Központ
2017. december 15. péntek, Valér
Borús
Holnap
Borús
Borús
Vasárnap
Borús
Borús
Hétfő
Borús

„Ez az érem mindannyiunké”

Központ május 15, 2014 Társadalom

„Ez az érem mindannyiunké”

– Interjú Lázok Klárával –

A határon túli magyar tudományosság tavalyi eredményeit ismertették az elmúlt héten a Magyar Tudományos Akadémia fórumán, amelyen Pálinkás József, a tudós társaság leköszönő elnöke díjakat adott át. Többek között Arany János-érmet vehetett át Lázok Klára, a marosvásárhelyi Teleki Téka főkönyvtárosa is.

   

 

– Mit jelent ön számára ez a kitüntetés?

– Nagyon sokat jelent számomra ez, hisz azt jelzi, hogy a tudományos közélet, illetve a szakma helyesnek látja, megfelelőként értékeli az elmúlt években kidolgozott Teleki Téka-stratégiát, az utat, amelyen elindultunk, azt a nyitást, amelyet az elmúlt három évben megléptünk a közösség fele, kibővítve ezzel a hagyományos kutatókönyvtári szerepkörét a Teleki Tékának.  Szerintem ez az érem nemcsak az enyém, hanem mindannyiunké, akik ezt az intézményt működtetjük.

– Milyen érzés többek között Hollanda Dénes, Pál-Antal Sándor után ilyen fiatal korban Arany János-érmét átvenni?

– Furcsa érzés volt, mikor értesítettek, először nem is értettem, hisz az ember nem díjakért dolgozik, hanem meggyőződésből elindul egy úton, amiről hiszi, hogy az jó mind a közösség, mind az intézmény számára. Úgy hiszem, talán ez a közös az Arany János-érem díjazottaiban.

Szerintem ugyanakkor nem összehasonlíthatóak a díjazottak, hisz mindenki más-más érdemért kapja ezeket. Amúgy a tudományos élet szervezése szintjén az életkort lényegtelennek látom, inkább arról van szó, hogy kit milyen intézménybe sodor a sors, amely megihleti és szárnyakat ad neki, illetve hogy milyen munkatársakkal áldja meg meg az ég. Én mindkét szempontból rendkívül szerencsés vagyok.

– Kinek a feladata felterjeszteni a javasolt kitüntetetteket?

A jelöltek személyére a Magyar Tudományos Akadémia rendes és levelező tagjai, a Magyar Tudományos Akadémia külső és tiszteleti tagjai, továbbá az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság tagjai folyamatosan tehetnek javaslatokat, a díj, illetve érem kiosztására évente egyszer kerül sor, az Akadémia évi közgyűlésén.

– Pénzjutalom is jár a díj mellé?

– Nem, de valahogy úgy érzem, hogy furcsa is lenne, hisz úgy gondolom, hogy az ember olyannyira meggyőződésből teszi és a közösségért, amit tesz, hogy furcsa lenne ezért egy egyszeri pénzjutalmat kapni.

– Ki dönt a kedvezményezett személyek kilétéről?

– A javaslatok alapján az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság dönt a kedvezményezett személyéről. Ennek a bizottságnak a tagjai közt a külhoni tudományos élet meghatározó személyiségeit tisztelhetjük, így Erdélyből Benedek Józsefet a BBTE Földrajztudományi Karáról, a csíkszeredai Sapientia EMTE és KAM kutatóközpont igazgatóját, Bíró A. Zoltánt, Dávid Lászlót, a Sapientia EMTE rektorát, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság vezetőjét, Péntek Jánost, Veres Valért a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézettől, illetve Sipos Gábort, főlevéltáros-könyvtárost, az EME elnökét. Nyilván a felvidéki, délvidéki, kárpátaljai és Lajtán túli magyar tudományosság képviselői is szavaznak minden jelölt esetében, hisz általában mind a díj, mind az éremmel kitüntetettek közt vannak ezekről a területekről is.

– Ön 2007 óta a Teleki Téka munkatársa, 2011 óta vezetője. Melyek a jövőbeni tervei, amelyeket az intézmény keretein belül szeretne megvalósítani?

– Ezelőtt két és fél évvel, mikor a Téka élére kerültem egy három évre szóló stratégiával kellett az osztályvezetői versenyvizsgára jelentkezni. Ezt a stratégiát az elmúlt években szinte teljesen sikerült megvalósítani. A fő irányok kitalálálásában a meghatározó az volt, hogy megfelelőképpen sikerüljön ötvözni a hely szellemiségét, a külföldön látott jó gyakorlatokat, illetve az itthoni, erdélyi folyamatosan változó közönség igényeit.

