Központ
2018. július 19. csütörtök, Emília

Egy vásárhelyi Kőrösi Csoma Sándor nyomában

Nemes Gyula január 8, 2018 Társadalom

Akit érdekel, foglalkoztat Erdély történelme, Marosvásárhely helytörténete vagy Kőrösi Csoma Sándor életútja, tevékenysége, biztosan találkozott már dr. Flórián Csaba tartalmas honlapjával. Arról kérdezzük az orvos-helytörténészt, hogy mikor és miért kezdte el a városunk helytörténetére vonatkozó adatok gyűjtését, és miért foglalkoztatja Csoma Sándor emlékének ápolása. 2017 őszén a nagy magyar utazó síremlékéhez is eljutott, erről is beszámol lapunknak.

Határok nélküli Kárpát-medencéhez tartozó virtuális közösség”

Flórián Csaba először is orvos, szereti és büszke hivatására.  Hogy miért is kezdett el honlapot szerkeszteni, arról a következőképpen vall: „Pierre Teilhard de Chardin francia természettudós, jezsuita teológus az Emberi jelenség című művében olyan közösségekről írt, amelyen belül megvalósul a “tökéletes kommunikáció“. Akkor még utópisztikusnak tűnő megfogalmazása szerint a „rétegekben való gondolkodás” eredményeképpen a kommunikációs akadályok leomlanak, és az emberek közvetlenül, hatékonyan és könnyen kommunikálhatnak. Az ő látomása „az emberi agy ruhájába öltöztetett földgömb” nem más, mint az internet korai, nem technikai leírása. Tamási Áron sokat idézett sorai földi létezésünk céljáról, napjainkra az internetnek köszönhetően tágabb értelmezést nyert. Számomra, mint számtalan sorstársamnak, akiket elsodort az élet szülőföldjéről szanaszét a nagyvilágba az „itthon“, illetve „otthon” fogalmak a világhálón már egy határok nélküli Kárpát-medencéhez tartozó virtuális közösséget jelentenek.”

A Fodor-füzeteket is elsőkként ismertette meg a nagyvilággal

Szülővárosa helytörténete már gimnazista korában foglalkoztatni kezdte, és a Teleki Tékában, könyvtárosainak segítségével, nagyon sok információ birtokába jutott. Később aztán már tudatosan kezdte gyűjteni az adatokat, képeslapokat, metszeteket, újságokat, térképeket. „Büszke vagyok több polcnyi, ritka helytörténettel foglalkozó könyvgyűjteményemre. A szomszédunkban lakott Keresztes Gyula bácsi, akitől rengeteget tanultam. Aztán megjelent életemben az informatika, a 90-es évek közepén megtanultam programozni, honlapot szerkeszteni, így született a Vásárhellyel kapcsolatos honlapom. Egy évtizedig igazán úttörő vállalkozás volt, rengeteg dolgot feltöltöttem, megszületett a külföldön élő vásárhelyek e-mailtára stb. Sokan találtak egymásra a távolba szakadt sorstársaim közül ennek segítségével. Aztán megjelent a Címtár nyomtatott változata, nagyobb háttértámogatással, megjelent a személyi jogokkal kapcsolatos jogszabály, ami miatt törölnöm kellett az e-mailcímeket. Fejlődött az internet, megjelentek a keresőmodulok, a Google és mások, lassan túllépett rajtam a technika. Sok mindennek már nem is volt értelme. Jöttek sorban a jobbnál-jobb könyvek Vásárhely történetével kapcsolatban. De azért elégedett vagyok, az Időtár ötlete már nálam megjelent a honlapon, a Fodor-füzeteket elsőkként ismertettem meg az interneten a nagyvilággal. Ezt még Spielmann Mihály történész is elismerte könyvében, oldalakon keresztül idézett honlapomról. Ami pedig pótolhatatlan: rengeteg barátot szereztem az interneten, hihetetlen okos, felkészült embereket!” –mondta el lapunknak a helytörténész-orvos.

