Központ
2017. december 12. kedd, Gabriella
Eső valószínű
Holnap
Eső valószínű
Borús
Csütörtök
Borús
Jórészt felhős
Péntek
Jórészt felhős

Erdélyi örmény-magyarok forgataga

Nagy-Bodó Tibor október 15, 2015 Társadalom

Puskas Attila

– interjú dr. Puskás Attilával, a Marosvásárhelyi Örmény-Magyar Kulturális Egyesület elnökével –

A Kripta-projekt pár évvel ezelőtt indult el annak kapcsán, hogy a Marosvásárhelyi Örmény-Magyar Kulturális Egyesületet több örmény nevet fedezett fel a templom alatti térben. Amint azt az egyesület elnökétől, dr. Puskás Attilától megtudtuk, minderről eddig kevés tudomása volt a marosvásárhelyi közösségnek és lakosságnak.A fent megnevezett egyesület ennek a hétnek a végén a Marosvásárhelyi V. Örmény Kultúra Napjai rendezvénysorozat keretén belül szervezi meg az Örmény Hétköznapokat. De lássuk, mit is tudtunk meg erről az eseményről.

– 2015. október 17-18-án ötödik alkalommal rendezi meg az Örmény Kultúra Napjait a Marosvásárhelyi Örmény-Magyar Kulturális Egyesület. Kérem, ismertesse az esemény fontosságát.
– A MÖMKE általában havonta különböző témájú ren­dez­vényeket szervez Ma­ros­vásárhelyen. Ezek az éves eseménynaptárban előre meghatározott találkozások, de sokszor a lehetőségek szerint alakulnak. Előfordul például, hogy időközben megszületik valahol egy örmény témájú kiállítási anyag, illetve különféle kulturális eseményeket szerveznek az erdélyi vagy magyarországi örmény szervezetek, és az ott elhangzottakat érdemesnek tarjuk Marosvásárhelyen is bemutatni.

ormeny kiallitas

– Kik voltak, vannak jelen az Örmény hétköznapokon?
– Az Örmény Kultúra Napjai  egy központi tematika köré csoportosított kulturális rendezvénysorozat, ahol „koncentráltan” foglalkozunk örmény vonatkozású történelmi, egyházi, művészeti, irodalmi kérdésekkel. Helyi, erdélyi és Kárpát-medencei előadókat hívunk meg, és rendszerint jelen vannak az erdélyi társszervezetek, a politikum képviselői és természetesen nagylelkű támogatóink is.

1– Az örmény kultúra kincseiről…
– Az Örmény Kultúra Napjaival az Erdélyben több mint háromszázötven éve élő örmény kulturális kincs, örökségünk és értékeinek bemutatására törekszünk. Természetesen a helyi közösség életében is meghatározó esemény, hiszen közösségi
életünk és létünk újabb megnyilvánulása, amely újabb találkozásokat jelent.

– Kié volt – egykor – a kultúra napjai megszervezésének ötlete?
– Talán hat évvel ezelőtt az erdélyi közösségek vezetőivel egyeztető fórumot szerveztünk Marosvásárhelyen. Gyergyó, Csík, Háromszék, Torda, Szamosújvár örmény-magyar közösségeinek tagjai vettek részt ezen a beszélgetésen. Ekkor döbbentünk rá arra, hogy majdnem minden szervezet, közösség csodálatos és gazdag helyi programokat szervez. Úgy véltük, hogy ezt az értéket közkinccsé kell tenni, hogy az erdélyi társadalom minél szélesebb körben megismerje ezt a hihetetlenül szép, Erdély sokszínűségét gazdagító kultúrát. Hirtelen nagyszámú programlehetőség tárult fel előttünk. Szinte magától adódott, hogy ezeket tematikusan csoportosítva valósítsuk meg, nos, ebből a csírából szökkent szárba az Örmény Kultúra Napjai rendezvénysorozat. Sokszor mintha magától alakulnának a dolgok, természetesen megfelelő csapattal és háttérmunkával…

– Ami a programot illeti: előadások, értekezések, könyvbemutatók és nem utolsó sorban kiállítások követik egymást. Kérem, beszéljen ezekről is úgy, hogy közben nevezze meg mindazokat, akik részt vesznek a hétvégi heti rendezvényükön…
– Hagyományosan egy előadássorozatot szervezünk a Kultúrpalota kistermében, délelőtt tizenegy órai kezdettel. A diaszpórában, Erdélyben és helyben élő örmények életét, velük kapcsolatos történéseket járnak körül előadóink. Dr. Krajcsir Piroska Budapestről érkezik és a világban szétszóródott örmény kolóniák életét ismerteti. A Kolozsváron élő dr. Pál Emese a szamosújvári Salamon templom művészeti kincseit, az erről szóló könyvet Ft. Oláh Dénes főesperes mutatja be. Puskás Attila Barna az Erdélyi Magyarörmények szövetsége logójának igen érdekes teológiai és történelmi vonatkozásait taglalja. Dr. Orbán János a Maros Megyei Múzeum vári kiállítótermében a Csiki-ház feltárása során talált értékes leletekből készült kiállításon vezet végig. A program egyik érdekessége, hogy Marosvásárhelyen első alkalommal láthatjuk a szamosújvári örmény tánccsoportot, örmény viseletben, kaukázusi táncbemutatón.

