Központ
2019. december 16. hétfő, Etelka, Aletta

Elstartolt az egyetemi bentlakás-hajsza: Palota vagy kunyhó

Központ szeptember 29, 2011 Társadalom

bentlakasElstartolt az egyetemi bentlakás-hajsza:
Palota vagy kunyhó

Négy év kolozsvári egyetemista élet után biztosan állítom: tudom, miről szól a szeptemberi lakáshajsza. Az utolsó vakációs heteinket nem tölthetjük a tengerparton lábat lógatva, hanem kilincselünk és sorban állunk bentlakáshelyekért, vagy gyakran egyetemi városaink utcáit rójuk számunkra megfelelő albérlet reményében, és összeszűkült gyomorral tesszük fel a kérdést, hogy „vajon az idén hol fogok lakni?”.

A Marosvásárhelyen működő öt egyetem diákjai is ugyanezzel a kérdéssel néznek szembe. De lássuk, milyen lehetőségekkel…

Viszonylag biztató a helyzet az orvosin

Legkézenfekvőbb, legolcsóbb, „legdiákbarátabb” megoldás a bentlakás lenne. És azért csak lenne, mert az egyetemek közül csupán a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemnek van saját bentlakása. Şerban Pop gazdasági igazgatótól megtudtuk, a MOGYE négy bentlakásában 1176 hely van, s az egyetemisták mindeniket elfoglalták. Az elsőéves orvosisoknak külön helyeket biztosítottak: a lányoknak 132 helyet, a fiúknak meg 80-at. Lapunk kérdésére Pop azt is elmondta, hogy a négyágyas bentlakásszobák korszerűen el vannak látva mosógéppel, hűtőszekrénnyel, és ha valamelyik diákot a gasztronómiai ihlet megszállja, a konyha-helyiségekben nem csak gáztűzhely, hanem mikrohullámú sütő is rendelkezésére áll. Előnye, hogy nagyon közel van az egyetemhez, úgyhogy az előző éjszakai vadul tombolós buli után reggel a másnapos hallgató csak kilép a szobájából és belép a mellette levő tanterembe órára. Ezekért a feltételekért havonta 125 és 210 lej közötti összeggel lesz vékonyabb az egyetemista pénztárcája. De ezeket a helyeket is csak a kiváltságos diákok kaphatják meg, mert a bejutási média illetve a kreditszámok és vizsgán szerzett jegyek alapján osztják el a szobákat.

Félbemaradt munkálatok

A Petru Maior Egyetem diákjai ennél sokkal rosszabb helyzetben vannak, hisz a 2009-ben elkezdett jeddi temető melletti diákszálló helyén még építőtelep van. A bentlakás az elmúlt év decemberére kellett volna elkészüljön, ám a pénzhiány közbeszólt. Radu Boarescu, a Petru Maior gazdasági igazgatója elmondta, a bentlakás költségvetése 14 millió lejre rúgna, de a tanügyminisztérim 1,8 milliót utalt ki, azt is szotyogtatva. A három részből álló épületegyüttesből egyet sikerült felépíteni, befedni, ajtókkal, ablakokkal ellátni, de a belső munkálatokra nincsen pénz. „Szerettük volna legalább egyik épületet teljesen befejezni, hogy tudjuk fogadni a diákokat, de nem sikerült” – számolt be a gazdasági igazgató. De megoldásként októbertől 381 helyet tud biztosítani diákjainak az egyetem a Kárpátok sétányán lévő saját bentlakásában, valamint az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem 4-es internátusában is szállásolnak el hallgatókat. Természetesen az igények ez esetben is jóval meghaladják a lehetőségeket, hiszen 650 diák jelezte, hogy bentlakásba költözne.

