lennie. Ugyanúgy fontos, hogy az ember, a csoportok „működéséhez” értsen, vagyis legyen pszichológiai tudása, gazdasági és üzleti ismeretei egyaránt. Azt gondolom, hogy akár gazdasági, akár szociológiai vagy pszichológiai területről jön egy HR-es nagyon sikeres és jó lehet, ha nyitott és igyekszik megismerni a másik területet.

– Ön milyen lépcsőfokokat járt be ahhoz, hogy fiatalon elismert, számos szakmai tapasztalattal rendelkező szakemberré válhasson?

– Az én utam kicsit rendhagyó, hiszen klinikai pszichológusként dolgoztam, többek között vezető pozícióban lévő páciensekkel is, majd az üzleti területen tanácsadóként folytattam a munkámat. Innen léptem át vállalati oldalra, ahol HR generalistaként dolgoztam.

Most ismét a másik oldalon tevékenykedem coach-ként, és hozzám forduló egyéni és céges ügyfelekkel dolgozom.

– Hogyan változott a szakma, amíg az egykori „káderes” HR-menedzserré vált?

– A HR szakma a rendszerváltás után több évvel indult Közép-Európában. A korábbi munkaügyi, személyzeti és szociális feladatkör integrációjával alakult ki több lépcsőben a stratégiai emberi erőforrás menedzsment. Ez egyelőre még inkább a nagyvállalatokra jellemző, de nemzetközi tendenciákat megfigyelve azt látjuk, hogy a HR szerepének felértékelődése Közép-Európában is elkezdődött, akár a kisebb cégeknél is. A 2008-as gazdasági válság ráirányította a figyelmet az emberre mint erőforrás fontosságára, ezzel együtt a HR menedzsment jelentőségére is, azonban még hosszú út áll előttünk ahhoz, hogy a HR a vállalatok széles körében stratégiai funkcióvá váljon.

– Milyen a hazai HR helyzete a nyugatiakhoz viszonyítva?

– Mivel a szakma később indult, mint nyugaton, ezért még kevés cégnél van a HR-nek stratégiai szerepe. Ez a kollégák feladatait, pozícióját is befolyásolja, és gyakran az adminisztrációra és toborzásra korlátozódik a feladatkörük.

Én azonban optimista vagyok és remélem, hogy a kisebb cégeknél is egyre nagyobb jelentősége lesz az emberi erőforrásokkal történő stratégiai gazdálkodásnak.

– A munkakeresők legnagyobb félelme az állásinterjún a HR-es. Miért van ez?

– A HR-es legtöbbször a belépő a szakmai döntéshozóhoz, és fontos, hogy nem a szakmai hozzáértést méri fel, hanem az általános kompetenciákat, amelyek az adott cégnél, adott munkakörben szükségesek. A szakemberek számára ez az interjú nehezebbnek tűnhet, hiszen itt nem a szaktudásukkal kell csillogniuk. A jó hír azonban, hogy erre is fel lehet készülni, ezt is meg lehet tanulni. Azonban már találkoztam olyanokkal, akik annyira zavarba jöttek az interjún, hogy a beszélgetés első fele arról szólt, hogy meg kellett nyugtatni őket.

– Milyen az ideális alkalmazott?

– Az ideális alkalmazott megfelelő szakmai háttérrel rendelkezik, képes és hajlandó a tanulásra, fejlődésre. Soha nem a legjobb pályázót keressük HR-esként, hanem azt a szakembert, akiben a legnagyobb fejlődési potenciált látjuk.

– A jó pályázó önéletrajzának hogyan kell festenie?

– A jó önéletrajz átlátható, rendezett, helyesírási hibáktól mentes. Fontos, hogy testreszabott legyen, vagyis megpályázott pozíciónak, cégnek megfelelően releváns információk legyenek benne. Ne szerepeljenek benne valótlanságok, mert azok úgyis kiderülnek az interjún, azonban a fontos kompetenciákat, készségeket, elért eredményeket tartalmazza.

– Ön különböző nemzetiségű pályázókkal találkozott. Milyen tapasztalatai vannak a romániai munkaerőpiacon szereplő munkavállalókkal kapcsolatosan?

– Budapesten kezdtem a karrieremet HR területen, és pályafutásom során találkoztam magyar, román és más közép-európai nemzetiségű jelöltekkel. Azt tapasztaltam, hogy Romániában is vannak nagyon jól képzett szakemberek, azonban, ami a nagy különbség Románia és más országok között, hogy itt sokkal gyorsabban járták be a szakemberek a ranglétrát. 2008 előtt az ország a nagyon fiatal menedzserek országa volt, minden előnyével és hátrányával. A fiatalon magas pozícióba kerülő szakemberek hihetetlenül lelkesek voltak, de még nem rendelkeztek megfelelő gyakorlati tapasztalattal, ami a válság kezdetekor meg is mutatkozott.

Azóta a munkaerőpiac kicsit átalakult. Egyrészt sok gyakorlati tudással gazdagodtak a vezetők, szakemberek, másrészt a válság csökkentette a munkaerőhiányt, ami korábban sok területen jellemző volt, így a cégek könnyebben tudnak most már szelektálni a jelentkezők között, és ez összességében jót tett a munkaerőpiacnak.


Share Button
Ennyien olvasták: 250

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.