Központ
2017. október 17. kedd, Hedvig
Derült
Ma
Derült
Derült
Holnap
Derült
Derült
Csütörtök
Derült

Erdély Hangja: Újra a színpadon

Központ december 6, 2012 Társadalom

kbzsErdély Hangja:
Újra a színpadon

– Interjú Kádár Barna Zsolttal, a 2011-es Erdély Hangja harmadik helyezettjével –

Kádár Barna Zsolt 1983. Szeptember 20-án született Nagyernyében. Itt kezdte iskoláit is, de már a tanító nénije, Horváth Melánia felfigyelt kiváló zenei tehetségére, és rábeszélte a szülőket, hogy küldjék Zsoltot zeneiskolába. Így került a marosvásárhelyi Apolló Népművészeti Iskolába, majd hatodik osztálytól a Művészeti Líceum diákja lett. Ott érettségizett fagott szakon. Tanulmányait Kolozsváron, a Gheorghe Dima Zeneakadémián folytatta 2002–2006 között, és itt is mesterizett 2008-ban. Szakvizsgáit a klasszikus és a barokk zenéből írta, illetve védte meg. Kádár Zsolt 12 éve a Nagyernyei Római Katolikus Egyházközség kántora, és 2006-tól dolgozik a tanügyben. 2006–2011 között a Marosvásárhelyi Művészeti Líceumban tanított fagottot és kamarazenét. Idéntől Nagyernyében, Sáromberkén, Székelykálban és a Marosvásárhelyi Mihai Eminescu Pedagógia Líceumban általános zenét tanít.  A 2011-es évet Kádár Zsolt arra használta ki, hogy felkészüljön, és részt vegyen az Erdély Hangja tehetségkutató versenyen. Életének erről az időszakáról kérdeztük:

– Hogyan szerzett tudomást a tehetségkutató versenyről, és mi késztette arra, hogy részt vegyen?

– Az Erdély Hangja 2010-ben indult, az interneten követtem a verseny lezajlását. Több diákom a Művészeti Líceumból jelezte, hogy elmegy, megméreti magát. Akkor én még nem próbálkoztam, első ilyen verseny volt, gondoltam, még várok egy évet, lássuk mi lesz belőle. A 2011-es versenyre aztán jelentkeztem. Novemberben volt az előválogató (casting), amelyen 450 jelentkező közül 36-on jutottunk be az első elődöntőbe. Négy kemény hét következett, minden pénteken egy-egy elődöntő, illetve a döntő. Ez a tehetségkutató verseny annyiban különbözik a magyarországi X-Faktortól, hogy itt nincsenek mentorok, a versenyzők egyéni úton készülnek a fellépésekre. Továbbá itt nem a nézők, hanem a zsűri dönti el, hogy ki marad, és ki megy haza. Az SMS-ezők csak a „nézettségi mutató” állásán változtathatnak.

– Kik voltak a zsűri tagjai? Ön szerint szigorúak voltak? Igazságosan ítélkeztek? Kapott-e kritikát?

– A zsűrinek négy állandó tagja volt Miklós György, a Knock-Out basszusgitárosa, Gáspár István Zsolt, a Bumeráng zenekar ex-énekese, Cserkész Emese, a Spaps Vocal-Band együttes művészeti vezetője, Szilágyi Zsolt Herbert, jazz zongorista, illetve a döntőben tiszteletbeli zsűritagként ott volt Tamás Gábor, Erdély legnépszerűbb könnyűzene énekese. Egy bizonyos fokú szigorúságra mindenképpen szükség van, mert így a versenyző jobban motiválja magát a felkészülésre. Szerintem nem volt részrehajlás a zsűri részéről, igazságosak voltak, a kritikák, amiket megfogalmaztak építő jellegűek voltak. Én például egy alkalommal azt a kritikát kaptam, hogy több hajlítást alkalmaztam a zeneszámban, mint maga az eredeti előadó.

– Milyen zeneszámokat énekelt a verseny során és hányadik helyezést ért el?

