Központ
2017. augusztus 19. szombat, Huba
Derült
Szombat
Derült
Derült
Holnap
Derült
Eső
Hétfő
Eső

Emléktúra a doni hősökért

Központ január 18, 2013 Társadalom

doniEmléktúra a doni hősökért

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Maros megyei szervezete, a Marosvásárhelyi 23. Határvadász Hagyományőrző csoporttal és a Csíkfalvi Polgármesteri Hivatallal karöltve január 12-én és 13-án megemlékezéseket és emlékmenetet szervezett a történelmünk egyik legtragikusabb eseményének számító Don-kanyari offenzíva 70. évfordulójára.

Az eseménysorozat első mozzanataként, a szervezők és az érdeklődők szombat délelőtt a marosvásárhelyi római katolikus temetőben felállított emlékműnél gyűltek össze. A beszédek sorát Ábrám Noémi műsorvezető kezdte, majd az egyházak képviselői – Radnóti-Szakács Albert római katolikus plébános, Ötvös József református lelkipásztor, Nagy László unitárius főjegyző, és Papp Noémi evangélikus lelkész – beszéltek a nemzetszeretet szükségességéről, a doni tragédia következményeiről, és a megemlékezések fontosságáról. Dr. Ábrám Zoltán, az EMKE Maros megyei szervezetének elnöke, a megemlékezések kezdeményezője az utóbbi évek eredményeiről számolt be. Ezt követően dr. Csige Sándor Zoltán Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezető konzulja köszöntötte az egybegyűlteket.


Maros-Torda vármegyéből 540 fő került veszteséglistára

„Mai ismereteink szerint az akkori Maros-Torda vármegyéből a szovjet hadszíntérre, közte a Don-kanyarnál húzódó arcvonalhoz küldött személyek közül 540 fő került veszteséglistára, azaz meghalt, megsebesült, vagy eltűnt. Ezen áldozatok túlnyomó része, kb. 80 százaléka a harcoló alakulatoknál teljesített szolgálatot, a legtöbben közkatonaként vagy alacsony beosztásban. Munkaszolgálatos alakulatokban szolgált az áldozatok 17,4 százaléka, ők gyakorlatilag izraelita vallású magyar nemzetiségű személyek voltak. A fennmaradó pár százalékot a tisztek tették ki” – mondta László Márton történész-levéltáros.

Benkő József történész beszéde után a koszorúk elhelyezésére került sor az emlékmű talapzatánál.

Emlékmenet Marosvásárhely– Csíkfalva között

A marosvásárhelyi Somostetőről 23 menetelő indult el, „toronyiránt” gyalogosan Csíkfalva felé. A csoport este fél hétkor érkezett a csíkfalvi polgármesteri hivatal elé, ahol Balogh István polgármester fogadta és köszöntötte a vendégeket. Ezt követően szeretetvendégségre került sor, melynek során a csíkfalvi férfikórus katona- és bordalokat énekelt, hangszeres kíséret mellett.

A 2. magyar hadsereg 1942-1943. évi harcainak pontos vesztesége a mai napig nem ismert

A továbbiakban Berekméri Árpád-Róbert hadtörténész tartott igen tartalmas és érdekfeszítő előadást a doni eseményekről.

„1943. január 12-én, a 2. magyar hadsereg arcvonalán bekövetkezett elsöprő erejű szovjet offenzíva volt a nyitánya annak a tragédiának, amely pár hét leforgása alatt több ezer honvéd sorsát örökre megpecsételte. Ennek okán máig vitatott kérdés marad, hogy mi értelme volt az 1942 áprilisában, a keleti hadszíntérre küldött 207 ezer fős magyar hadsereg „feláldozásának”? Miért kellett annyi ártatlan embernek elvesznie? Kik és mi módon felelősök ezért?

A magyar történetírásnak csak a rendszerváltás után sikerült lényegében tisztáznia azokat a katonapolitikai okokat, amelyek a doni katasztrófához vezettek. Ennek alapján elmondható, hogy a magyar politikai és katonai vezetésnek, az egyre erőteljesebben jelentkező német követelésekkel szemben nem volt más lehetősége, hiszen ennek megtagadása az addig elért területgyarapítások, sőt az önálló magyar államiság elvesztését eredményezte volna. (…)

A 2. magyar hadsereg 1942-1943. évi harcainak pontos vesztesége a mai napig nem ismert. A szakirodalom megközelítőleg 125-128 ezer főre teszi a hadműveletek során elesett, eltűnt, hadifogságba esett, illetve megsebesült honvédek számát. A közvetett veszteség azonban annál nagyobb volt. Számos család szenvedett örökre kitörölhetetlen lelki veszteséget az apák, fiak, testvérek ezreinek elvesztése miatt. Az emlékezet lángjának érettük is égnie kell, úgy, ahogy a sok ezer jeltelen sírban nyugvó magyar hősért, aki életét hazája szebb jövőjéért áldozta” – fejtette ki többek közt a hadtörténész.

Jövőre Nyárádszeredában várják az emléktúra résztvevőit

A további eseményekről Dr. Ábrám Zoltán számolt be lapunknak: „Vasárnap délelőtt bejártuk a települést, majd Jobbágyfalván az unitárius parókián egy „ad hoc” megemlékezést tartottunk. Tizenegy órától a csíkfalvi református templomban az istentiszteleten vettünk részt, amelyet Kerekes József lelkész tartott. Innen a csíkfalvi háborús emlékműhöz vonultunk ahol egy koszorút helyeztünk el.”

Arra a kérdésünkre, hogy miként értékeli a 2013-as megemlékezést és, hogy tervezik-e jövőre is az emlékmenetet, Ábrám Zoltán a következőket mondta: „Én úgy érzem teljes megemlékezés volt. Magyarország is képviseltette magát, ott volt a konzulátus megbízottja, és két anyaországi menetelőnk vett részt az esemén is volt. A tavalyihoz képest volt haladás. Ha csak arra gondolunk, hogy tavaly csak négy honvédegyenruhás menetelőnk  vett részt az eseményen és az idén már hat, ez is egy haladás. A jövőre vonatkozóan örömmel közölhetem, hogy 2014-re Kádár Gyöngyvér, a nyárádszeredai művelődési otthon igazgatója, az önkormányzat művelődési referense hívott meg bennünket Nyárádszeredába.”


Share Button
Ennyien olvasták: 309

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.