Központ
2017. november 21. kedd, Olivér
Havazás
Kedd
Havazás
Eső valószínű
Holnap
Eső valószínű
Helyenként felhős
Csütörtök
Helyenként felhős

„Fő feladatunk: a tudományos kutatás számára hozzáférhetővé tenni az iratanyagot”

Központ szeptember 20, 2012 Társadalom

marci„Fő feladatunk: a tudományos kutatás számára hozzáférhetővé tenni az iratanyagot”

– Beszélgetés László Márton levéltárossal –

László Márton 1976. november 2-án született Marosvásárhelyen. Elemi iskolai tanulmányait a helyi 2-es számú Általános Iskolában végezte, ahonnan még ma is tisztelettel emlékszik vissza Szőcs Éva tanítónénire. Középiskolai tanulmányait a marosvásárhelyi Tanítóképzőben végezte, majd következett az egyetem: Kolozsváron a Babeş-Bolyai Tudományegyetem történelem szakja. Ezt követően két év tanítás és egy év könyvtárosi munka után a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen doktori tanulmányokat folytatott. Ennek befejezése után egy félévnyi, a Teleki Tékában végzett könyvtárosi tevékenységet követően, 2007 februárjától a Román Országos Levéltár Maros Megyei Hivatalának a munkatársa. László Márton levéltárost az intézményben zajló tevékenységről, az iratanyag mennyiségéről és a kutatási feltételekről kérdeztük.


– Beszéljen, kérem, a levéltárban megtalálható iratanyagról. Mekkora körzetből kerültek ide iratok, és milyen körülmények közt? Melyik a legrégibb és melyik a legújabb okirat? Mi a szerepe egy levéltárnak egy régió életében, azon kívül, hogy helyet ad a sok tonna dokumentumnak?

– Levéltárunk gyűjtőköre területileg Maros megyére terjed ki, azaz a megye intézményeinek iratait gyűjtjük. Leginkább tehát a megye történetére vonatkozó iratok tartanak számot érdeklődésünkre.

A legrégibb dokumentumaink az 1300–1400-as évekből valók. Legújabb történeti tárgyú iratunk pedig alighanem a Román Kommunista Párt Maros Megyei Bizottságának 1988-évi jegyzőkönyvei, jelentései; ezután nem volt már jelentősebb átvétel ilyen „friss” anyagból.

Levéltárunknak – akárcsak az ország többi levéltárának – három fő feladata van:

egyik, hogy felügyelje a különféle irattermelő intézményeknél, szervezeteknél termelődő iratanyagot, hogy a történelmi és gyakorlati értékű dokumentumokat megőrizzék. Mit jelent a történeti érték? Ide például éves tevékenységi jelentések, anyakönyvek, alapítási jegyzőkönyvek, tehát azok az iratok tartoznak, amelyek alapján meg lehet majd írni az illető iskola, község, üzem történetét. A gyakorlati értékű iratanyagok közé tartoznak például a bérjegyzékek, amelyekkel az illető állampolgár igazolni tudja a munkaviszonyát, illetve ki tudja számolni a nyugdíj-járandóságát.

Másik feladatunk az állampolgári kérésekre való válaszadás: földbirtok-igazolásokat, bírósági határozatok kivonatát, stb. kérnek a levéltáraktól. Bizonyos régi időszakokra ezeket mi őrizzük, és kérésre – ha rendelkezünk ezekkel – másolatot, illetve igazolást állítunk ki.

A harmadik fő feladatunk az, hogy a tudományos célú kutatás számára hozzáférhetővé tegyük az iratanyagot. Ez feltételezi, hogy átvegyük a történelmi tárgyú iratokat az intézményektől, és kutathatóvá tegyük őket. Azaz „fondokba” rendezzük, felleltározzuk, jegyzéket készítsünk róluk, dossziékba vagy irattartókba helyezzük és lapszámozzuk őket.

– A levéltár állománya kb. hány százalékban feldolgozott? Sikerült-e teljesen leltárba venni az okiratokat?  A forrásközlések milyen arányban fedik a levéltári anyag mennyiségét? Hogyan történik a levéltári anyag begyűjtése? Kiknek a feladata ez?

