Központ
2018. május 24. csütörtök, Eszter, Eliza

Éltető néphagyományunk

Nemes Gyula május 2, 2018 Társadalom

– Interjú Bernád Ilona szülésznővel, népi gyógyásszal, szakíróval –

Magyar népi gyógyászat, Gyermekáldás, bábaság a magyar néphagyományban, Szellemiség, lelkiség a magyar népi egészségmegőrzésben és gyógyításban, Az ima és hit szerepe a gyógyításban – csak néhány cím Bernád Ilona tanulmányaiból. Mai lapszámunkban tevékenységéről, tapasztalatairól kérdezzük.

Az ön gazdag szakmai tevékenysége elsősorban a Kárpát-medencében ismert és elismert, de azon túl is, főleg a népi gyógyászattal foglalkozók vagy az iránt érdeklődők körében. De ön elsősorban bábának tartja magát. Miért választotta ezt a hivatást?  

– Mert kislánykoromtól szerettem a babákat. Érdekelt a születés. Ma, 55 évesen a jó elmenés foglalkoztat. Ez a két életkapu. Úgy gondolom, hogy bábaként az a feladatom, hogy segítsem asszonyainkat visszatalálni a természet erőihez, női őserejükhöz, a hithez, hogy szülési kedvük, anyaságvágyuk ne lankadjon a fogyasztói társadalom és a félelemkeltés szorításában. A közösségi és családi élet fennmaradásához életfontosságú, hogy a magyar nők felvállalják küldetésüket, anyaságukat és szülésüket tudatosan, katarzisként, erőforrásként éljék meg, s ne elfelejtendő, kellemetlen élményként, hiszen ez nőiességüket, egészségüket örökre meghatározza. Célom nőként, anyaként, bábaként az, hogy minél több magyar gyermek születhessen félelem nélkül, szeretetben, szelíden, életerő által erre a világra.

Hogyan, mikor került kapcsolatba a magyar népi orvoslással?

– A családból, főleg anyai nagymamámtól tanultam. Ő ismertette a mindennapi életünk során a gyógynövényeket, ő tanított meg imádkozni, és a szüleim is megtanítottak mindenféle eljárásra, a fűszerek, gyógyélelmiszerek használatára, vízkúrákra, hőterápiára, esszenciakészítésre, ásványi sóval való gyógyításra. Édesapám értett az ízületek helyretevéséhez. Kislánykoromban azt játsztam, hogy a babáim betegek, és azokat gyógyítom. A bábák szellemi-testi gyógyítók, eligazítók is voltak, máig megőrizték a női papság csodáit (újszülött fogadása, megáldása, a gyermekágyból való kiavatás, szükségkeresztség).

Miért kezdett el a népi gyógyászat módszereivel dolgozni?

– Közel 14 évet voltam szülész-asszisztensnő Nyárádkarácsonfalván és Marosvásárhelyen. Hivatásomban élve, tapasztalat útján megértettem, hogy az orvostudomány fejlődése és sok vívmánya mellett Isten, a tudatosság, a természetesség, az időráfordítás, a beszélgetés, a megértés kevés a hivatalos orvoslásban. Pedig enélkül nem tud segíteni magán a beteg, változtatni, jobbítani, mert betegségének oka a sorsszerűség mellett hite, pozitív gondolkodásának hiánya, önromboló érzésvilága, és nem megfelelő életmódja. Ezért tanultam meg már fiatalon a természetgyógyászatot.

„A Kárpát-medencében egységes a bábaság és a gyermekáldással kapcsolatos tudás”

Mikor kezdte el a néprajzi gyűjtést?

– Harmincas éveim elején a környezetemben, majd második felétől, vagyis 2000 tavaszától kiterjesztettem Erdélyre, majd a Kárpát-medencére, Moldvára. Bejárom a magyar nyelvterületet, idős bábasszonyokkal, füvesekkel, kenőasszonyokkal, csontrakó férfiakkal, gyógyítókkal, jó beszédű idős emberekkel beszélgetek. Körülbelül háromezer interjút készítettem eddig. Ezt az elhívást ma is végzem, és remélem, míg élek, lesz erőm ehhez és közzé is tenni háromféle rálátással: bába, természetgyógyász, néprajzos. Rengeteget fotózok, filmezek. A könyveimben ezeknek a csodálatos őrző, tudó embereknek a tudását rögzítem. Némiképp megnyugtat, hogy szétszabdaltságunkban is egységes a Kárpát-medence bábasága, a gyermekáldással kapcsolatos tudása és gyakorlata, konyhája, egészségkultúrája, népi orvoslása. Persze vannak sajátságok is. Vannak olyan vidékek, ahol ez még él, így például a Székelyföld félreeső falvaiban, de a Mezőségen, Barcaságon, Szilágyságban, Gyimesekben, is vannak helyek, ahol megtartó szellemiségünkkel és életmódunkkal találkozhatunk.

