Központ
2017. május 30. kedd, Janka, Zsanett
Eső valószínű
Kedd
Eső valószínű
Zivatar valószínű
Holnap
Zivatar valószínű
Zivatar
Csütörtök
Zivatar

Egyéni sorsok a Kossuth utca házainak falai mögött

Nemes Gyula május 12, 2017 Társadalom

Múlt év végén megjelent lapszámunkban hírt adtunk arról, hogy miként kezdte el a működését egy fiatal művészettörténészekből álló csoport, akik Marosvásárhely épített örökségét veszik számba, dokumentálják és teszik közkinccsé. Ennek a csapatnak a tagja Oniga Erika is, aki kedden este a Kemény Zsigmond Társaság rendezvényén tartott előadást Házak és sorsok Marosvásárhelyen címmel. A fiatal művészettörténész hat épületet – azoknak építéstörténetét, tulajdonosait, mai állapotát – mutatott be, amelyek a Kossuth Lajos utcában találhatóak.

Oniga Erika

Ha Marosvásárhely központjában vagy a közvetlen közelében lévő utcákban sétálunk, olyan régi középületekkel, családi házakkal találkozunk, amelyek a 19. század végén, 20. század elején épültek. Ezeknek első frontja, homlokzata legtöbb esetben fel van újítva, amit megcsodálhatunk, de „nem látunk a falak mögé”. Ebben segítenek a művészettörténeti kutatások, amelyek elvégzése után építéstörténetek, családi történetek, egyéni sorsok bontakoznak ki. Oniga Erika a Kossuth Lajos utca régi épületeivel foglalkozott, fotódokumentációt készített az épületekről, levéltári adatokat gyűjtött azok tervezéséről, megépítéséről, a hajdani tulajdonosok élettörténeteit tárta fel. Az utcában a századfordulón többnyire zsidó családok éltek, akik majdnem minden házban üzletet vagy műhelyt működtettek. Volt itt lisztkereskedés, pékség, szappanfőző, kelmefestő és lakatos műhely. Az 1900-as évek elején ezek a tulajdonosok vagy felújíttatták épületeiket vagy újakat építettek helyettük. A második világháború után azonban sok ház tulajdonos nélkül maradt, az épületek a város tulajdonába kerültek, amiket aztán szociális lakásokként adtak ki. A kedd esti előadáson résztvevők hat ma is létező épületről szerezhettek bővebb információkat.

Bodola-ház

  1. Az úgynevezett Bodola-házat (Kossuth utca 9.) Bodola Ferenc ügyvéd alakítatta át 1901-1902-ben, amikor a 19. század végén épített ház homlokzata elveszítette historizáló jellegét és szecessziósat öltött. Az előadó szerint ez volt Marosvásárhely második szecessziós épülete az agrárbank után. A házon az 1940-es években történtek átalakítások, de a homlokzaton, a pincében, a padláson, a nyílászárokon, a csempekályha töredékeken, az ablakok acélsodrony redőnyein még ma is felismerhetők a 20. század eleji építészet sajátságos jegyei, jelei. Az épület kívülről szép, de belülről siralmas állapotban van, csak évek kérdése, hogy mikor dől össze, ha nem kerül javítás alá.
  2. Az özvegy Ferenci Károlyné lakóháza (Kossuth utca 48.) omladozófélben van, de eredeti nyílászáróit még őrzi. Az épület historizáló homlokzata 1911 után klasszicizáló-szecessziós jegyeket kapott. Belül málladozik a vakolat, de a kapualjban még látható egy art-déco felé közelítő ruhásszekrény.
  3. A műrészleteitől megfosztott Kossuth utca 56. szám alatti lakóház lepusztult főhomlokzata alapján aligha gondolnánk, hogy építtetője, Katzer Jakab 1902-ben két alkalommal is megfordult a város építtető bizottságánál egy „tetszetősebb” homlokzati terv elkészítése érdekében. A neobarokk épület nyílászáróit hajdanában kiemelő gazdag ornamentikát az építési tervek és a korabeli felvételek fedik fel.
  4. Patrubány Gergely a város tehetős polgárának számított, fia Miklós bankigazgató volt. A ma Kossuth utca 64. szám alatt álló épület elődje 1892-ben leégett, ezért tulajdonosai 1907-ben Soós Pál tervezővel, kivitelezővel felújítatták és kitoldatták. Napjainkban az épület kívülről jól néz ki, de belülről omladozik.

Csonka Géza már kilépett műterme falai közül

  1. Csonka Géza (1861–1918) fényképész műterme a Kossuth Lajos és az Arany János utca sarkán helyezkedett el. Ma helyében modernista irodaház látható. Csonka Szászvárosból jött Marosvásárhelyre, ahol a református kollégiumban érettségizett, majd Budapesten tanulta a fényképész szakmát. Az 1880-as években tért vissza városunkba és nyitott saját műtermet, amelynek mása az általa készített fotókon is látszik. Marosvásárhely azon első fotósai közül való, aki már kilépett a műterméből és a városról is több felvételt készített. Munkásságának köszönhető, hogy a város jelentős családjait, közembereit is megörökítette. Miután Vajdahunyadra költözött, műhelyét Csonka Béla (öccse vagy unokaöccse) vette át, aki azt Erdély egyik legjobb műtermévé alakította. Nevéhez fűződik a Csonka-villa (Dózsa György utca), amelyet 1904-ben építtetett a francia-belga szecesszió jegyében. Az épület később Pionír ház volt, 2013-ban eredeti formájában újították fel, és ma a Hotel Privo nevet viseli.
  2. A legjobban dokumentálhatónak a dr. Szilágyi Sándor orvos, fényképész, zenész lakóháza (Kossuth utca 43.) bizonyult, mivel unokaöccse Lányi Oszkár ügyvéd jóvoltából nagyon gazdag fénykép- és levélhagyaték maradt meg az utókornak. A Szilágyi család intenzív társasági életet élt, sportolt, nagyon sokat fotózott, levelezett, utazásairól képeslapokat küldött, amelyek szerencsés módon nem kallódtak el. A lakóházukat 1909-ben alakítatták át, amely a magyaros szecesszió jeleit mai napig megőrizte.

 

Share Button
Ennyien olvasták: 152

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.