Így az elmúlt három évben elkezdtük az intézmény hagyományos szolgáltatásainak korszerűsítését, mindenekelőtt ezt szeretnénk folytatni. A Téka elsősorban kutatókönyvtár, így hát arra helyezünk hangsúlyt, hogy minél teljesebbé tegyük elektronikus katalógusunkat, hozzáférést biztosítsunk a külföldi szakfolyóiratok online adatbázisaihoz (JSTOR), illetve minél jobban tudjuk kiszolgálni az olvasók, kutatók igényeit. Itt ragadnám meg az alkalmat, hogy elmondjam, hogy olvasótermünkben nemcsak a régikönyvek tanulmányozására nyílik lehetőség, hanem az elmúlt 10 évben a társadalomtudományos szakirodalom legfrissebb kiadványait is beszereztük. A múzeumi szolgáltatásainkat is próbáljuk minél átütőbbé varázsolni, az idegenvezetés mellett a tárlók oldalán szakszerű háromnyelvű információs kártyácskák várják a látogatókat, illetve a kapu alatti érintőképernyős infoterminálon virtuálisan lapozgathatnak legérdekesebb könyveinkben a várakozó látogatók, és olvasgathatnak- szintén három nyelven- az intézmény történetéről, gyűjteményeinkről, programjainkról.

Ugyanakkor az állománymegőrzésre is hangsúlyt fektettünk az elmúlt években, nemcsak a könyvek konzerválására, hanem a Tékában található kőzetgyűjtemény feldolgozására, a festmények, illetve bútorzat restaurálására is sikeresen pályáztunk. Ezt az állomány­megőrző munkát folytatjuk, hisz ezt sohasem szabad abbahagyni, illetve ezeknek a gyűjteményeknek külön a szakma számára, illetve külön a nagyközönségnek szóló feldolgozását tervezzük. A Téka homlokzati, freskós termének restaurálása a másik kitűzőtt cél, amelyet a következő két év során szeretnénk megvalósítani.

– A közösségi programok továbbra is fókuszban lesznek?

– Az elkezdett közösségi programok folytatása is prioritás számomra,hisz amint ezt az érem átadásakor is aláhúzták a laudációban, főként ez a közösség fele való sikeres nyitás volt az, amely döntően befolyásolta az érem megítélését is. 2008-tól megkezdett gyerekprogramjainkat 2012-től folyamatosan a felnőtt közösség számára indított, különböző rétegek számára elképzelt programokkal bővítettük ki, amelyek az elmúlt években látványosan megnövelték a vásárhelyi közösség érdeklődését a Teleki Téka iránt. Úgy gondolom, hogy a Teleki Téka, presztízsénél fogva, történelménél fogva, az egyik legfontosabb emlékezési helye, az egyik legfontosabb kulturális szimbóluma a régiónak, s ezáltal hihetetlen közösségformáló ereje van, amelyet bűn nem kihasználni. Az 2012-13-ban elkezdett udvari rendezvényeket – könyvekről szóló művészfilmek vetítése, koncertek szervezése, Történelmi könyvek vására – tavaly decembertől egy könyvtörténeti előadássorozattal egészítettük ki (Beszélő könyvek), amelyet kéthavonta rendezünk meg a könyvtár freskós termében.

Utoljára említem, de talán ez az egyik legfontosabb célkitűzésem, valahogyan lehetőséget teremteni arra, hogy a napi könyvtárosi, múzeumi és hát immár közösségszervező munka mellett lehetőséget teremtsek arra is, hogy a Téka munkatársai az intézményhez kötődő kutatómunkát is végezhessék, mint egykori neves elődeink,

Farczády Elek, Deé Anikó, Spielmann Mihály. Nagyon fontosnak tartom, hogy folyamatosan jelen legyünk mind intézményként, mind egyénileg a régikönyves és más kutatási, nemzetközi projektekben.

Befejezésképpen kihasználnám a lehetőséget arra, hogy mindenkit szeretettel meghívjak pénteken nyíló kiállításunkra. Ennek a kurátora László Lóránd kollegám, de a teljes munkaközösség kivette a részét a kiállítás minél színesebbé, érdekesebbé varázsolásában.

És hát ez a legcsodálatosabb a Teleki Tékában, az, hogy legyen szó akár szakmai kiállításról, akár kutatómunkáról vagy gyerekfoglalkozásról, illetve egyszerű könyvnépszerűsítésről, az itt dolgozó kis közösség azt mindig legjobb tudása és ötletei által igyekszik minőségibbé tenni. Ezért gondolom úgy, hogy ez az érem mindannyiunké.

 

Share Button
Ennyien olvasták: 153

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.