3– A Keresztelő Szent János plébániatemplomban bemutatják a Kripta történetét vázoló négynyelvű információs táblát, valamint az ehhez kapcsolódó háromnyelvű kiadványt.
– Több évvel ezelőtt a Bolyai egyik katolikus évfolyamával gyakorlati latinórákat tartottunk a kriptában. Számos örmény sírjára bukkantunk ekkor, a harmincöt sírkamrából kilencben bizonyítottan örmény származású nyugszik.
Barabás Kisanna művészettörténész, Székely Szilárd és dr. Kálmán Attila tanárkollégák segítségével tudományosan is feldolgoztuk az anyagot, ezt szeretnénk egy kis, háromnyelvű kiadványban ismertetni. Ugyanakkor egy magyar, román, angol és örmény nyelvű információs táblát is elhelyezünk a kriptában, abban a reményben, hogy többen is meglátogatják majd, és ez a projekt idővel továbbfejlődik. Oláh Dénes főesperes úrtól és Márton Judit művészettörténésztől reményteljes és bíztató szavakat kaptunk ebben az irányban.

– A Bolyai téri unitárius templom tanácstermében a gyerme­keket a budapesti Martaian Ermone Zabel fogja várni. Milyen tevékenységekre fog sor kerülni ezen a helyszínen?
– Valóban, egyik sajátossága az idei rendezvénynek, hogy a Budapesten élő fiatal művésznő üvegfestést tanít gyermekeknek. Alkotásait kiállítás keretében is megtekinthetik a látogatók, Dobribán Anna és Demeter Irén örmény motívumú kerámiaművészeti, valamint Lili Seyaranian iparművészeti kiállítása mellett. A kiállítás megnyitóján örmény énekek is elhangzanak majd Kántor Annának és Kántor Andreának köszönhetően.

– Az Örmény Kultúra Napjait tehát nem most szervezik meg először. Amennyiben ez lehetséges, hasonlítsuk össze az eddigi eseményeket. Mivel több az idei, mivel tartalmasabb a korábbiaknál?
– Minden rendezvény egy-egy kérdés köré épült. A tavaly például az autonómia témáját jártuk körbe, a kérdés aktualitása kapcsán. Egy történész konferencia keretében azt mutattuk, hogy Erdélyben Trianonig a különböző kisebbségek – zsidók, szászok, románok, örmények – saját hagyományaik alapján önállóan szervezhették meg életü­ket, bizonyos fokú autonómiának örvendtek. Ebben az évben egy teljesen más jellegű eseményen vehetünk részt, a hétköznapi élet kerül előtérbe a diaszpórában, Erdélyben, amelynek része a halál is, és amit a Kripta-projekt kapcsán mutatunk majd be. Lesz örmény katolikus szentmise is, ami mindeddig nem volt a Keresztelő Szent János templomban, ahol a gyergyói örmény Vörösköpönyegeseket is láthatjuk majd, és külön kiemelném a gyermekekkel való foglalkozást, az üvegfestést, hiszen gyermekprogramot mindeddig nem szerveztünk az Örmény Napok keretében.
Tehát minden évben másra kerül a hangsúly, és úgy érzem, hogy a tapasztalatok bővülésével rendezvényeink minőségileg is megváltoznak, remélhetőleg jó irányba. Erről viszont a jelenlévők mondjanak ítéletet.

2– Mit hoz, mit jelent egy ilyen esemény az erdélyi és a marosvásárhelyi örményeknek?
– Egy ilyen rendezvény a találkozásról is szól. Az örmény származásúak közössége kicsi, de nagyon összetartó, egy beszélgetés során nagyon hamar fény derül rokoni szálakra, régi baráti kapcsolatokra. A színes programok mellett talán ez a legfontosabb, a személyes találkozás, mert a legjobban ennek szükségességét érzi a mai ember.

– Kik voltak azok, akik támogatták az eseményüket, illetve kik vehetnek részt az idei Örmény Kultúra Napjain?
– Az eseményt főtámogatóként minden évben felkarolja Marosvásárhely Polgármesteri Hivatala, valamint a háromszáz­ötven éves jó örmény-magyar kapcsolatok alapján Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa. A Maros Megyei Múzeum és az Optica-Optofarm Kft. is támogat bennünket a rendezvény megszervezésében, és a mai világban természetes a médiapartnerek jelenléte – a Központ hetilap és nem utolsó sorban a Marosvásárhelyi Rádió. Azonban az intézmények mögött mindig arcok rejlenek, baráti „segítő jobbok”, akik támogatják álmaink megvalósulását. Szeretném ezúton is megköszönni nekik a rendszeres és önzetlen támogatást.

– Puskás úr, hogyan tovább? Perspektívák, avagy: mire lehet számítani a következő években?
– Vannak terveink, tevékenységünk bővül a fiatalok most induló csoportjával, egy kis tánccsoport megalakulása is körvonalazódik, és legkésőbb tavasszal egy örmény-magyar kézműves műhelytevékenységet is elindítunk. Ezek mind alulról jövő kezdeményezések. Úgy tűnik, egyre többen fedezik fel önmagukban vagy úgy általában ennek az ősi kultúrának megragadó szépségét és gazdagságát. Mi szervezeti szinten csupán segíteni akarunk a vágyak megvalósításában, mert úgy tűnik, hogy mégsem annyira rossz ez a világ, hiszen a szép örök értéke iránti érzés ma is továbbél.


A képek dr. Puskás Attila-, és a Marosvásárhelyi Örmény-Magyar Kulturális egyesület  tulajdonát képezik


 

Share Button
Ennyien olvasták: 1317

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.