Központ
2017. november 23. csütörtök, Kelemen, Klementina
Köd
Ma
Köd
Helyenként felhős
Holnap
Helyenként felhős
Helyenként felhős
Szombat
Helyenként felhős

El a kezekkel a kürtőskalácstól!

Pál Piroska november 18, 2015 Társadalom

Miben is szakértő az új kormány?

Hagyományos ro­mán ter­mék­ként re­giszt­rál­tat­ná az Európai Unióban a kür­tős­ka­lá­csot Achim Irimescu frissen beiktatott me­zőgaz­da­sá­gi mi­nisz­te­r, aki a par­la­men­ti bi­zott­sá­gi meg­hall­ga­tá­sán hét­főn be­szélt szándékáról. El­mond­ta, a kür­tős­ka­lács­ról tárgyalt ma­gyar hi­va­ta­los sze­mé­lyek­kel, akik­kel egyet­ér­tet­tek ab­ban, hogy ez ro­mán ter­mék. Albert Zoltán, a Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület szóvivője határozottan ellenzi a kormány tervét, Gazda Zoltán, a szóban forgó testület tagja szerint pedig ez a gesztus beilleszkedik a folyamatos román politikába: a másénak lenyúlásába.

kurtos ok

Román neve sincs a magyar-székely süteménynek

„Furcsának tartom, hogy olyan készítményt szeretne a miniszter hagyományos román terméknek nyilvánítani, amelynek még román neve sincs. Amúgy egyértelmű és hitelesen dokumentált, hogy a sütemény eredete a magyar kultúrához köthető, és a magyar kultúrkörhöz tartozó emberek készítik. Bár nehezen halad a hungarikum levédése, nem szabad hagynunk, hogy „román kezekbe” kerüljön a kürtőskalács” – vélekedett Albert Zoltán, az NKSZ szóvivője.

Gazda Zoltán, az NKSZ tagja elmondta: nem lepi meg a tárcavezető ötlete, és nem véletlen, hogy ez a miniszter legelső gesztusa, amely beilleszkedik a folyamatos román politikába: a másénak lenyúlásába. „Elmés ez az ország, gyűjtögetnie kell a hiányban, s azt tökéletesen teljesíti is” – jegyzi meg iróniával Gazda.

Populista kijelentés!

Bár Achim Irimescu állítása szerint tervéről be­szélt ma­gyar hi­va­ta­los sze­mé­lyek­kel, akik­kel egyet­ér­tet­tek ab­ban, hogy a kürtőskalács román ter­mék, Albert szerint ez bizonyára félreinformálás, valamint úgy véli: nincs az a tudathasadásos hivatalnok, aki azt mondaná, hogy a kürtőskalács levédhető hagyományos román termékként. Nem mellesleg kizártnak tartja, hogy bárki – nem csak politikus, de közember is – lemondana a kürtőskalácsról.

Gazda is hasonlóképp vélekedik, meglátása szerint könnyen lehet, hogy nem is beszélt senkivel az akkor még leendő miniszter, aki kinevezése előtt pusztán füllentett egyet, mert úgy gondolta, beiktatáskor jól jön a nemzeti szívhez szóló kijelentés. „Kár, hogy egy új kormány nem innovatív gondolatokkal indul el, hanem még radikálisabb történelemhamisításba kezd. Egy nép történelem és hagyományok nélkül arra törekszik, hogy megteremtse kitalálósdiból azt, ami neki nincs. Hasonló szándékkal próbál a székely zászlóhoz is nyúlni, és azt is le akarja védeni ősi dák szimbólumként” – állítja.

„Harcolni fogunk a kürtőskalács eredetének hamisítása ellen”

Albert jelezte, a Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület következő lépése, hogy a dokumentációkat a megfelelő helyekre eljuttatják, hogy bebizonyítsák a miniszter szándékának hibásságát. Hozzátette azt is, hogy véresen komolyan sem kell venni a kezdeményezést, hisz valószínűsíthetően politikai nyilatkozat volt a tárcavezető részéről. „Ha gyakorlati lépések követik ezt, egyértelműen harcolni fogunk ellene” – szögezte le Albert. Arra a kérdésünkre, hogy megtörténhet-e, hogy az Európai Unió ténylegesen hagyományos román termékként jegyezze be a kürtőskalácsot, Albert megnyugtató választ adott. „Úgy gondolom, ez nem fordulhat elő: egy ilyen kérelemnek megalapozott gyártói támogatása kell legyen, és mivel előállítóinak zöme magyar, valószínű, nem fognak ehhez hozzájárulni” – mondta el lapunknak.