Alapkő, terv, engedély van – bentlakás még nincs

A sapientiás diákok idén még nem költözhettek a kampusz mellett tervezett diákszállóba – amelynek alapkövét Schmitt Pál, a Magyar Köztársaság elnöke tavaly októberben már letette –, mert hiába van meg az épület tervrajza és minden szükséges engedély, a pénz még hiányzik, az építkezést enélkül nem lehet elkezdeni. Székely Gyulától, a marosvásárhelyi Sapientia EMTE dékánjától megtudtuk, a hetekben dől el, hogy milyen ütemtervvel lesz e projektből bentlakás (amely nagyon korszerű, 220 férőhelyes, kétágyas szobákkal, fürdőszobával és konyhával ellátott, hűtőszekrénnyel felszerelt lakosztály-szerű diákszálló lenne). Jobb megoldás híján 120 sapientiás diákot egyházi bentlakásokban szállásolnak el, a többieknek meg egyelőre marad a kintlakás.

Luxuslakások előnyben

Gondolhatnánk, hogy az idei kudarcos érettségi eredmények következtében megcsappant az albérletet kereső egyetemisták száma, de – Kolozsvárral ellentétben – a marosvásárhelyi ingatlanügynökök nem panaszkodnak. A város központjában levő ingatlaniroda igazgatója, Vasile Rusu elmondása szerint a tavalyhoz képest alig észrevehető módon csökkent a kereslet, sőt a diákok az idén – pénzt sem sajnálva – teljesen bútorozott lakásokat keresnek leginkább, főleg prémium kategóriásokat, amelyek különböző konyhagépekkel és modern bútorokkal vannak felszerelve. A legkeresettebb lakások természetesen valamelyik egyetemhez közel lévő negyedben helyezkednek el, itt is leginkább a MOGYE környéki tömbházak lakrészeire van igény. Itt egy kétszobás lakás ára (ez a legkeresettebb az egyetemisták köreiben) minimum 200 euró, de ugyanitt a luxuslakásokat 300 euróért kínálják.
A Sapientia hallgatóinak nagy része bentlakás hiánya miatt értelemszerűen a Tudor negyedben keresett lakást, hogy csak néhány buszmegállónyira legyen az egyetemtől. Ebben a negyedben a diákok elmondása szerint már 65 eurótól is lehet egy szobát bérelni.

Pró és kontra

Az első – és talán a legfontosabb – szempont az árkülönbség. Durván kiszámolhatjuk, hogy míg egy hónapra a bentlakás mindenestől átlag 200 lejbe kerül, addig a kintlakás legalább 350-400 lejbe közköltséggel és internetszámlával együtt. De az sem elhanyagolható, hogy a diákélet szerves része a bentlakás-lét. Ott lakó egyetemisták kérdésünkre azt válaszolták, hogy a „bentlakásnál nagyobb buli nincs.” Persze előjön a halkonzerv-effektus, amikor egy szobában négyen együttlakó diák valamelyike legszívesebben melegebb éghajlatra küldené a szobatársát, mert nehéz négy embernek úgy együtt élnie, hogy egyik időnként ne zavarja a másikat. Sokszor nagyobb a vigadalom a kelleténél, ez alatt azokat a házibulikat kell érteni, amelyek gyakran hajnalig is eltarthatnak. Ami pedig a tanulási időszakot jelenti, hát az az egyetemisták alkalmazkodó- és tűrőképességeit igencsak próbára teszi. Bentlakásokban nézelődve sok érdekességgel találkozhat az ember: láttam már télen, ablak nélküli szobában, nagykabátban kártyázó, vodkázó egyetemistákat, de olyan is volt, hogy amíg az egyik diák evett a halkonzervéből, az üres felébe már a szobatársa hamuzott. Kívülről látni lehet az ablakpárkányokon a befőttes üvegeket, néha még cipők, papucsok is virítanak, na meg itt-ott feliratok egy-egy ablakon „Cătălin, hai în 37!” (Cătălin, gyere a 37-esbe) nagy szívecskékkel. És bár sokan azt gondolják, hogy kín bentlakásban élni, szerintem ez nem így van. Aki eltöltött legalább egy évet ott, másképp éli meg a helyzeteket és emberi találkozásokat. És meg vagyok győződve, hogy az egyetemista életnek sajátos színfoltja, és plusz tapasztalata bentlakónak lenni.

Share Button
Ennyien olvasták: 1198

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.