– Az előválogatáson Zorán dalát énekeltem, a Kell ott fenn egy ország címűt, majd az elődöntőkön Jégszív (Demjén Ferenc), Zene nélkül mit érek én? (Máthé Péter), és a Szabadság vándorai (Demjén) dalokat. A döntőben két-két dalt adtunk elő, én Katona Klára Legyen ünnep az égen dalát választottam elsőnek, majd újra elénekeltem a Zorán számot, amit az előválogatáson adtam elő.

A 2011-es versenyt Abodi Nagy Blanka nyerte meg, János Kinga lett a második és én a harmadik. De a nézői szavazatok alapján második helyezett lettem, és fogalmazhatunk úgy is, hogy én voltam a legjobb férfihang.

– Milyen élmény volt részt venni ezen a versenyen? Mi volt a legemlékezetesebb pillanata?

– Számomra nagyszerű élmény volt. Az összegyűlt társaság lezser volt, sok jelentkezőben nem is volt versenyszellem, de ahogy közeledtünk a döntő felé, egyre jobban éreztük, hogy tétje van a dolognak. Legemlékezetesebb mozzanatnak az én szemszögemből azt a momentumot tartom, amikor a döntőben Tamás Gábor azt mondta az előadásom után: „Számomra kimagaslóan a legjobb előadó volt ma este.”

– Hogyan befolyásolta az életét, a szakmai előmenetelét az Erdély Hangja?

– A versenyben való szereplésem pozitívan hozott változást az életembe, sokan megismertek. Külön köszönetemet fejezem ki a főszervezőknek, a Bexmon Marketing ügyvezető igazgatójának és a KR Stúdiónak. Velük mai napig tartom a kapcsolatot, ők írták be a nevem az Odeon events honlap erdélyi magyar előadóinak a lajstromába. A szakmai előmenetelhez sok reklám, és jó menedzsment szükséges. Az idén meghívást kaptam a Marosszentgyörgyi Napokra, ahol április 27-én volt koncertem. De külön megtiszteltetés és öröm számomra, hogy visszahívtak az Erdély Hangja színpadára mint vendég előadót, december 8-ára.

– Figyelemmel követi-e a 2012-es Erdély Hangja versenyt? Van-e kedvence az énekesek közül?

– Természetesen figyelem a verseny zajlását, hiszen több vásárhelyi ismerősöm szerepel, zenészbarátok. Több kedvencem is van, de nem szeretném a nevüket említeni, nehogy ezáltal befolyásoljam valamilyen szinten a zsűri vagy a nézők döntését.

– Az oktatáson kívül mivel foglalkozik most?

– Rövid ideje együttműködöm a Blue Art zenekarral, amelynek Rend Tamás, tavalyi X-Faktoros versenyző és Domahidi Árpád, a marosvásárhelyi filharmónia kórusának egyik énekese a tagja. Nemrég kezdtem el dolgozni első CD-men, amelyben segítségemre van tanárnőm, Cseh Judit, Erdély nótaénekes nagyasszonya és Jakab Attila, népi zenekarával. Úgy számítom, hogy jövő év január végére, február elejére elkészül a lemez, amelyen mint nótaénekes jelentkezem.

– Ön tehát klasszikus zenét végzett, a templomban egyházi énekeket énekel, az Erdély Hangjában könnyűzene énekesként szállt versenybe, és CD-jén magyar nótákat énekel. Végül is melyik zeneműfaj áll a legközelebb önhöz?

– Minden stílus közel áll hozzám, de amit végeztem, az az igazi, az a domináns. Az egyházi zene sokat segített abban, hogy kifejlődjön a hangom, hiszen már 17 éves korom óta kántorkodom.

– Mit tanácsol az idei versenyzőknek, illetve azoknak, akik a jövőben próbálkoznak hasonló versenyeken eredményt elérni?

– Amint már említettem, a tavalyi versenyen elég nagy lazaságot tapasztaltam a fellépők körében. Szerintem, ha egy versenyre készül valaki, akkor igyekezzen a

maximumot kihozni magából, még akkor is, ha ez nem sikerül minden esetben. De a végső célnak mindenki számára a döntőnek kell lennie, csak így van értelme az egésznek.


Share Button
Ennyien olvasták: 249

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.