Központ
2017. szeptember 21. csütörtök, Máté, Mirella
Eső valószínű
Csütörtök
Eső valószínű
Eső valószínű
Holnap
Eső valószínű
Borús
Szombat
Borús

Erdővidék Múzeuma mint turistacélpont  

Nemes Gyula augusztus 4, 2017 Társadalom

Javában tombol a nyár, mindenki igyekszik kihasználni az évszak nyújtotta lehetőségeket. Itt az ideje strandolni, tengerre menni, hegyet mászni. Van, aki ennyivel meg is elégszik, de olyanok is akadnak, akik történelem, néprajz, kultúra után érdeklődve várakat, kastélyokat, múzeumokat keresnek fel. Mai lapszámunkban Barótra kalauzoljuk olvasóinkat, ahol a helyi Erdővidék Múzeumát két muzeológusa, Demeter László és Hoffmann Edit mutatja be.

Az első baróti múzeumot Kászoni Gáspár (1896, Barót – 1989, Barót) órásmester, helytörténész, magángyűjtő hozta létre 1979-ben Baróti Tájmúzeum néven, a Kovászna Megyei Múzeum(a Székely Nemzeti Múzeum utódintézménye) részlegeként nyert intézményi keretet.
A tájmúzeumot 1984-ben bezárták. Végül 1990-ben baróti felszólításra a Székely Nemzeti Múzeum szállítja raktáraiba a pusztulásnak induló anyagot. A Gaál Mózes Közművelődési Egyesület kezdeményezésére Barót Város Önkormányzatával és a Székely Nemzeti Múzeummal összefogva jött létre Erdővidék Múzeuma, amelyet 2006. november 17-én avattak fel.

Három millió éves őselefánt csontváz

„2008-ig néprajzi, helytörténeti, valamint ipartörténeti emlékeket mutattunk be a látogatóknak. A kiállítások a Kászoni-féle gyűjtésből és helyi adományokból származó tárgyakat tartalmaztak. 2008 júniusában a Tóth Levente geológus vezetésével dolgozó bányászok a felsőrákosi külszíni fejtésben megtalálták azt a közel 3 millió esztendeje a mélyben pihenő őselefánt csontvázat, amely mai tudásunk szerint épségét tekintve egyedi. Ez a lelet zirci együttműködéssel, a Bakonyi Természettudományi Múzeum geológusának, Katona Lajosnak, valamint segítőinek szakértelmét dicsérve került be múzeumunk falai közé. Ezen lelet köré van berendezve Dénes István, néhai baróti geológus kőzet- és ásványgyűjteményének egy részéből egy kiállítás székelyföldi és erdélyi gyűjtésből, illetve a barnamedve ősének, egy barlangi medvének a koponyája és lábszárcsontja, amely a Vargyas-szurdokvölgy barlangjából származik. Mint ahogy azok a bronzkori leletek is, amelyek Erdővidék lakhatóságát, az ember jelenlétét bizonyítják a vidéken” – tudtuk meg Demeter László muzeológustól.

Gábor Áron elestét bemutató csatajelenet ólomkatonákkal

A múzeum munkatársai kiállításaik mellé terveznek egy több terepasztalból álló sorozatot, amely Erdély történetét mutatja be az őskortól a második világháborúig. Ebből két terepasztal és két diorámán bemutatott részlet máris megtekinthető. A látogatók nagy érdeklődéssel tanulmányozzák a Homoki Gyula szentendrei modellkészítő által ólomkatonákból, -figurákból és a korabeli hangulatot megidéző természeti környezetet és településrészleteket is megjelenítő csatajeleneteket. Hamarosan a harmadik terepasztal is felállításra kerül. A már meglévő kettő az 1849 júniusában zajló tömösi csatát, valamint a július 2-án zajló második kökösi csatát idézi meg. Mellettük egy-egy diorámán Gábor Áron elestét és a bodvaji kohót láthatjuk.

„Múzeumunk szeretettel vár minden Barót és Erdővidék iránt érdeklődő látogatót. Szívesen megosztjuk a település és vidék történetét velük, és az épp időszerű kiállításaink témáját is úgy választjuk meg általában, hogy az rólunk szóljon.

Barót az erdővidéki bányászat központjaként maradt meg azoknak a generációknak, akik a második világháború után születtek, a vidéken pedig Barót Erdővidék vásáros helye volt, ahol a község és az erdővidéki települések termelői, gazdái, kézművesei, majd iparosai értékesítették portékáikat. A viszonylag pezsgő gazdasági élet hozadéka volt, hogy olvasóegylet, kaszinó, dalárda működött a településen. Barót az a hely, ahol a reformáció híveit Baróti Nagy Kata, asszonytársaival együtt feltartóztatta, „elűzte“, és a templomot megtartotta a római katolikus hitnek. Itt élt az a Zathureczky család, amelynek Baróton is voltak birtokai, itt is laktak, a család több jeles személyiséget is adott a magyar hazának. Például Istvánt, aki aktív résztvevője volt az 1848-as forradalomnak, valamint Csereyné Zathureczky Emíliát a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum megteremtőjét. A család majdnem minden tagja részt vett a vidék gazdasági és kulturális fellendítésében. Ha múzeumalapításról beszélünk, akkor nem feledkezhetünk meg Incze László történészről, aki a kézdivásárhelyi múzeum megalapítója” – tájékoztatott Hoffmann Edit, a múzeum munkatársa.

Marosvásárhelyre elszármazott erdővidékiek találkozója

Nagynevű szülöttekben tehát nem szűkölködik a vidék. A múzeum épülete Baróti Szabó Dávid szülőházának telkén áll. Mindaddig az ő családja leszármazottai birtokában volt, míg a Gaál Mózes nevét viselő egyesület meg nem vásárolta. Itt őrzik annak a Bodosi családnak a hozományos ládáját, valamint azt a bölcsőt, amelyben az a hét fiúgyermek nőtt fel, akik közül egy, Bodosi Antal Marián épp Marosvásárhelyen kerül a köztudatba azáltal, hogy az ő nevéhez fűződik a marosvásárhelyi Ady negyedi templom építése.

Egyébként a Marosvásárhely és Barót közti földrajzi távolság a Marosvásárhelyen és környékén egykoron boldogulást kereső műszaki értelmiség, kereskedők és az ott tanulni vágyok révén nem is túl nagy. A régebben Barótról Vásárhelyre eltávozottak minden szeptember utolsó hétvégéjén keresik egymás társaságát. Valamikor barótiak találkozója volt, de egy ideje már Erdővidék más településeiről oda vándoroltakat is meghívnak, illetve szeretettel várnak a szervezők.

Share Button
Ennyien olvasták: 355

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.