Központ
2018. október 18. csütörtök, Lukács

Érdekes leletekre bukkantak a régészek a Vártemplom belsejében

Nemes Gyula július 16, 2018 Társadalom

Magyar állami támogatásnak köszönhetően kívül-belül felújítják a marosvásárhelyi Vártemplomot. De ezt megelőzően régészeti feltárásra kerül sor az épület belsejében, egyelőre a szentélyben. Soós Zoltánt, a Maros Megyei Múzeum igazgatóját, az ásatás vezetőjét arról kérdeztük, hogy az eddig elvégzett feltárás során milyen leletek kerültek felszínre, illetve mire számítanak a későbbiek során.

A Vártemplom körül az ásatás már 1999 óta folyamatban van, és a napvilágra került leletek elemzése után több tudományos tanulmány megjelent különböző szaklapokban. A munkálatok folyamán kiderült, hogy Erdély egyik legjelentősebb ferences kolostora működött ezen a helyen, de a Vártemplom és környéke Erdély egyik legjelentősebb középkori lelőhelye is. „A templom belsejében történő feltárások nem az anyagi kultúra szempontjából lesznek látványosak. A középkor és az újkor folyamán a templomhasználat alatt temetkezések is történtek. Itt az anyagi kultúra szinte kizárólag a sírok anyagára korlátozódik. A feltárás folyamán több mindent vizsgálunk. Reményeink szerint előkerülhet az első ferences templom, hiszen a mostani az 1400-as évek elején épült, de ezt megelőzően kellett álljon egy korábbi építmény. A ferencesek már az 1320-as években Marosvásárhelyen működtek.

„A legkorábbi temetkezés a 15. századra tehető”

Egyelőre a szentélyben zajlik a feltárás, melynek során előkerült a barokk karzat oszlopainak az alapozása, illetve néhány olyan temetkezés, amelyeket az 1900-as évek elején végzett munkálatok nem bolygattak. A szentély belseje teljesen bolygatott korábbi munkálatok által, ennek ellenére előkerült néhány érintetlen sír is, illetve a sok temetkezés miatt néha a sírokban talált csontanyagot összegyűjtötték a sírgödör egyik sarkába, és úgy temették oda a következő személyt. A legkorábbi temetkezések a 15. századra tehetők, amit az egyik sírban talált II. Ulászló korabeli pénz erősít meg. De sok pénz került elő a 17. századi sírokból is. Tehát gyakorlatilag ezt az jelenti, hogy a fejedelemség korában még javában temetkeztek a város gazdagabb polgárai a templom belsejébe” – tájékoztatta lapunkat Soós Zoltán.

Érdekességképpen még megtudtuk, hogy előkerült egy téglából falazott kripta, amelyen két sír volt elhelyezve: egy női meg egy férfi. A nőiből ezüst kapcsok kerültek elő, illetve jól látszott a koporsók lenyomata is. A szentély egy másik pontján egy 17. századi ezüst szállal díszített pártatöredék is előbukkant. A templom ezen részének a kutatása az ásatásnak alig 10%-át teszi ki, hiszen a nagy része a hajóban lesz, ami feltehetően kevésbé kutatott. A szentélyben az 1906-os felújítás kapcsán, az aláfalazások során történt a bolygatások nagy része. A hajóban előreláthatólag több ép sír vagy kripta is előkerülhet, akár 17. század végi fontosabb elöljárók temető helye is, hiszen van néhány okleveles adat arra vonatkozóan, hogy az erdélyi nemesség néhány tagja ide temetkezett. A régészek reményei szerint lesznek gazdagabb melléklettel ellátott sírok, de akár újkori gazdagabb polgárok sírjai is előkerülhetnek a templomhajóban.

„Egy esetben tudunk középkorban okleveles adományról, amikor Barabási Lénárt erdélyi alvajdát itt temették el a marosvásárhelyi ferences kolostorban. A régi ásatások során kerültek elő középkori sírkőtöredékek: van például egy Bethlen címeres sírkőtöredékünk, illetve van egy, amelyen egy felirattöredék látszik. Ezek valószínűleg az 1400-as évek végéről valók. A szentélynél az is fontos szempont, hogy a középkorban nem igazán volt lehetőség világi embereknek oda temetkezni, hiszen ezt a részt kizárólag a szerzetesek használhatták. A 2004-es feltárás során, amikor az orgonaállítás történt, találtunk egy antropológiai szempontból érdekes sírt. Akkor egy trepanált koponyás középkori gyermeksír került elő, szinte azt mondhatni, hogy kivétel, hiszen gyermeksír nagyon sok van a kolostor temetőjében, de bent a szentélyben egyelőre ez az egyetlen” – mondta az ásatásvezető.

„A falkutatások már hoztak látványos eredményeket”

Soós szerint nem valószínű, hogy a templom eddig ismert építéstörténete jelentősen változik a feltárás során. Nagyon fontos lenne, ha megkerülne a korai templom, mert azzal pontosabban lehetne datálni azt, hogy itt mikor is jelentek meg a kolostor körüli szerzetesek. Ugyanakkor az is kiderülne, hogy valójában a Várdombon a ferencesekhez köthető-e az építés vagy esetleg egy korábbi, valamilyen egyházas helyet használtak fel. „Reméljük, hogy ha nem is ép, de töredékes sírkőmaradványokat találunk, amelyekkel még több családra utaló adat előkerülhet. Fontosak a falkutatások is, hiszen a szentélyben előzetesen elvégzett falkutatások már hoztak látványos eredményeket. A szentélyzáródásban például előkerült egy eddig ismeretlen ülőfülke, amely felett feltehetőleg egy kőbaldachin volt elhelyezve. Ez is arra utal, hogy egy gazdag és nagyon szépen díszített templomról beszélhetünk. Az istentiszteleti hajlék tovább működött a reformáció ideje alatt is, és a krónikás elmondása szerint például az üvegablakai is annyira tetszetősök voltak, hogy nem cserélték ki a reformáció után sem, hanem az 1601-es ostromban semmisültek meg. Most a felújítás az ablakokra is ki fog terjedni, ezeket is restaurálják. A belső falfelületeket, valamint a külső cementvakolatokat eltávolítják, és egy meszes vakolattal váltják fel, hogy a falszerkezet szellőzni tudjon. Ugyanakkor sor kerül a tetőfelújításra is.  Én hiszem azt, hogy minket, vásárhelyeiket büszkeséggel fog majd eltölteni a megújított Vártemplom látványa, hiszen Székelyföldnek egy gótikus középkori épületéről van szó, amely egyben városunk emblematikus épülete is” – zárta gondolatait Soós Zoltán.

Share Button
Ennyien olvasták: 2708

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.