Központ
2018. július 21. szombat, Dániel, Daniella

Erősíteni az egymás iránti felelősségérzetet 

Nemes Gyula március 19, 2018 Társadalom

– interjú Székely Szilárd pedagógussal –

Székely Szilárd neve nem ismeretlen azok előtt, akik figyelemmel kísérik a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum körüli történéseket, de azok előtt sem, akik a Marosszentgyörgyön zajló aktív magyar közösségi élet ismerői. A közösségszervező pedagógust az oktatási rendszerről, a fiatalok lehetőségeiről, a marosszentgyörgyi kulturális életről és a közösség március 15-ére való készülődéséről kérdeztük.

Tanárként hogyan látja a ma érvényben lévő oktatási rendszert?

-Egyre nagyobb közhely, hogy Romániában a jelenlegi oktatási rendszer nem tart lépést azzal a fejlődéssel, amely a nyugati országokban látható. Tapasztaltuk nem egyszer, hogy az úgynevezett oktatási reformok egyre nagyobb terhet rónak mind a diákokra, mind pedig az őket tanító pedagógusokra. Úgy gondolom, hogy nem ártana a jelenlegi követelményrendszert átgondolni, és a diákok képességeihez, valamint az iskola profiljához igazítani. Például a vokacionális iskolák esetében a nyolcadikosoknak ne ugyanazt kelljen teljesíteniük románból, magyarból és matematikából, mint azon társaiknak, akiknek nem kell járni még heti hat művészet vagy sportórára, nem beszélve a gyakorlással, edzéssel, versenyekkel, előadásokkal töltött időről. Ugyanez érvényes lehetne az itt érettségizőkre is. El tudnék képzelni differenciált érettségit is: Akik tovább szeretnének tanulni, azoknak legyen magasabb követelményrendszer felállítva, azoknak pedig, akik csupán érettségit szeretnének, hozzáférhetőbb, alacsonyabb szintű próbát kelljen kiállniuk.

Hogyan látja, a mai fiataloknak milyen jövőképe van?

-A fiatal generáció a saját sorsáról való elképzeléseit illetően eléggé vegyes képet mutat. Vannak, akik 11-12. osztályban már tudják, mit szeretnének, viszont létezik egy jóval nagyobb létszámú réteg, amelyben csak homályos kép él a saját jövőjét illetően. Nyilván sok tényezőn múlik, hogyan fogják megállni majd a helyüket, és sajnos nem feltétlenül a sok tanulás, a tudás az, amely jó pozícióba fogja segíteni őket. Sokat számítanak – legalábbis nálunk – a kapcsolatok, a szülői háttér. Szomorúan tapasztaltam magam is, hogy jó képességű, képzett volt tanítványom a körülmények miatt olyan pályamódosításra kényszerült, ahol nem tudja kamatoztatni a tudását. Ez pedig veszteséget jelent a közösségünk számára. Sajnos nem ő az egyetlen.

Ön a marosszentgyörgyi közösségi élet egyik legaktívabb szervezője. Mit gondol, hogyan sikerült a nagyközségben ezt a modellértékű magyar közösségi összefogást elérni?

-Marosszentgyörgyön a jelenleg próbálkozás szintjén zajlik a közösségek közötti kommunikáció kiépítése. A községben több mint 25 magyar kulturális és szociális csoport, közösség létezik. 2015-ben meghívtuk ezek képviselőit egy találkozóra. Azt szerettük volna elérni, hogy ismerjük meg egymást, tevékenységeinket, majd kezdjünk el együtt gondolkodni és dolgozni azon, hogy a községben élő több mint 4000 magyarból minél többet elérjünk, és próbáljuk meg bekapcsolni őket a község szellemi és spirituális vérkeringésébe. A székely falutízes gondolata az eszmei alapja ennek a kezdeményezésnek. A cél, hogy felébresszük és erősítsük az egymásért való felelősséget és tenni akarást, hogy a székely falutízesekhez hasonlóan szervezetten és egységben, ugyanakkor egymás különbözőségeit és sajátos szolgálatát tiszteletben tartva és elismerve keressünk együtt lehetőségeket arra, hogyan tudunk hozzájárulni Marosszentgyörgy magyarságának, és ezen keresztül a község gondjainak a megoldásához, valamint a község fejlődéséhez.