Flórián Csabának a honlap szerkesztésével az volt a célja, hogy minél több ember megismerje szülővárosa, Marosvásárhely történetét, látnivalóit, szellemi értékeit. Ennek fontosságát honlapja mottójával magyarázza:   “És vagyok sok-sok év után is a túlsó part, a Dunántúl, (egy kényszerrezervátum), a szülőföld könnyeivel küszködő-kesergő indiánja.”

 

„Csoma gyermekkori példaképem”

 

Körösi Csoma Sándort példaképének tartja. „Csoma gyermekkori példaképem, gondolom, számtalan erdélyi fiatalhoz hasonlóan! Kitartása, egyenessége, szerénysége, önzetlensége miatt.  Csoma nem csak nekem fontos, úgy tartják, hogy a sírhelye, a szakrális zarándokhelyeket leszámítva, legtöbbet látogatott emlékhelye a magyarságnak! Szintén az internet volt, ami adta az ötletet, hogy a vele kapcsolatos információkat összegyűjtsem egy helyre. Évtizedekig csak álom volt, hogy eljussak Ladakhba, Nyugat-Tibetbe. Ez valósult meg 2007-ben és 2010-ben, amikor felkerestük azokat a helyeket, ahol Csoma nyolc évig élt és alkotott.  A zanglai erődöt, ahol tibeti tanítómestere társaságában elsajátította a tibeti nyelvet, Phuktalt, a Himalája talán legeldugottabb és legszebb kolostorát, majd a kanami kolostort, ahol háromévi tartózkodása alatt befejezte tibeti-angol szótárát és könyvét a tibeti nyelvtanról. 2017 őszén eljutottam Kalkuttába, ahol Csoma 1831-től 1842-ig lakott és könyvtárosként dolgozott. Több évtized után megnyitott emlékszobáját 2013-ban avatták fel, és érkezésünk előtt pár nappal nyílt meg az új kiállítás, amely fotóposztereken mutatja be a székely tudós életét, munkásságát. Ez a kiállítás már méltó Csoma hírnevéhez. A szoba bejárata előtt látható Holló Barnabás Csomáról készült mellszobra, mely a budapesti Akadémia épületében lévő márványszobor bronzmásolata (párja az enyedi Bethlen Kollégiumban található). Végül Csoma halálának 175. évfordulóján, Dardzsilingbe is eljutottam. A síremlékről 2016-ban a kovásznai Csoma Napokon tartottam előadást, mely honlapomon olvasható (http:www.erdelyweb.hu). Jelenleg a síremléken a Magyar Tudományos Akadémia négynyelvű emléktáblája látható, a többi táblát a sír mögötti támfalra helyezték át. Találkoztunk a sírt gondozó helyi fiatalemberrel is, és belelapoztunk a 2002-től vezetett látogatói vendégkönyvbe. Egyébként több vásárhelyi is járt már a sírnál, Krézsek Csabától, Sütő Zsolt barátomig. Az alábbi beírással búcsúztunk Csomától: Nem találta honfitársait a hazában – remélte, messze magyarokra lel. Emberre vágyott: nekivágott az elfeledett népet megkeresni. Haláláig hitte, él az elfogyott rokonság, mely emberré teremtette őt.” (Váci Mihály)

 

Névjegy: Flórián Csaba orvos, amatőr-helytörténész, Csoma-hagyományápoló Marosvásárhelyen született 1952-ben. Középiskolai tanulmányait, majd az orvosi egyetemet szülővárosában végezte. 1978-tól Magyarországon él, Veszprém megyében. 25 évig háziorvosként, majd egy évtizedig kórházigazgatóként dolgozott nyugdíjazásáig. Nyugdíjba vonulásakor megkapta a Veszprém megyéért (Pro Comitatu) díjat a megyei egészségügy területén végzett eredményes munkájáért. Tudományos érdeklődési területei: egészségügyi informatika (Orvos a világhálón c. könyve), internetes tartalomfejlesztés. Kutatási, érdeklődési területei: őstörténet, művészettörténet, Marosvásárhely helytörténete. 2000-től internetes honlapot szerkeszt Kőrösi Csoma Sándor életével, munkásságával kapcsolatos tudományos, irodalmi, képzőművészeti alkotásokról, emlékhelyekről. Többször járt Csoma Sándor nyomában.

Share Button
Ennyien olvasták: 623

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.