Központ
2017. augusztus 16. szerda, Ábrahám
Zivatar valószínű
Szerda
Zivatar valószínű
Helyenként felhős
Holnap
Helyenként felhős
Derült
Péntek
Derült

„Életem a cég körül forog, ebből nyerem az erőt”

Nemes Gyula június 17, 2016 Társadalom

– Beszélgetés Paizs Tibor marosvásárhelyi vállalkozóval –

Paizs Tibor 1973-ban született Szentgericén. Az általános iskolát Nyárádszeredában végezte, majd a 9–10. osztályokat a marosvásárhelyi Unirea Líceumban. Ezt követték a medgyesi szakiskolai tanulmányok, gázkitermelés szakon. Tibornak napjainkban sikeres vállalkozása van Marosvásárhelyen. Családja körében Udvarfalván él.

Paizs Tibor (1) 

– Kérem, beszéljen vállalkozásáról. Hogyan sikerült elindítania?

– Az 1990-es évek elején Magyarországon dolgoztam. Ott egy új szakmát, az épületüvegezést tanultam, nem azt, amit a szakiskolában végeztem. Miután onnan visszatértem Erdélybe, 1995-ben indítottam útjára kis vállalkozásomat, a Tiberiuglast. Azóta is működünk, több mint két évtizede.

– Milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie egy kezdő vállalkozónak ahhoz, hogy sikeres legyen? Legyen ez üzenet a most kezdő fiataloknak is!  

– Szerintem a siker kulcsa három alaptulajdonságon múlik: kitartás, komolyság, pontosság! Ezek, ha megvannak egy emberben, akkor eredményeket tud elérni az élet bármely területén. Mind a magánéletben, mind a közösségi életben, vagy akár a vállalkozásban szükségesek. Függetlenül attól, hogy milyen szakirányú vállalkozásról van szó.

„Szívesen támogatom a közösségi élet bármilyen formáját”

– Ön lelkes támogatója a közösségi életnek.

– Igen, olyan beállítottságú ember vagyok, aki szívesen támogatja a közösségi élet bármilyen formáját. Legyen az sport-, kulturális vagy egyházi élet. A Nyárádmentén azt tanultam, hogy egy közösség életében a fontossági sorrend a következő: lelkész – tanító – orvos. Ennek függvényében igyekszem is lehetőségeimhez mérten segíteni munkájukat. Anyagi segítséget nyújtottam több alkalommal például a szentgericei sporttevékenységek szervezőinek, de segítem az udvarfalvi református egyházközséget, a helyi Reménység kórust, támogattam a tavalyi reformáció ünnepélyének megszervezését a marosvásárhelyi Kultúrpalotában és így tovább…

„Köszönöm az udvarfalviaknak, hogy befogadtak”

– Úgy tudom, hogy nem csak támogatója, de szervezője is a közösségi életnek.

Valóban. 1997-től élek Udvarfalván, úgy érzem, befogadott az ottani közösség. Ezúton meg is szeretném köszönni az udvarfalviaknak, de általában a községbelieknek, hogy lehetőséget biztosítottak nekem arra, hogy a közösségi tevékenységekben részt vehettem. Sőt, bizalmat is előlegeztek nekem, amikor ezelőtt hét évvel községi RMDSZ-elnökké választottak. Azóta nem csak résztvevője, de aktív szervezője is vagyok a helyi kulturális és közéleti rendezvényeknek. Ilyenek például a március 15-i ünnepélyek, a majálisok, a virágkiállítások, falunapok, testvértelepülési kapcsolatok ápolása és így tovább. Ezt a megbízatást nem a tisztségért vállaltam, hanem azért, hogy tegyek a közösségért önzetlenül, lélekből.

„Büszke vagyok arra, hogy magyar, református vagyok”

Jut-e ideje a cég körüli tevékenysége és a közösségi élet szervezése mellett egyébre is?

Sajnos nem nagyon. Az én életem a cég körül forog, ebből nyerem az erőt, ez motivál. A közösségi tevékenységek meg annyira lekötnek, hogy minden hétvégére kerül valami intézni, szervezni való. Újabban meg a feleségemmel tánccsoportba járunk. Bevallom, itt tanultam meg táncolni.

Mi az, amit még el szeretne mondani az életéről?

Talán azt, hogy büszke vagyok arra, hogy magyar ajkú, református keresztyén vagyok. Udvaromra egy kopjafát állíttattam – helyi mesterek faragták –, amelynek tetején a történelmi Magyarország térképe látszik és a Trianon utáni feldarabolás következményei. Magyar reformátusnak születtem, annak is halok meg.

Share Button
Ennyien olvasták: 621

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.