Kulturális műsorral tisztelgünk nemzeti ünnepünk előtt

GE DIGITAL CAMERA

-Marosszentgyörgyi Magyar Közösségek Napjának előestéjén az aktív közösségek képviselői találkoznak, és nagyon intenzív műhelymunka keretében tematikusan egy-egy előadás, az erdélyi magyarság helyzetével foglalkozó dokumentumfilm alapján fogalmazzák meg egyrészt a községben tapasztalható problémákat, de feltérképezik a rendelkezésre álló szellemi-lelki erőforrásokat, lépéseket javasolnak. Úgy néz ki, hogy sikerül a találkozóinkat rendszeressé tenni – az utóbbi időben sikerült havi rendszerességgel találkozni –, és kezdtek gyökeret verni az emberek tudatában azok az események, amelyektől azt reméljük, hogy összegyűjtő és megerősítő hagyományokká növik ki magukat – farsangtemetés, magyar közösségi nap, karácsonyi kántálás a főtéren felállított jászolnál és így tovább. Örülünk annak, hogy a csejdiek felé is nyitni tudtunk, és reméljük, hogy őket is sikerül bekapcsolni ebbe a tevékenységbe. Kezdtünk olyan jelképeket is kidolgozni, amelyek ezt a szándékot fejezik ki. Ilyen például a közösségek logója.

Hogyan készülnek Marosszentgyörgyön március 15-e megünneplésére?

– Szentgyörgyön sokáig csak a kultúrotthonban ünnepeltük március 15-ét. 2015-ben jött az ötlet, hogy a katolikus templom udvarán állítsunk fel egy emlékművet, amely egyszerre jelképezi a marosszentgyörgyiek magyarságtudatát és keresztény identitását. Így szenteltük és avattuk fel 2015-ben a Hőseink emlékére állított sziklát, amely az idénig a március 15-i ünnepség szabadtéri helyszíne volt. Ugyanitt emlékeztünk meg az aradi vértanúkról a Magyar Közösségi Nap nyitányaként. Most, hogy a község főterén Petőfi Sándor szobrát is sikerült felállítani, értelemszerűen az idéntől itt tartjuk a szabadtéri ünnepségünket. Az idén a Petőfi-szobornál 17,30-kor kezdjük közös megemlékezést ünnepi beszédekkel, szavalattal, énekkel, koszorúzással. Ezt követően átvonulunk a kultúrotthonba, ahol községünk néptánccsoportjai, kórusai és együttesei egy másfél órás kulturális műsor keretében tisztelegnek nemzeti ünnepünk előtt.

 

Névjegy: Székely Szilárd János Marosvásárhelyen született, a gyulafehérvári Római Katolikus Líceumi Szemináriumban érettségizett, majd ugyanott, a Római Katolikus Hittudományi Főiskolán folytatta a tanulmányait. A kolozsvári BBTE római katolikus teológia karán diplomázott. Tanári pályafutását a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban kezdte, majd Baróton és Gyergyószentmiklóson folytatta. 2006-ban került a marosvásárhelyi Bolyai Líceumba, ahol a már működő katolikus teológiai osztályok szaktantárgyait oktatta 2015-ig. 2015–2017 közt a Római Katolikus Teológiai Líceum hitoktatójaként dolgozott. Jelenleg a Bolyaiban, a Szász Adalbert Sportlíceumban és a Liviu Rebreanu Gimnáziumban tanít.

Share Button
Ennyien olvasták: 286

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.