A marosvásárhelyi volt Aranykakas vendéglő, azaz a Bürger-ház sorsa évek óta függőben van. A lakosoknak nem meglepő módon szúrja a szemét, hogy a város egykori ikonikus épülete szeméthegyek között és romokban hever, emiatt a Demokratikus Marosvásárhelyért szervezet azzal az ötlettel állt elő, hogy a helyszínen kulturális központot kellene kialakítani. Peti András alpolgármester és a városi, illetve a megyei tanács RMDSZ-frakciója is felkarolta az elképzelést, és az előbbi határozattervezetet nyújtott be a városi önkormányzat elé, amely az épület, a város általi kisajátítását kezdeményezi. Erről a mai ülésen tárgyalnak és szavaznak. Ám Dorin Florea polgármester és Ciprian Dobre megyei tanácselnök elhamarkodottnak nevezte az ötletet, és nem támogatja azt.
A Demokratikus Marosvásárhelyért szervezet elnöke, Kovács István Dávid lapunknak elmondta, hogy létezik egy, a kulturális minisztérium által kiadott törvény, amely szerint: ha műemléknek számító épületet a tulajdonos – legyen az bárki – nem gondoz kellőképpen, akkor az elkobozható és kisajátítható közcélú használatra. „Szervezetünk ezen törvény nyomán jött azzal az ötlettel, hogy kultúrközpontot lehetne létesíteni a Bürger-házban, és ehhez életképes tervet is készítettünk. Tavaly nyáron az illetékes minisztérium jogi osztályát kerestük meg felvilágosításért, és megtudtuk, hogy a megyei tanács hatásköre alá tartozik az épület kisajátításának kezdeményezése, és hozzájuk fordultunk az ügyben. Így január 22-én konszenzus született, amely értelmében a Maros megyei tanács – szükséges költségvetés hiányában – besorol a városi önkormányzat mögé, és elkezdik a kisajátítási folyamatot, és ezután a kolozsvári Ecsetgyárhoz hasonló kulturális központot hozunk létre. Fontos kiemelni, hogy az intézményt nem föltétlenül állami, önkormányzati pénzekből működtetnénk majd, hanem magánszemélyek, képzőművészek, színészek, zenészek hozzájárulásaiból” – mondta el Kovács. Hozzátette, hogy az épület felértékelését is elvégezték, és az hatszázezer euróra rúg.
A városháza vállal minden költséget
Peti András alpolgármester, a határozattervezet benyújtója lapunknak részletezte, hogy a vásárhelyi önkormányzat érdeklődését fejezi ki az épület közhasznúvá nyilvánítása és kisajátítása iránt. „Az ezzel kapcsolatos dokumentációért, amely feltételezi az eljárás elindítását, felelősséget és kötelezettséget vállalunk, ezeket saját költségünkön elkészítjük, és minden utólagos anyagi kiadást, amelyet megkíván a kisajátítás, magunkra vállalunk” – nyilatkozta az elöljáró. Továbbá hozzátette, ahhoz, hogy egy épületet közhasznúvá lehessen nyilvánítani, kell találni egy társadalmi célt, és ennek okán a Bürger-háznak multifunkcionális és multikulturális központ szerepet szánnának.
„Halasztásra kértük a városatyákat”
A csütörtöki önkormányzati ülésen szerepel a napirendi pontok között az Aranykakas ügye, de egy másik, magyar szempontból lényeges határozat is: a műemlékek ötnyelvű feliratozása – amelyre 14 éve törvény született, mégsem valósult meg. Kovács István Dávid attól tart, hogy ezen két határozat egyidőben való napirendre tűzése nem szerencsés, és kockáztatja valamelyik elutasítását. „Úgy vélem, fokozatosan, lépésről lépésre kellene ezeket a határozattervezeteket beterjeszteni, szerintem márciusban időszerűbb lenne az Aranykakas kisajátításáról való voksolás” – véli Kovács. Hozzátette, hogy tárgyalásokat folytatott az RMDSZ-en kívüli, más pártszínekben politizáló tanácsosokkal is, akik azt mondták: nem szavazhatják meg ezt a tervezetet.
Peti András és Törzsök Sándor is bizakodó
Közismert, hogy Dorin Florea polgármester és Ciprian Dobre megyei tanácselnök is elhamarkodottnak véli a tervet és nem értenek egyet a kisajátítással, így feltettük a kérdést Peti Andrásnak, hogy ilyen ellenszélben lehetséges-e, hogy a határozatot elfogadják. „Abból kiindulva, hogy a tervezet megkapta az összes szükséges láttamozást, törvényességi ellenőrzésen esett át, illetve aláírásával látta el a városháza jegyzője, sőt, a polgármester is, azt jelenti, hogy semmilyen kifogás nem merült fel. Nagyon bízom benne, hogy a csütörtöki tanácsülésen elfogadjuk a határozatot” – válaszolta Peti.
Törzsök Sándor tanácsos is hasonlóan vélekedik, úgy gondolja, hogy megfelelő lobbival meglesz a szükséges – fele plusz egy – szavazat ahhoz, hogy az Aranykakas kisajátításának folyamatát elkezdjék.
Továbbá megtudtuk azt is, hogy a határozat potenciális elutasítása esetében a hatályban lévő törvények szerint két lehetőség is létezik annak újbóli napirendre tűzésére. „A meg nem szavazott határozattervezetet újra fel lehet terjeszteni a napirendi pontok közé: ha módosított a dokumentáció, akkor a soron következő ülésen újra tárgyalhatjuk és szavazhatunk róla, ám változatlan formában leghamarabb három hónap múlva újra napirendre tűzhetjük. De bizakodó vagyok, hogy az Aranykakas ügyében erre nem kerül sor” – nyugtatott meg az alpolgármester.
Égetően fontos lenne a központ kialakítása
Mint ismeretes, Marosvásárhely is megpályázza 2021-ben az Európa Kulturális Fővárosa címet, és Kovács István Dávid szerint elengedhetetlen lenne addig a kulturális központot kialakítása. „Ha megszavazzák ma a tanácsosok a határozatot, akkor sem lesz ez rövid és könnyű folyamat, de hat év múlva kultúrközpont kell a városba, ha el akarjuk nyerni a nívós címet” – állítja.
Statikailag erősen áll az épület
Kovács azt is elmondta, hogy az épület állapotfelmérései igazolják, hogy a Bürger-ház statikailag nagyon erősen áll, ám a tető ázik kisebb felületeken, térdig érő szemét van a létesítményben és körül, a nyílászárókat kilopkodták belőle, illetve egyelőre nincs közművesítve az épület, tehát a kisajátítás után a szükséges felújításokat el kell végezni.
Az Aranykakas jelenlegi tulajdonosa egyébként nyolc – négy görög és négy németországi – személy, akik a Demokratikus Marosvásárhely szervezettől értesültek arról, hogy az általuk birtokolt épület milyen állapotban van.
Az Aranykakasról korábban itt és itt írtunk.