Idéntől magyar érték a kürtőskalács

Mint ismeretes, a Magyarországon be­jegy­zett Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület 2013 de­cem­be­ré­ben kez­de­mé­nyez­te a ma­gyar­or­szá­gi Vidékfejlesztési Minisztériumnál, hogy ha­gyo­má­nyos kü­lön­le­ges ter­mék­ként je­gyez­tes­sék be a kür­tős­ka­lá­csot az Európai Unióban. A szak­tes­tü­let 2013-ban ki­mon­dot­tan az­zal a szán­dék­kal ala­kult, hogy vé­dett­sé­get sze­rez­zen a szé­kely-ma­gyar sü­te­mény szá­má­ra. A mi­nisz­té­ri­um 2014 jú­ni­u­sá­ban azt kö­zöl­te, hogy a Magyar Eredetvédelmi Tanács el­uta­sí­tot­ta a be­jegy­zés ké­ré­sét. 2015. ja­nu­ár 29-én a Hungarikum Bizottság dön­tött a kür­tős­ka­lács fel­vé­te­lé­ről a Magyar Értéktárba.

Nyílt levél

A székelyföldi politikusok is értetlenül állnak a miniszter kijelentése előtt. Tamás Sándor, Kovászna Megyei Tanács elnöke és Grüman Róbert, a KMTE elnöke nyílt levélben kért erre magyarázatot. Ebben ismertetik Irimescuval a sütemény eredetét és történetét, felhívva a tárcavezető figyelmét, hogy a kürtős hamarosan hungarikummá válhat, egyúttal partnerséget ajánlanak a minisztériumnak a csemege népszerűsítése érdekében.

A kürtőskalács eredete és rokonsága

Kürtőskalács. A világ minden táján ismert székely-magyar sütemény címmel nemrég jelent meg dokumentált, gazdagon illusztrált kiadvány az NKSZ jóvoltából, amelynek angol változata is van, román fordítása pedig hamarosan elkészül.

A könyv szerint kürtőskalács az erdélyi magyarság, különösen a székely vidék ünnepi süteménye. De számos európai nemzet képviselője is otthon érezné magát egy székely lakodalomban: az erdélyi szászok mellett a svédek, a litvánok, a lengyelek, a németek, az osztrákok, a csehek, a morvák, sőt a szakolcai szlovákok és a pireneusi franciák is forgatott dorongon sütött édes süteményt készítenek ünnepi alkalmaikra.

A könyv szerint kürtőskalácsra utaló első ismert írásos dokumentum 1679-ből az Erdélyi Fejedelemség Kolozs vármegyéjének Úzdiszentpéter nevű falvából származik: „Kürtős Fánk Sütéshez valo fa nro. 1”. A dokumentum eredetijének a Kolozsvári Állami Levéltárban nyoma veszett.

kvarrecept

Nem sokkal később a süteményt már az erdélyi nemesség jól ismerhette, sőt a szomszédos Moldva elitje is szemet vetett rá: egy Erdélyből származó és a moldvai fővárosban, Jászvásárban élő úrhölgy, gróf Feratti Bertalanné, született Kálnoki Ágnes 1723. december 22-én a moldvai vajda feleségének kérését tolmácsolja a székelyföldi Torján élő nagynénjének, Apor Péterné Kálnoki Borbálának. (…)

recept

A Székelyföld-imázs elmaradhatatlan eleme

A 20. század második felében, az 1968-as romániai ideológiai lazítás nyomán, a kürtős fokozatosan elterjedt a Székelyföldön kívüli vidékeken is, elsősorban tengerparti és hegyi turisztikai központokban. Az 1989-es romániai rendszerváltozás után elsősorban a székely falvakba látogató magyarországi turistákat kínálták meg vele, ugyanakkor az egyre népszerűbb helyi ünnepek kitüntetett, szimbólumértékű süteményévé vált.

A kürtőskalács a 20–21. századok fordulóján egyértelműen székely, magyar szimbólummá alakult. Miközben a turisztikai irodák által forgalmazott Székelyföld-és Erdély-imázs elmaradhatatlan elemévé vált, ez a korábban csak falusi közösségekben élő, ott megőrzött gasztronómiai hagyomány – elsősorban a turizmus révén – fokozatosan visszakerült az elit kultúrába.

Fotó: kurtos.eu

Share Button
Ennyien olvasták: 617

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.