„Minden népet és minden embert a saját rendszerében lehetne meggyógyítani

Tanítják-e iskolákban a magyar népi gyógyászat módszereit?

– Az óvodában, iskolában, egyetemen saját és családunk egészségmegtartását is meg kellene tanuljuk. Ez nem jellemző, inkább egyéni kezdeményezések formájában zajlik. A miénk lenne a legkönnyebben hozzáférhető, mert az idősek a családban még tudják, ugyanakkor a legolcsóbb is, és száz év tapasztalatai kialakítottak egy működőképes rendszert! Főleg a szellemiségét, lelkiségét kellene éltessük, mert az éltetne minket! Nagy szomorúságom az, hogy Budapesten az orvosi egyetemen tanítják a Kínai Hagyományos Orvoslást, de a magyart, a sajátunkat nem! Pedig a magyar embernek a magyar fűszernövény, gyógynövény, élelmiszer, víz, só használ leginkább külsőleg-belsőleg, mert ez segíti felmenőinktől kapott génjeinket és a géneken túli belső tudásunkat. A magyar embert a saját földjén termett növények, étkek táplálják, és saját szellemiségében teljesedhet ki.  Minden népet és minden embert a saját rendszerében lehetne meggyógyítani. Ez az öngyógyításra is vonatkozik.

Ön a Föld nagyon sok pontján megfordult, mindenhol a hagyományos orvoslások iránt érdeklődve. Milyen tapasztalatokat szerzett útjai során?

– Én azt látom, hogy a keleti népek bölcsebbek ezen a téren, mint a nyugatiak, mert ők saját világképükbe, saját rendszerükbe építik bele a modern felfedezéseket. Eközben a kommunista országokban elvetették az ősi, hittel átitatott természeti világképet, gyakorlatot, a nagycsaládi és közösségi életet, láthatjuk, ha körbe nézünk és saját életünkben is a következményeket… Hála Istennek ma a tudomány bizonyítja a hagyományt, és elindult az értékek visszahozása a modern életbe. Még mindig hatnak ránk a világháborúk traumái is. A mellettünk élő népeket tisztelve állnunk kellene helyünkön szülőföldünkön! Akkor erősödnénk meg –  még mindig bízok a népességgyarapodásban –, ha mindannyian összefogunk és önzetlenül teszünk nemzetünkért. Ehhez több alázatra és szeretetre van szükségünk. A szórványvidékeken azt figyeltem meg, hogy ahol a Jóistentől kapott ajándékot, a gyermekáldást nem fogadták el, ott elfogytak, elgyengültek. Soha nem sírtam olyan sokat a pusztulásunkat látva, mint a Mezőségen. Ezért szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy ha nem szervezzük meg magukat, a szórványok sorsára juthatunk.

Ön szerint tehát a magyar emberek, a magyar társadalom beteg? Gyógyításra szorul?

– Igen. Kisebbségi sors a külső hazában… A csonka ország küzdelmei… Ha őszinték vagyunk, az egész világ, az emberiség beteg. A természet kirablása, a pazarlás, szemét szigetek vizeinkben, az elidegenedés, a sok magányos ember… Istentelenség… Minél inkább távolodunk el hagyományos közösségi formáinktól, annál több a zavar. Kötődési zavar, ha nem természetes a születés-szülés. Az önálló felnőtté válás, családalapítás kitolódik, sok a középkorú egyedülálló, gyermektelen. A nemzet erejének a fogyatkozása nagy gond. Öreg nemzet vagyunk, nyelvünk a legrégebbi a világon. De én úgy látom, hogy van érdeklődés a természetesség iránt, van ébredés, tudatosodás, életrevalóság, visszatanulás. Amennyiben visszatérünk az élet szolgálatához, és ismét áldás az utód, a család, az jelentené a nemzet gyógyulását.

Névjegy: Bernád Ilona 1963-ban Erdőszentgyörgyön született. A Kis-Küküllő menti Makfalván nőtt fel, iskoláit szülőfalujában kezdte, majd Marosvásárhelyen az Egészségügyi Líceumban érettségizett. Később Egészségügyi Főiskolát végzett, majd a főasszisztensi vizsgát is teljesítette. Dolgozott a marosvásárhelyi régi szülészeten, a nyárádkarácsonyfalvi körzeti rendelőben, majd a marosvásárhelyi vasúti poliklinikán és az Ady körzetben. 1990-től érdeklődése a modern természetgyógyászat és a hagyományos orvoslások felé irányult, majd 2000 januárjától megkezdte néprajzi tanulmányait, gyűjtéseit is. Ma bábának, népi gyógyásznak és szakírónak határozza meg magát. Budapesten és Marosvásárhelyen él. Húsz éve tanulmányutakra jár, előadásokat, tanfolyamokat tart, gyakorló természetgyógyász, számos könyve, tanulmánya jelent meg a népi gyógyászat, bábaság, egészségkultúra, természetgyógyászat, keleti rokonnépeinkhez való kapcsolódás témakörében. 

Share Button
Ennyien olvasták: 693

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.