– A levéltár állománya megközelítőleg 90%-ban feldolgozott, bár ebből hozzávetőlegesen 30%-ot újra kellene rendezni, illetve ezek csak korabeli mutatókkal kutathatóak, ami elég nehézkessé teszi a keresést. Ezeket jó volna újra felleltározni, és egy részletesebb mutatót készíteni róluk.

Az okiratok a legértékesebb irataink, például Marosvásárhely város vagy Marosszék adománylevele, ezeket természetesen elsőkként vették leltárba, és nyilván kutathatóak.

Körülbelül 8000 folyóméternyi iratanyagunknak csak töredékét lehetne lefedni forrásközlésekkel, de ez most eléggé gyéren művelt műfaj, kutatóink most inkább tanulmányokat, könyveket írnak a nálunk levő iratanyagból.

A történelmi értékű iratanyagot az irattermelő szervektől mi gyűjtjük – azaz gyűjtenénk be, de helyhiány miatt ez a típusú tevékenységünk gyakorlatilag szünetel. A rendelkezésünkre álló nyilvántartások alapján, az illető intézménnyel való egyeztetés után, az előírt őrzési idő leteltével veszik át a történelmi értékű, azaz örökös megőrzési idejű iratanyagot. Ismétlem, 1989 után a megszűnt kommunista párt iratanyagának az átvétele volt az utolsó nagyobb léptékű rendezett iratátvétel.


– A kutatók inkább történészek, értelmiségiek vagy akadnak laikusok, érdeklődök is? Az utóbbi öt évben nőtt vagy csökkent az intézmény látogatottsága? Melyek a legkutatottabb területek? Melyik korszak története érdekli leginkább a látogatókat?

– Az utóbbi években inkább „laikusok”, főként családfakutatók látogatják a levéltárat, a „szaktörténészek”, azaz foglalkozásuk szerinti kutatók megritkultak, akárcsak az államvizsga– vagy fokozati dolgozatukat készítő diákok, illetve pedagógusok. Nem érzékelek változást a látogatottságban, hanem az itt kutatók összetétele változott meg.

A családfakutatás a fő téma most, ezen kívüli témáknál pedig értelemszerűen a jelenkoros témák vezetnek, mert relatíve ezt a legkönnyebb kutatni, mert itt nem kell külön nyelv-, illetve paleográfiai ismeret. Az sem mellékes, hogy mivel viszonylag nem túl távoli időszak ez, otthonosabban mozognak ebben a korszakban a kutatók.

– Ki látogathatják a levéltárat, és milyen feltételek mellett?

– 18 éven felül bármilyen hazai vagy külföldi állampolgár alanyi jogon látogathatja levéltárunkat, egy érvényes személy­azonossági igazolvány vagy útlevél birtokában, és egy 3×4-es igazolvány-fénykép átadásával, amit a belépő-igazolványára ragasztunk.

– Vannak-e titkosított iratok? Van-e olyan korszak, amelynek a dokumentumai nem elérhetőek a kutatók számára?

– Különféle zárolási időtartam létezik az iratanyagokra: pl. csak a 100 évnél régebbi anyakönyvek kutathatóak, bírósági és közjegyzői iratok 70 évvel a keletkezésük után stb., de általában keletkezésük után 30 évvel a legtöbb típusú irat kutatható. Üdítő kivétel a kommunista párt iratanyaga, amely központi utasításra időkorlát nélkül kutatható!

– Legyen szíves, ismertesse az intézmény programját. Ha valaki első alkalommal lép be a levéltárba, miket kell tudnia?

– Intézményünk a történeti tárgyú kutatást végzők számára hétfőtől csütörtökig,  8.30–15.30 között van nyitva. A leendő kutató a személyazonosságiján és a fényképén kívül papírral, ceruzával (vagy fényképezőgéppel, hiszen díj ellenében fényképezni is lehet!) és legfőképp türelemmel szerelje fel magát.

Share Button
Ennyien olvasták: 180

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.